Több olyan ügyünk is volt a közelmúltban, ahol valakit közéleti kérdésekkel kapcsolatos témákban amiatt próbáltak számonkérni, mert éltek a szólásszabadságukkal. Egy bicskei bloggert kritikus posztjai miatt kötelezett volna sérelemdíj fizetésére az önkormányzat, a korrupciós kérdéseket feszegető kommentelőt egy vámparancsnok jelentette fel rágalmazásért, a csípős Facebook bejegyzést közzétevő polgárra a faluja polgármestere szeretett volna büntetést kérni. Ezekben az ügyekben sikeresen álltunk ki a szabad véleménynyilvánítás mellett. Most egy újabb ügyben hozott fontos és jó döntést az Alkotmánybíróság (AB) a szólásszabadság védelmében.
Az AB határozatában nyíregyházi ügyet vizsgált, amely a Nyíregyházi Polip című szatirikus kiadvány szerkesztője ellen indult büntetőeljáráshoz kapcsolódik. A kiadvány a „dr. Kovác$ Ferenc dollármester”-ként megnevezett nyíregyházi polgármestert a „Nyíregyháza Polip” jelöltjeként tüntette fel. Történt mindez a 2014-es önkormányzati választás kampányidőszakában, amikor, az AB szerint, alapvetően szélesebb a politikai kérdésekben a véleménynyilvánítás szabadsága.
A mostani nyíregyházi ügy összetettebb volt a korábbi, TASZ által képviselt ügyeknél. Nekünk nem volt nehéz dolgunk, mert a mi ügyeinkben a kritika alá vont intézmények és személyek mind fontos szerepet játszottak a közéletben, sőt kifejezetten közhatalmat gyakoroltak. Így természetesnek kell annak lennie, hogy széles körben kritizálhatóak. A közhatalom-gyakorlóknak, közszereplő magánszemélyeknek is védett ugyan a magánszférájuk, de az a része az életüknek, ami a közügyekhez kapcsolódik, szabadon bírálható. A nyíregyházi ügy azonban nem közszereplőket érintett, hanem olyan személyeket, akik nem közszereplőként álltak egy közügy középpontjában. Az ügy tehát minden aktív polgár véleménynyilvánítása számára az eddiginél kiterjedtebb védelmet ígér.
A mostani AB döntésnek ugyanis az a különlegessége, hogy rögzíti, büntetőügyekben nem csak a közhatalom-gyakorlók, közszereplők tűrési kötelezettsége nagyon széles, hanem mindenkié, aki közügyekben vesz részt.
“A személyiségvédelem korlátozottsága tehát nem csupán a hivatásszerűen vagy önként közszereplést vállalók esetében érvényesülő szabály, hiszen a közügyek vitatása adott esetben – a konkrét társadalmi vita erejéig – annál szélesebb személyi kört érinthet.”
- mondja az AB, és azt is hozzáteszi egy régebbi döntéséből:
„a nyilvános közlés minősítése során jellemzően nem a véleménynyilvánítással érintettek személyéből kell kiindulni, hanem azt kell vizsgálni, hogy a közlés közügyek, közéleti kérdések vitatására vonatkozik-e”
A konkrét ügyben Nyíregyháza város köztisztviselőiről készült karikatúra. A 2014-es önkormányzati választási kampány ideje alatt terjesztett “Nyíregyházi Polip” című nyomtatott kiadványban szarkasztikus kritika érte a város vagyonkezelésében érintett három személyt. Tény, hogy a kritika erős volt, de ez nem szabad, hogy a szólásszabadság korlátja legyen. Az elsőfokú és a másodfokú büntetőbíróság ennek ellenére ítélte el a kiritikus kiadvány felelős szerkesztőjét rágalmazásért. Az AB ezeket a döntéseket alaptörvény-ellenesnek minősítette. A bíróságoknak vizsgálnia kellett volna azt is, hogy a vélemény közügyekre, a közpénzek felhasználására vonatkozik, állíptotta meg az AB.
Ez a AB döntés segítség lehet azoknak, akik a közélet kérdéseiben szeretnének megszólalni és egyben üzenet is a polgároknak arról, hogy a közpénzek elköltésének kritikája nem szabad, hogy jogi eljárásokat vonjon magával. Közpénzekről, közügyekről nem csak szabad, hanem fontos is beszélni: ezekben a kérdésekben lehetnek a polgárok irónikusak, sőt -- ha az indokolt -- még bántóak is az intézményekkel és az azokat vezetőkkel szemben.
Szabó Attila
Photo credit: CircaSassy on Visualhunt.com / CC BY