Korábban már megírtuk, hogy többen fordultak a választási jogsegély-szolgálatunkhoz azzal, hogy hiába kérték a felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe, mégsem tudták leadni a szavazatukat az európai parlamenti választáson. Két szálon is elindultunk, hogy ez többé ne ismétlődhessen meg!
Több magyar választópolgár keresett meg bennünket azzal az európai parlamenti választás napján és az azt követő napokban, hogy nem szavazhattak a berlini vagy a brüsszeli magyar követségen annak ellenére, hogy ezek a választópolgárok határidőben kérték, hogy a külképviseleten szavazhassanak és a kérésük jóváhagyásáról értesítést is kaptak a magyar választási irodáktól.
A választás napján azonban kiderült, hogy az érintett választópolgárok mégsem szerepelnek a magyar névjegyzékben, így nem élhettek választójogukkal. Ennek az okáról csak találgatni lehet. A mi álláspontunk szerint ez azért történhetett meg, mert a vonatkozó belga és német szabályozás alapján ezekben az országokban a bejelentett lakcímmel rendelkező európai uniós állampolgárokat úgy veszik névjegyzékbe az ottani európai parlamenti választáson, hogy ezt nekik külön nem kell kérniük. Márpedig az EU-s szabályok szerint csak egy tagállamban lehet szavazni az EP választáson. A kifejezett kérés hiányában pedig nem garantálható, hogy a választópolgárok tudjanak arról, hogy ők nem a magyar listákra fognak szavazni a magyar külképviseleten, hanem a belga vagy német lakcímük szerint a belga vagy német európai parlamenti listákra.
A hozzánk forduló választópolgárok nélkül valószínűleg soha nem derült volna fény a rendszerszintű problémára!
A Nemzeti Választási Irodához (NVI) fordultunk, hogy megoldjuk a problémát. Az NVI-nek azt javasoltuk, hogy a külképviseleti választási névjegyzékbe vételről szóló értesítőt egészítsék ki a választási irodák egy olyan tájékoztatással, amelyben felhívják a választópolgárok figyelmét arra, hogy ha más európai uniós tagállam választói névjegyzékében is szerepelnek, akkor törölni fogják őket a magyar névjegyzékből és nem szavazhatnak majd a magyar listára.
Azt is javasoltuk az NVI-nek, hogy ha valóban törlik a választópolgárt a névjegyzékből, akkor - lehetőleg emailben - azonnal tájékoztassák erről őt. Ezzel elősegíthetik, hogy legyen ideje elintézni, hogy a másik európai uniós tagállam választói névjegyzékéből töröljék, és újból kérhesse a felvételét a magyar külképviseleti névjegyzékbe.
Az NVI egy válaszlevelében megköszönte a javaslatainkat és arra tett ígéretet, hogy azokat mérlegelni fogja a helyzet megnyugtató megoldásához. Ez alapján mi azt látjuk, hogy az NVI érti a problémát és mindent megtesz, hogy azt orvosolja.
Ha tényleg megtörténnek majd ezek a tájékoztatások, akkor lesz arra reális esély, hogy a választópolgárok a szándékuknak megfelelő EP listára szavazhassanak.
A gondot egyébként az okozza, hogy más uniós tagállamokban bizonyos esetekben a választópolgárokat kifejezett kérésük nélkül is névjegyzékbe vehetik. Illetve az, ha ezek az uniós tagállamok csak az utolsó pillanatban tájékoztatják a magyar választási irodát arról, hogy kik kerültek ott névjegyzékbe. E gondok megoldása érdekében írtunk az Európai Bizottságnak is.
Sajnos az ő válaszuk sem gyors, sem megnyugtató nem volt. Tulajdonképpen két dolgot mondanak a válaszlevelükben: egyrészt azt, hogy ez nem az ő kompetenciájuk, másrészt pedig azt, hogy lesz majd egy jelentésük szeptemberben a 2019-es EP választásról és abban majd értékelik a választás menetét.
A legtöbbet tenni tehát a választópolgárok tudnak magukért:
- Ha éltél másik EU-tagállamban és szavaztál annak a tagállamnak az EP listájára, akkor feltétlen ellenőrizd az adott tagállam választási szervének segítségével, hogy jelenleg benne vagy-e ott a nyilvántartásban!
- Ha másik tagállamba költözöl, nézz utána, hogyan kerülhetsz be annak a tagállamnak a névjegyzékébe és dönts ebben a kérdésben felelősséggel!