A veszélyhelyzet nem politikai leszámolásra való

A koronavírus miatti veszélyhelyzetre hivatkozva egymaga fogadta el a város költségvetését Komló és Szekszárd polgármestere, átnyúlva a velük egyet nem értő képviselők feje fölött. A hírek szerint a katasztrófavédelmi szabályozás felhatalmazza a polgármestereket, hogy a képviselők nélkül döntsenek helyi ügyekben. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a települési vezetőknek a kormány irányítása szerint kell eljárniuk. Mit mond a szabályozás, és mi következik ebből a mindennapi életre nézve?


Válaszainkat a koronavírussal kapcsolatban felmerülő legfontosabb jogi kérdésekre a tasz.hu/koronavirus oldalon találod. Az oldalt folyamatosan frissítjük legújabb tájékoztatóinkkal.

Mi a szabályozás?

A katasztrófavédelmi törvény rendelkezése szerint veszélyhelyzetben a polgármester, illetve a főpolgármester, valamint a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja a települési önkormányzat képviselő-testületének, illetve a fővárosi és megyei közgyűlés feladat- és hatásköreit. Ennek keretében a polgármester nem foglalhat állást önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti. Veszélyhelyzetben a polgármester és a jegyző hatáskörébe tartozó államigazgatási feladatot a kormány is megállapíthat rendeletben.

A törvényhez fűzött indokolás szerint: “tekintettel azonban arra, hogy egyrészt a helyi viszonyokat a polgármester ismeri, másrészt ő az a védelmi igazgatásban részt vevő személy, aki a katasztrófa bekövetkeztekor legvalószínűbben a helyszínen tartózkodik, ezért az a törvényjavaslat a hatósági jogkörök más szervre telepítésével kapcsolatos javaslatot nem fogalmaz meg, inkább – a közbiztonsági referens útján – a polgármester munkájának szakmai segítése mellett foglal állást."

A jogszabály szövege a polgármestert igen széles körben hatalmazza fel, csak az intézményszervezési feladatokban nem enged önálló döntést. A szó szerinti értelmezésből tehát valóban az következne, hogy minden olyan ügyben, ami nem intézményszervezés, a polgármester eljárhat, dönthet egymaga, a képviselőtestület helyett. Ugyanakkor a különleges jogrend alkotmányos funkciójából ez nem következik, és az indokolás szerint is a szabályozás a védelmi igazgatás körében elvégzendő hatósági feladatokat, döntéshozatalt hivatott egyszerűsíteni. 

Mit nem csinálhatnak a polgármesterek?

  • Nem alkothatnak jogot egyedül olyan esetekben, amelyek tűrik a halasztást. A rendkívüli felhatalmazást azért biztosítja számukra a jog, hogy egyrészt a képviselő-testület akadályoztatása esetén is képesek legyenek megbirkózni a járványhelyzettel, másrészt pedig hogy gyorsan, hatékonyan, az esetleges politikai vitákat elkerülve dönthessenek a feltétlenül szükséges kérdésekben. A polgármesteri hivatal felújításának ütemezése, vagy éppen a polgármesteri illetmény kiegészítése biztosan nem tartozik a halaszthatatlan döntések körébe.
  • A polgármestereknek mindig jóhiszeműen kell eljárniuk, veszélyhelyzetben különösen, és nem használhatják politikai leszámolásra a hirtelen kapott jogkört. Nem lehet tehát azonnal megvonni a politikai vetélytársak illetményét, hiszen ez nem csak kicsinyes, de a járvány idején családok anyagi biztonságát veszélyeztetheti. 
  • Ilyenkor a különleges jogrend alkotmányos funkciójából következően, a különleges felhatalmazásokkal csak a különleges jogrend okául szolgáló helyzet elhárítása érdekében elkerülhetetlen és arra alkalmas intézkedések hozhatók. Az az intézkedés, ami ezzel a céllal 1) nem áll racionális kapcsolatban, 2) elésére nem alkalmas 3) nem elengedhetetlen, az nem hozható meg.
  • A különleges felhatalmazás birtokában is, lehetőség szerint a polgármesterek konzultáljanak a képviselő-testület tagjaival: telefonon beszélhetnek, internetes eszközökkel egyszerre többen is tudnak megbeszélést tartani. 
  • A jegyzőt nem kerülhetik meg. A jegyző feladata, többek között, hogy gondoskodjon az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, döntésre előkészítse a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket, és hogy jelezze a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő. Mivel veszélyhelyzetben a polgármesternek éppen arra van széles felhatalmazása, hogy képviselő-testület helyett is döntsön, a jegyző feladata és és felelőssége a jogsértő döntések előrejelzésében kétszeresen is indokolt.

Mit tehetnek a képviselők, polgárok, ha azt tapasztalják, hogy a polgármester visszaél a jogaival?

Az önkormányzatok felügyeletét végző kormányhivatalok is rendkívül leterheltek, így bár az ő feladatuk lenne a helyi jogalkotás törvényességét felügyelni, könnyen lehet, hogy nem tudnak időben lépni. Ennek ellenére mindenkit arra biztatunk, hogy ha jogaival visszaélő polgármesterrel találkoznak, forduljanak az illetékes kormányhivatalhoz. Arra is kérjük a felelős képviselőket és polgárokat, hogy dokumentálják a visszaélésszerű jogalkotást. Ha ilyennel találkoznak, küldjék el nekünk a jogsegely@tasz.hu-ra. Igyekszünk esetről-esetre mérlegelni, mit lehet tenni az adott helyzetben. El fogjuk érni, hogy veszélyhelyzetben se lehessen túllépni az alkotmányos kereteket. 

Frissítés: Időközben a sajtó beszámolt róla, hogy Budapest Főváros Kormányhivatala állásfoglalást küldött ki a budapesti jegyzőknek arról, hogy a polgármesterek nem élhetnek vissza a veszélyhelyzet idején kapott jogalkotási felhatalmazásukkal. Eszerint a polgármesterek arra jogosultak ebben az időszakban, hogy az önkormányzatok zökkenőmentes működését biztosítsák. Ezt a jogkörüket az önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott jóhiszeműség és társadalmi rendeltetetésnek megfelelő joggyakorlás elvével összhangban kell gyakorolniuk, döntéseiknek mindenkor meg kell felelnie a szükségesség és arányosság követelményének. Példaként említi a költségvetés módosítását, amit kizárólag a veszélyhelyzetre való indokolt reagálás miatt, az ahhoz szükséges mértékben lehet módosítani. Emlékeztet az állásfoglalás, hogy az önkormányzatok jogalkotását továbbra is a kormányhivatalok ellenőrzik törvényességi szempontból, és a polgármesterek felelősséggel tartoznak az említett szabályok betartásáért. 

Frissítés: Készítettünk egy mintabeadványt, amellyel bárki fordulhat a kormányhivatalhoz, ha egy településen a polgármester az itt leírtakhoz hasonló módon lépné túl a veszélyhelyzet idejére kapott felhatalmazás kereteit. A mintabeadványban kiemeltük azokat a részeket, amelyeket szükséges kiegészíteni, emellett azt is javasoljuk, hogy aki panaszt nyújt be, az konzultáljon az önkormányzati jogalkotás folyamatára rálátó személlyel. A mintabeadvány ide kattintva letölthető