2019-ben ünnepljük 25. születésnapunkat. Ennek alkalmából felelevenítjük a kezdeteket, illetve az elmúlt évek meghatározó pereit, fordulópontjait, eseményeit. A visszatekintés fontos eleme a múlthoz való visszanyúlás, a szervezet létrejöttét megelőző események felidézése. Jelen esetben a Független Jogvédő Szolgálat egy 1988-as felhívásának szövege, melyet ha végig olvasunk, egyértelmű képet kapunk arról, milyen nehézségekkel küzdöttek még a ‘80-as évek végén is az állampolgárok.
A Független Jogvédő Szolgálat 1988-ban alakult, azzal a céllal, hogy jogi eszközökkel lépjen fel a hatalom igazságtalanságaival és túlkapásaival szemben. Egyrészt felhívásokban kerestek ügyfeleket, másrészt ingyenes jogsegélyszolgálatot üzemeltetettek azok számára, akik a hatalommal szemben védtelenek voltak. Legyen szó rendőri túlkapásról, vagy arról, ha ‘56-os elítéltek ‘88-ban is tapasztaltak hátrányos megkülönböztetést büntetett előéletük miatt. Tevékenységével a Szolgálat lefektette Magyarországon a civil jogvédelem, így a TASZ alapjait is.
Az alábbi felhívás 1988-ban jelent meg a Beszélő szamizdat folyóiratban. A Független Jogvédő Szolgálat írásából jól látszik, hogy a rendőri intézkedések, és az azokat szabályozó törvények sokszor nem feleltek meg a jogállamiság feltételeinek, és sajnos napjainkban is számtalan ilyen példával találkozunk.
Az utóbbi években indokolatlanul gyakran alkalmazza az egyébként rendkívüli jogintézményt, a fokozott ellenőrzést a rendőrség, mely praktikusan azzal jár, hogy bárkit bármikor ellenőrizhetnek, igazoltathatnak. Legutóbb 2018 decemberében és 2019 januárjában rendelte el ezt a budapesti rendőrfőkapitány Budapest teljes területén.
2012-től hatályos szabálysértési törvény a szabadságelvonással járó szankciót részesíti előnyben, így az elzárás alkalmazására a korábbiaknál szélesebb körben, hosszabbb időtartamban van lehetőség. A 14-16 év közöttiek esetében közérdekű munkára sincs lehetőség, így fiatalkorúaknál az elsődleges büntetés az elzárás. Az eljárás nem felel meg a tisztességes eljárás alapelveinek, illetve szűkre a szabott határidők vagy a fiatalkorúakra vonatkozó korlátozó szabályok kizárják alternatív szankciók alkalmazását. Akár egy biciklicsengő hiánya, vagy egy kuka mellé dobott papírzsebkendő miatt is börtönbe lehet kerülni, hiszen az új törvény értelmében még a helyszíni bírság is kiváltható elzárásra, ha az illető nem tudja befizetni a bírságot.
2018 decemberében a tüntetések idején egy bűncselekmény feltételezett elkövetése miatt őrizetbe vett fiatalnak hangfelvételt sikerült készítenie arról, hogy a rendőrségi furgonban a rendőr veréssel fenyegeti. Állítása szerint az egyik rendőr hasba ütötte és fojtogatta, miközben az ő keze bilincsben volt. A hangfelvételen többek között ez hallható: “Mit mondtam neked? [...] senki nem látott semmit, fel tudod fogni? Ne gúnyolgassál, mert olyat beverek, hogy beszakad a fejed, megértetted? Megértetted?”
2018 decemberi tüntetéssorozat alatt több tüntető és tüntetés közelébe keveredett járókelő ellen is indult büntetőeljárás, akiket hivatalos személy elleni erőszakkal vagy garázdasággal vádolnak. Ügyükben csak a rendőrök tanúvallomása szolgál bizonyítékul, 2006-ban történetekhez hasonlóan. Védelmüket mi látjuk el, mert hisszük, hogy mindenkinek joga van a tisztességes eljáráshoz.
Ahogy 2006-ban, úgy most is dokumentálni kell az aránytalan rendőri fellépéseket. A 2006-os események legfontosabb tapasztalata a mostaniakhoz hasonlóan az volt, hogy a rendőrök sokszor olyanokat is elfogtak, akik a rendbontásban nem vettek részt, és bizonyítékok nélkül, gyanúsítás alapján indítottak ellenük eljárást.
Ma már nem a közveszélyes munkakerülést, hanem például a hajléktalanságot bünteti a törvény. Az életvitelszerű közterületi tartózkodáson tetten ért hajléktalant helyszíni figyelmeztetésben részesíti a rendőr, és felszólítja a helyszín elhagyására. Amennyiben a hajléktalan ember ennek nem tesz eleget, vagy több mint háromszor figyelmeztetik, a rendőr előállíthatja őt és szabálysértési őrizetbe veheti. Közérdekű munka is megállapítható, de ha a hajléktalan ember azt nem vállalja, akkor büntetésként elzárást szabnak ki rá. Mindemellett a hajléktalan ingóságai elkobozhatók és megsemmisíthetők az ő engedélye nélkül. A törvény indokolatlanul kiszolgáltatottá teszi az embert az éppen eljáró rendőrrel szemben.
Jogsegélyszolgálatunk hetente 2 alkalommal (kedden és csütörtökön) telefonon, egyébként emailben elérhető. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a hozzánk forduló állampolgároknak segítséget nyújtsunk. 2017-ben és 2018-ban a tüntetőkkel szembeni jogtalan fellépések miatt a tüntetések ideje alatt éjjel-nappal hívható forródrótot üzemeltettünk, amin mintegy százan kértek maguknak vagy ismerősüknek jogi segítséget, sok esetben gyorsított büntetőeljárásban jogi képviseletet.