Ennyit a nagy kormányzati nekibuzdulásról: jogellenes, hogy még mindig nem ismerhetők a tavalyi kórházi fertőzéses adatok

Emlékeztek még a nyári hírekre? Hogy most aztán nekiáll a kormány és rendet tesz a kórházi fertőzések terén? Sokat elmond a szándék komolyságáról, hogy ugyan nagy hanggal harangozták be az új rendeleteket, de hatályba még mindig nem léptették őket. Mondjuk a régi szabályokat sem tartják be: 2018 szeptember végén még mindig nem ismerhetjük a 2017-es kórházi fertőzéses adatokat.

A nyár híre volt, hogy az emberi erőforrások minisztere – a probléma létét is tagadó elődjével szemben – komolyan kezdett beszélni a kórházi fertőzésekről. Annyira komolyan, hogy még egy rendelet tervezete is nyilvánossá vált, amiben kifejezetten a kórházi fertőzések elleni külön intézkedéseket sorolták. A következetesen fellépő szakmai szervezetek és a mi sikerünk is, hogy idáig juthattunk: a kormány végre komolyan kezdett foglalkozni a kórházi fertőzések ügyével.

Ez biztos nem oldja meg

Igaz, a tervezett szabályokkal szemben sok kritikát lehetett megfogalmazni – a TASZ álláspontja itt érhető el. Azt kifogásoltuk, hogy a rendelet önmagában biztosan nem lesz alkalmas a kórházi fertőzéses helyzet kezelésére, hiszen csak apró – bár fontos – intézkedéseket tartalmaz, mint amilyen például a kézfertőtlenítők kihelyezésének előírása. A rendszerszintű problémák átfogó kezelése viszont nem egy rendelet következtében fog megtörténni.

A kritkusabbak már a nyáron is azt mondták, hogy a kormány jól látható irányváltása, a kórházi fertőzéses krízishelyzet elismerése és az erről szóló rendelet nyilvánossá tétele nem több politikai lépésnél, kommunikációs eszköznél. Bár a miniszter több lépcsőben, a bejelentés tényét is bejelentve harangozta be a rendelet tervezetét, az még ma, több mint két hónappal később sem lépett hatályba (bár október elején elvileg eljutunk idáig).

Nem ismerjük a tavalyi adatokat

Az utóbbi pár évben mindig fokozott várakozás előzte meg a kórházi fertőzésekről szóló jelentés napvilágra kerülését. Ez ugyanis az egyetlen hivatalos forrás, amiből tájékozódni lehet arról, hogy áll a magyar egészségügy ezen a téren: hányan fertőződnek és hányan halnak meg a kórházi fertőzések következtében.

Bár ezeket a jelentéseket sokan kritizálják – így mi is –, mondván, hogy megbízhatatlanok és nehezen értelmezhetők, egy dolog biztos: jogszabály írja elő, hogy minden év szeptember 1-jéig közzé kell őket tenni. 

A kórházi fertőzések elleni kormányzati nekibuzdulás még arra sem volt elég, hogy a jogszabályt betartva időben nyilvánosságra hozzák az előző évi jelentést. Majd’ egy hónapos csúszással sem képesek közzétenni azokat az adatokat, amiknek a feldolgozására egyébként 8 hónapjuk állt rendelkezésre.
Aki ezen esetleg még meglepődne, annak eláruljuk: tavaly is pontosan ugyanez volt a helyzet, akkor is jó egyhónapos késlekedés után derültek ki a 2016-os adatok.
Mindezek után még jobban várjuk a napot, amikor a Kúria eldönti az EMMI elleni perünkben, kiadhatók-e a kórházi fertőzéses adatok kórházankénti bontásban. Reméljük, pár héten belül idáig is eljutunk, mert sokkal érdekesebb, jobban használható adatokhoz juthatunk így hozzá.

Nem adjuk fel, tovább dolgozunk azért, hogy a kormány egyszer rászánja magát arra, hogy egyenesen kommunikáljon a kórházi fertőzésekről, és érdemi lépéseket tegyen ellenük. Hogy csakhamar eljusson odáig, hogy mindenhol legyen kézfertőtlenítő, hogy minden beteg mellé jusson a fertőtlenítésért is felelős orvos, hogy legyen elegendő ápoló és takarító. Hogy ne kelljen belehalni egy katéterezésbe.

De aki kételkedik abban, hogy a kormány gőzerővel dolgozik a helyzet megoldásán, az nem biztos, hogy téved.

Asbóth Márton

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.