Neked is fontos, hogy ha bajban vagy a lehető legteljesebb bizalommal tudj fordulni egy rendőrhöz az utcán? Egy friss bírósági ítéletnek köszönhetően egy lépéssel közelebb kerültünk ehhez. Az Abcug.hu újságíróját képviseljük abban a perben, amit a jogerősen elítélt, de a belügyminiszter engedélyével továbbra is szolgáló rendőrökre vonatkozó adatok kiadásáért indított. A kedvező ítélet hozzásegítheti mindannyiunkat ahhoz, hogy több információval rendelkezzünk a minket szolgáló rendőrségről.
Még 2017-ben kért ki közérdekű adatokat a Belügyminisztériumtól Szurovecz Illés az Abcug.hu újságírója. Azt szerette volna megtudni az újságíró, hogy hány esetben döntött 2016 során a belügyminiszter saját hatáskörében arról, hogy bűncselekményben jogerősen elítélt rendőrök tovább szolgálhatnak-e a rendőrség állományában, ha büntetésként nem letöltendő szabadságvesztést kaptak. Erre a belügyminisztériumtól meg is kapta a választ: 12 ilyen eset volt 2016-ban.
Az újságíró azonban azt is szerette volna feltárni, hogy milyen típusú bűncselekményeket követtek el ezek a rendőrök. Arról szerette volna tájékoztatni a közvéleményt, hogy vajon ez a 12 rendőr orvhalászatot követett-e el, sikkasztást, esetleg valamilyen testi sértést? Ezek az adatok és a hozzájuk tartozó történetek mindenki számára érdekesek lehetnek, hiszen arról árulkodnak, hogy milyen esetekben nem tartja problémásnak a rendőrséget irányító belügyminiszter a bűncselekményt elkövető rendőrök állományban megtartását.
A belügyminisztérium szerint azonban az erre a 12 ügyre vonatkozó anonimizált bírósági ítélet személyes adatokat tartalmaz és ezért megtagadt azok kiadását az újságírónak.
Sem mi, sem a bíró nem igazán értette azt, hogy a személyes adatoktól megfosztott irat - az anonimizálás ugyanis ezt jelenti - hogyan tartalmazhatna személyes adatokat.
A belügyminisztérium azzal próbált érvelni, hogy még az ilyen iratok alapján is összerakható, hogy személy szerint kicsoda az ügyben érintett rendőr. De ez csak azok számára derülhet ki, akikkel ő maga megosztotta a bűncselekménye történetét. Hiszen azoknak, akik nem ismerik a neveket és a helyszíneket, maga a történet csak egy üres váz marad. Meg persze egy tanulságos sztori arról, hogy mi az, ami nem összeegyeztethetetlen a mundér becsületével.
A belügyminisztérium arra is hivatkozott, hogy a belügyminiszter a munkájáról a kormánynak és a kormányfőnek számol el, utalva ezzel arra, hogy a polgároknak ezekhez az adatokhoz semmi köze. A bíróság ezt nem így látta, ugyanis mind az Alaptörvény, mind az információszabadságról szóló törvény garantálja, hogy mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.
Könnyű belátni, hogy emeli a rendőrségbe vetett bizalmat, ha az azt irányító belügyminiszter a lehető legtöbb adatot osztja meg a polgárokkal, hiszen a minél teljesebb transzparencia alapján érezhetik a rendfenntartó szervezetet magukénak is az állampolgárok. Az adatok visszatartása bizalmatlanságra adhat okot mindenki számára. A rendőrségbe vetett közbizalom pedig nem csak közérdek, de a rendőrség és azt felügyelő Belügyminisztérium érdeke is. De igazából ez az érv már csak hab a tortán, hiszen az információszabadságnak nem kell további célokat szolgálnia azon kívül, hogy a polgárok megismerhessék az ő megbízásukból és az ő finanszírozásukból működő államra vonatkozó adatokat.
Joga van a polgároknak ahhoz is, hogy megismerjék a belügyminiszter eljárásait és döntéseit, már csak azért is, mert ezek alapján tudják azt mérlegelni, hogy megfelelően működik-e mint állami vezető.
Az elsőfokú döntés egyelőre még nem jogerős, így az adatok tényleges kiadása még várat magára. Az ügyben Balatay Levente és Pető Márk járt el az elsőfokú eljárásban Szurovecz Illés képviseletében.
Szabó Attila