Az elmúlt három napban több tucatnyian kerestek minket azzal, hogy megkapták a rendőrség határozatát a 2018. december 13-i tüntetés miatt. A tüntetőket a rendőrség a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miatt sújtja szabálysértési bírsággal. Pedig minden érintett polgár jogszerűen élt a politikai szabadságjogával, amikor a bejelentett tüntetésen és az azt követően kialakult spontán tüntetésen az úttesten vonult.
2018 decembere a demonstrációk hónapja volt Budapesten. December 13-án éjjel a rendőrség egy nagyobb tüntető csoportot igazoltatott a Teréz körúton. A hozzánk fordulók elmondása szerint a rendőrség nem mondta be hangosbemondóba, hogy jogszerűtlennek tartja, ha az úttesten közlekednek, sőt a legtöbben arról is beszámolnak, hogy miután a kamerába mondatták velük személyes adataikak a rendőrség nem tájékoztatta őket arról, hogy valamilyen eljárást indítanak ellenük. Az, hogy később mégis eljárások indulnak ellenük még akkor is visszás lenne, ha egyébként a polgárok nem a gyülekezési jogukkal éltek volna. Pedig ezt tették. Mindez annak ellenére történt, hogy az új gyülekezési törvény kifejezetten előírja a rendőrség és a gyűlés résztvevői számára, hogy egymással működjenek együtt.
Az egyik ügyfelünk ezt írta, hogy
[a] közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miatt indult ellenem szabálysértési eljárás, ami 30.000 Ft bírsággal, vagy 36 óra közmunkával váltható ki, esetleg 6 nap elzárással.
Aznap sok embernek kamerába kellett mondani az adataikat, nekem viszont nem. Képekkel valószínűleg nem tudják igazolni, hogy az úton sétáltam, de szerintem erre nincs is szükségük, így is megbüntettek. [...]
A határozat szövegétől eltérően emlékeim szerint egyszer sem szólított fel a rendőrség, hogy hagyjuk el az úttestet, illetve senki nem tájékoztatott arról, hogy eljárás indul majd ellenünk, így meglepetésként ért ez az egész. Amikor körbezártak a rendőrök egy járdaszigeten, akkor az egyik rohamrendőrt kérdeztük arról, hogy ennek milyen következménye lesz. Azt mondta, hogy semmi, ez csak egy „sima” igazoltatás és utána hazamehetünk.
Ha egy gyűlést spontán tüntetés követ, akkor a rendőrségnek kötelessége biztosítani annak útvonalát is. Ha tömeg az úttesten vonul, akkor is. Ha a rendőrség jogszerűtlennek tartja a spontán gyűlést, akkor fel kell oszlatni azt, nem bírságolhatja meg egyenként a tüntetőket. Nem lehet kérdés, hogy jelen esetben spontán kialakult gyűlésről volt szó: skandáló tömeg, transzparensek, vonulás - ezek mind arra utalnak, hogy a tömeg nem csak céltalanul lézeng az úton, ezzel akadályozva a forgalmat, hanem a politikai véleményét fejezi ki. Ezt egyébként alátámasztja, hogy ügyfeleink elmondása szerint a rendőrök is az úttesten voltak. Nem meglepő, hogy a résztvevők azt érezték, a rendőrség biztosítja a helyszínt, hiszen ez így is történt. Mindezek alapján a rendőrségnek fel kellett volna ismernie, hogy a tüntetőknek joga van az úttesten tartózkodni, haladni. Az már csak hab a tortán, hogy a helyszínen a rendőrök sem minden esetben beszéltek az igazoltatott polgároknak a szabálysértési eljárások megindításáról.
Arra biztatunk minden érintettet, hogy ha a rendőrség hivatalból nem hallgatja meg, akkor nyolc napon belül kérje postán és telefonon is a meghallgatását.
Illetve, amikor meghallgatják, mondja el, hogy egy tüntetésen vett részt, amit a rendőrség biztosított. Márpedig ha ez így volt, akkor szabad az úttesten is haladni Nem ugyanaz egy tüntetésen az úttesten közlekedni, mint bármely más alkalomkor és ezt a rendőrségnek hivatalból is tudnia kellene.
Tegnap a rendőrség ismét megindította ezeket az eljárásokat az ügyészség passzivitása ellen tüntetőkkel szemben. Ezekben az ügyekben is jogsegélyt fogunk nyújtani az érintetteknek!
Ha bárki úgy érzi, hogy jogi segítségre van szüksége ilyen szabálysértési eljárásban, akkor küldje el nekünk a határozata fotóját és a telefonszámát a jogsegely@tasz.hu címre.
Szabó Attila