Most, hogy a polgárok életét közvetlenül érintő döntéseket egyik napról a másikra, a Parlamentben még utólag sem megvitatható módon fogják meghozni, a szabadságot védő munkára minden korábbinál nagyobb szükség lesz.
Mától távmunkában folytatjuk. A taszosok otthon válaszolnak a jogsegélyes megkeresésekre, otthon írják a beadványokat, készítik a kisokosokat, átirányítjuk az irodai telefont, a postát, online fogunk megbeszélni, áttervezzük a kommunikációs munkáinkat. Azért, hogy minél inkább csökkentsük a szociális érintkezések számát, és ezzel csökkentsük a koronavírus terjedésének lehetőségét.
A koronavírus miatt szerdán veszélyhelyzetet hirdetett a kormány, és több korlátozó intézkedést is bejelentett. Azonban ilyen rendkívüli helyzetek idején is vannak jogaink, ezért nagyon oda kell figyelnünk arra, hogy mi az, ami indokolt jogkorlátozás az állam részéről, és mi az, ami már túllép ezen. A folyamatosan frissülő tasz.hu/koronavirus oldalon már több tájékoztató anyagot közzétettünk, egyebek mellett arról, hogy milyen jogaik és kötelességeik vannak azoknak, akiket elkülönítenek.
Első meghatározó élményem a szabadságról az, amikor 1989 december 19-én többedmagammal ottragadtunk a marosvásárhelyi korcsolyapályán. Edzésünk volt; és már kint a jégen, csúszás közben is hallani lehetett, ahogy az utcákon vonuló tömeg egyre hangosabban követelte Ceausescu diktátor menesztését. Tizenévesek voltunk, és annak ellenére, hogy már akkor egyedül közlekedtünk, önállóan és magabiztosan mozogtunk abban a zárt világban, amiben felnőttünk, tanácstalanok voltunk, hazamehetünk-e. Az edző nem mert hazaengedni, a tévéből és helyi rádióból érkező hírek még a résztvevőkkel szembeni megtorlásról szóltak. Ültünk a hideg öltözőben, és vártunk.
Történetünk során mindig alapvető volt számunkra, hogy nem annak alapján döntjük el, kinek nyújtunk jogsegélyt, hogy egyetértünk-e a céljaival. Ez azokra is vonatkozik, akik tüntetéseken nyilvánítottak véleményt – bármi is legyen az a vélemény. Vannak, akik hajlamosak saját politikai nézeteik alapján megítélni tevékenységünket: így fordulhat elő, hogy a mai napig megkapjuk bármilyen téma kapcsán, hogy hol voltunk 2006-ban.
El tudnád képzelni, hogy a ruhaüzletek próbafülkéiben kamerával figyeljék meg minden mozdulatodat? 2005-ben ezt még törvény tette volna lehetővé, ami ellen mi is felléptünk.
A közfoglalkoztatottak kiszolgáltatottságával élnek vissza a legszegényebb településeken – ez választójogi képzéseink egyik fontos tanulsága.
Segíteni szerettek volna, de az ügyészség szerint bűnsegéddé is válhattak azok a civilek, akik részt vettek a tűcsere programokban. Erre a problémára hívta fel a figyelmet egy radikális, önfeljelentő akcióval egy fiatal pszichológus munkatársunk 2005-ben. A tűcsere programokban részt vevők jogi helyzetét két évvel később törvénymódosítással rendezték, de magát a programot azóta szisztematikusan elsorvasztotta az állam a budapesti önkormányzatokkal karöltve.
Nehéz megmondani, hogy a történelemben mikor és hol jó jogvédőnek lenni, mert a műfaj velejárója, hogy a mindenkori hatalommal szemben állsz annak érdekében, hogy az embereknek még több lehetősége legyen a méltó, egyenlő élethez. Az viszont biztos, hogy teljesen más eszköztára és közönsége van egy nemzeti és egy európai szintű jogvédő szervezetnek. Dénes Balázs, a TASZ korábbi elnöke, a Liberties mostani vezetője mesél arról, miben mások a kihívások a belföldi és a nemzetközi terepen.
12 különböző témával foglalkozunk ma, de honnan indult Magyarország vezető emberi jogi szervezete? Hogyan jutottak oda jogászok a ‘90-es években, hogy létre kell hozni egy jogvédő szervezetet? Mi alapján dőlt el, hogy milyen témákkal foglalkozzanak az induláskor, és hogyan bővültek a témáink? Mára nagyon sok mindennel foglalkozunk, de a fő cél a kezdetek óta nem változott: az állampolgárok önrendelkezési jogának védelme, az egyenlõ bánásmód elvének betartatása és az állampolgárok jogtudatosítása.
2019-ben ünnepljük 25. születésnapunkat. Ennek alkalmából felelevenítjük a kezdeteket, illetve az elmúlt évek meghatározó pereit, fordulópontjait, eseményeit. A visszatekintés fontos eleme a múlthoz való visszanyúlás, a szervezet létrejöttét megelőző események felidézése. Jelen esetben a Független Jogvédő Szolgálat egy 1988-as felhívásának szövege, melyet ha végig olvasunk, egyértelmű képet kapunk arról, milyen nehézségekkel küzdöttek még a ‘80-as évek végén is az állampolgárok.
„Nem szeretnék ünneprontó lenni, de számomra ez a történet, vagyis inkább tragikomédia elsősorban nem a Klubrádióról szól. Nem a Klubrádióról, hanem a szólásszabadságról vagy, ha úgy tetszik, minden kommunikációs jog anyajogáról, a véleménynyilvánítás szabadságáról van most szó” – kezdte beszédét a Batthyány-örökmécsesnél tartott tüntetésen Dénes Balázs, a TASZ elnöke.
