A Becsület napja a magyarországi szélsőjobboldal egyik legnagyobb éves rendezvénye, ahová rendszerint több európai országból is érkeznek résztvevők. Az idei rendezvényről szóló felhívásban a szervezők kikötötték, hogy a sajtó képviselőivel csak a szervezők kommunikálhatnak, az eseményről készült tudósításokból pedig az is kiderült, hogy a mindenki számára nyilvános rendezvényen az újságírók csak a szervezők által kijelölt területen dolgozhattak. A konkrét események, de legfőképpen az új gyülekezési törvény kapcsán ezért érdemesnek tartjuk megvizsgálni a gyűlés nyilvánosságának fogalmát és annak gyakorlati alkalmazását.
Mihez van joga a gyűlés szervezőjének és mihez van joga az eseményről tudósító újságírónak?
A békés gyülekezés (tüntetés, demonstráció, felvonulás stb.) a szabad véleménynyilvánítás fontos formája, ahol az emberek nem képviselőjük útján, hanem személyesen vesznek részt a közügyek megvitatásában. Az új gyülekezési törvény szerint a gyűlésen való részvétel, az oda történő belépés mindenki számára egyenlő feltétellel biztosított. A gyűléshez bárki szabadon csatlakozhat, és onnan csak a gyűlés súlyos megzavarása esetén, a gyűlés vezetője által hozott döntéssel zárható ki vagy távolítható el valaki. Ez komoly eltérés a korábbi szabályozáshoz képest.
Az új szabály alapján a nyilvános jelleg biztosítása megfosztja a szervezőt attól a lehetőségtől, hogy előzetesen kizárja azokat, akik nyilvánvalóan a provokáció szándékával csatlakoznának a rendezvényhez. A törvény tehát csak utólagosan, ténylegesen megvalósult provokáció esetére engedi a kizárást.
Tehát kizárhatja a sajtót a szervező egy eseményről?
A nyilvánosságot nem csak a résztvevők, hanem a média képviselői számára is biztosítani kell. A szervező tehát nem teheti meg, hogy a sajtót kizárja az eseményről, de még azt sem, hogy önkényesen lezár vagy kijelöl egy területet, ahonnan az újságírók tudósíthatnak. Ha mégis így tesz, annak jogi következménye lehet.
A gyülekezési törvény mellett hatályba lépett új szabálysértési tényállás szerint ugyanis a gyűlés vezetője szabálysértést követ el, ha egy magát újságíróként igazolt személyt a gyűlésről kizár. A törvény nem határozza meg, hogy mit kell elfogadni igazolásnak, ezért célszerű az újságíróknak a megbízójuk által kiállított igazolást, kártyát magukkal vinni és megkülönböztető mellényt viselni.
Megmondhatja-e a szervező, hogy kivel készíthet interjút egy tüntetésen az újságíró?
A gyűlés szervezői máshogyan sem korlátozhatják a sajtó munkáját, vagy a résztvevők véleménynyilvánításhoz fűződő jogát. Nem köthetik ki például, hogy az újságírókkal kizárólag a rendezők kommunikálhatnak, ahogy ezt a Becsület Napja felhívásban a szervezők tették, és a rendezvényen ezt az önkényesen hozott szabályt be is tartatták. Amikor a 444.hu újságírója interjút szeretett volna készíteni a gyűlés egyik résztvevőjével, akkor a szervező odalépett hozzájuk és felhívta a figyelmet arra, hogy a gyűlésen nem lehet interjút adni.
De akkor mihez van joga egy tüntetés szervezőjének?
Egy gyűlés szervezőjének elsősorban az a feladata, hogy biztosítsa a gyűlés békés jellegét és annak törvényes megtartását. Ez nem kis feladat és felelősség, de ezen túlmenően nem szólhat bele abba, hogy a résztvevők milyen formában nyilvánítják ki véleményüket, mindaddig, amíg ennek gyakorlása nem veszélyezteti a gyűlés békés jellegét.
És mit tehet szabadon az, aki csak részt vesz az eseményen?
A tüntetés résztvevője tehát elég sok mindent csinálhat: beszélgethet emberekkel, kiabálhat, énekelhet, transzparenst tarthat magánál, sőt akár interjút is adhat a sajtó számára. Amennyiben ezt a szervező jogtalanul akadályozza, számolnia kell azzal, hogy szabálysértés miatt felelősségre lesz vonható.
Bodrogi Bea