Egy tavalyi törvénymódosítás alapján azok a magyar állampolgárok is szavazhatnak az európai parlamenti (EP) képviselők választásán, akiknek nincsen magyarországi lakcímük. Ezzel egy olyan helyzet állt elő, ami miatt nagy hátrányba kerülnek azok, akiknek van ugyan magyarországi lakcímük, de május 26-án külföldön tartózkodnak. Egy bostoni ügyfelünknek például kilenc óra utazást és 110 ezer forintnyi dollárt kellene arra szánnia, hogy szavazhasson az EP választáson. Míg az újonnan szavazati jogot szerzett magyarok kapnak majd egy levélcsomagot, amiben ott lesz az előre kifizetett boríték a szavazat leadásához. Az Alkotmánybíróságot kérjük, hogy semmisítse meg a jogszabályt, ami ezt a durva diszkriminációt lehetővé tette.
2018. december 28-ától hatályos az a jogszabály, amely megteremti a lehetőséget, hogy a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok is részt vegyenek az EP választáson. Kivételt képeznek azok a magyar állampolgárok, akik más EU tagállamban élnek és ott van lakcímük, mert ők az ottani EP listák közül választhatnak majd. Így elkerülhető a kettős szavazás.
Sajnos a megváltozott helyzet súlyos diszkriminációhoz vezet. Akinek van magyarországi lakcímük, mert vagy csak pár napig, hétig tartózkodnak külföldön vagy pedig ugyan hosszabb ideig, de tervezik, hogy hazatérnek, csak Magyarország erre kijelölt külképviseletein adhatják le a szavazatukat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például az amerikai Bostonban élő ügyfelünknek a választás vasárnapján New Yorkba kellene azért utaznia, hogy szavazhasson. Ez az út oda-vissza kilenc óra vonatozást jelent, nem beszélve a helyi közlekedésre szánt időről. Az ezzel járó költsége pedig legalább 110.000 Ft, de akár több is lehet, ha az ügyfelünk nem veszi meg jóelőre a vonatjegyet.
Ezzel szemben azok a Magyarország határain kívül élő választópolgárok, akinek megszűnt vagy soha nem is volt Magyarországi lakóhelyük, nem csak hogy szavazhatnak, de ezt még nagyon egyszerűen, levélben is tehetik meg. Ez főleg azokat a magyar állampolgárokat hozza könnyű helyzetbe, akiknek soha nem is volt magyarországi lakcímük, mert soha nem éltek Magyarország területén.
Azaz, egy vajdasági vagy kárpátaljai magyarnak összehasonlíthatatlanul könnyebb lesz szavazni a május 26-i EP választáson, mint például a Bostonban tartózkodó ügyfelünknek, vagy egy nem EU-s fővárosban tanuló magyar egyetemistának. Azt szeretnénk, ha ezt a tényt az Alkotmánybíróság is megértené és kimondaná, hogy ez a szabályozás ebben a formában diszkrikminatív. Mindez alapján pedig megsemmisítené az ezt lehetővé tevő jogszabályt.
Az csak hab a tortán, hogy a 2018-as országgyűlési választásra a határon túlról beérkezett levélszavazatok 96%-a a kormányzópártokat támogatta. Talán nem ördögtől való azzal a feltételezéssel élni, hogy a kétharmados kormánytöbbséggel döntő Országgyűlés nem véletlenül alkotta meg azt a jogszabályt, amely ilyen egyszerűvé teszi a kárpátaljai és a vajdasági magyarok számára az EP választáson történő szavazást, miközben nem könnyíti meg azok helyzetét, akik külföldön tartózkodnak ugyan a választás napján, de valamiért nem szüntették meg a magyarországi lakcímüket.
Az Alkotmánybíróság az országgyűlési választáshoz kapcsolódó levélszavazással éppen a beadványunk miatt már foglalkozott korábban. Ott nem állapította meg a testület a diszkriminációt, arra hivatkozva, hogy a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők az országgyűlési választáson csak egy szavazattal rendelkeznek, hiszen csak a pártlistára szavaznak, míg a magyarországi lakcímmel rendelkezők szavazhatnak pártlistára és egyéni képviselőre is a lakcímüknek megfelelően. Az AB tehát azt mondta, hogy, aki több mindenről dönt, az vegye a fáradtságot, pénzt és időt a szavazata leadásához.
Ez az érvelés most nem áll meg, hiszen ugyanúgy egy pártlistát választ majd a vajdasági választópolgár, mint a Bostonban élő. Az előbbi ezt ingyen és két perc alatt megteheti majd, az utóbbinak viszont egy napja és 110.000 forintja fog rámenni erre. Egy demokráciában a választójogban nem szabad, hogy ekkora különbségek legyenek!
Szabó Attila