A törvénymódosítási javaslatot azzal indokolják, hogy a képviselőnek elsősorban a parlamenti munka során kell tájékozódnia, és a belépési jog nem lehet parttalan, nem gyakorolható visszaélésszerűen, nem akadályozhatja a szervek rendeltetésszerű működését.
Ahhoz, hogy megértsük, miért elfogadhatatlan a tervezett korlátozás, tisztázzuk, hogy mi a képviselők belépési jogának rendeltetése!
Ez a jog több funkcióval bír, és a képviselők szerepének teljes félreértelmezése, ha a feladatkörüket (és jogaikat) a szűken vett törvényalkotásra korlátozzuk. A belépési jog nem valamiféle öncélú extra jogosultság: a törvényhozási feladatokhoz, a végrehajtó hatalom ellenőrzéséhez is kapcsolódik, hiszen így első kézből lehet információkat szerezni. Hogyan lehetne felelősségre vonni az illetékes minisztert a zárt intézményekben uralkodó állapotok kapcsán, ha a képviselő be sem juthat ezekbe, vagy éppen bejuthat, de a korlátozások miatt csak egy Patyomkin-faluban vezetik körbe?
Ráadásul az országgyűlés egy vitafórum is, ahol az Országház falain kívül történő események megvitatására is sort kell keríteni, tehát a képviselők véleménynyilvánítási jogának egyik garanciája is ez a belépési jog. Számos visszásság felderítése kapcsán is alkalmazható ez a jogosultság, ezt azonban akadályozza, ha szigorú korlátokat írnak elő a képviselőknek. Gondoljunk csak arra, mennyi és milyen jogsértésre derülhet fény egy országgyűlési képviselő váratlan látogatása kapcsán egy-egy közintézményben. Számtalan példa akadt már erre: gyermekotthonba, menekülttáborba, rendőrségi előállító helyiségbe is beengedtek már országgyűlési képviselőt tekintettel a képviselői igazolványukra. És igen, a jelenlegi kormánypártok képviselője is hivatkozott már az igazolvány nyújtotta lehetőségekre.
Az Igazságügyi Bizottság érvelése azért is álságos, mert a hatályos törvény is tartalmazza azt, hogy a belépési jog nem akadályozhatja a meglátogatott intézmény rendeltetésszerű működését, tehát ez a jog most sem parttalan. Ezzel nyilván tisztában van az előterjesztő is, így a tervek között valószínűleg a hozzáférés időbeli, térbeli korlátozása szerepel majd. Félő, hogy a korlátozás nagyon aránytalan lesz.
Végül azt se felejtsük el, hogy a nyilvánosság szűkülésével (pl. újságírók kitiltása, korlátozása, ignorálása) az országgyűlési képviselők belépési joga is felértékelődik. Ők maradnak ugyanis azok, akik az átlagemberektől eltérően szinte mindenhova szabad bejárással bírnak, így beszámolhatnak arról, mit láttak ezeken a helyeken.
Ezt a jogot korlátozni meggondolatlan, veszélyes, és a nyilvánosság további szűkítésének eszköze. Mi a jövőben is azon fogunk dolgozni, hogy a közügyek szabad megvitatásához és a parlamenti munkához szükséges nyilvánosság biztosított legyen.
Döbrentey Dániel