Változtak a szabályok – kit tesztelnek koronavírusra, kit különítenek el?

A járvány előrehaladtával elkerülhetetlenül fontos volt, hogy megváltozzon az az egészségügyi protokoll, ami alapján eldöntik például azt, hogy kin kell elvégezni a koronavírus-tesztet. Megnéztük, hogyan kell eljárni az új szabályoknak megfelelően.

Azóta, hogy a koronavírus-járvány hazánkban is rendkívüli intézkedéseket követel meg, folyamatosan dolgozunk azon, hogy naprakész válaszokat tudjunk adni a jogi témájú kérdésekre. Külön aloldalon gyűjtjük a leggyakrabban felmerülő kérdéseket, jogtudatosító cikkeket írunk és infografikán is igyekszünk érthetővé tenni a bonyolultan megfogalmazott protokollt, amelynek legfrissebb változatát alább találhatjátok meg. Előbb azonban vegyük sorra a legalapvetőbb kérdéseket.

Válaszainkat a koronavírussal kapcsolatban felmerülő legfontosabb jogi kérdésekre a tasz.hu/koronavirus oldalon találod. Az oldalt folyamatosan frissítjük legújabb tájékoztatóinkkal.

Mi a teendő, ha valaki koronavírusra jellemző tüneteket észlel magán?

Fontos, hogy mindenképpen maradjon otthon. A háziorvost sem személyesen, hanem telefonon keresse, aki kérdéseket tesz fel az állapotáról és arról, hogy kivel került kapcsolatba, járt-e külföldön.

Ha ez alapján felmerül a koronavírus-fertőzés gyanúja, és

1. a tünetek enyhék, és a beteg nem tartozik a koronavírus szempontjából kockázati csoportba, tehát nem igényel kórházi kezelést, valamint az otthoni elkülönítése megoldható, akkor otthoni karanténba kerül, és ha van rá kapacitás, tesztet is végeznek rajta;
2. a tünetei súlyosak (pl. nehézlégzés, tüdőgyulladás) és/vagy kockázati csoportba tartozik (idős, krónikus beteg), vagy az otthoni karantén nem oldható meg (pl. azért, mert az illető idős, beteg rokonnal lakik együtt) akkor a háziorvos speciális mentőt hív, ami kórházba viszi. 

Kit tesztelnek koronavírusra?

A gyanús és a valószínűsített  eseteket kötelezően tesztelik a vírusra, ha kórházba kerülnek vagy ott tartózkodnak. Ha otthon vannak, akkor kapacitás függvényében végzik el a tesztet, tehát nem feltétlenül kerül rá sor. 

Gyanús esetnek számít, 

1. aki lázas (legalább 38°C) VAGY köhög, légszomja van ÉS a tünetek kezdetét megelőző 14 napban külföldön járt,
2. aki lázas (legalább 38°C) VAGY köhög, légszomja van ÉS szoros kapcsolatban volt olyannal, aki megerősítetten vagy valószínűsítetten fertőzött (egy háztartásban él vele, 15 percen keresztül, egy légtérben tartózkodott vele 2 méter távolságon belül),
3. lázas (legalább 38°C) ÉS a légúti megbetegedés legalább egy tünete fennáll nála (pl.köhögés, légszomj, tüdőgyulladás) ÉS állapota kórházi kezelést indokol
4. akinek légúti tünetei vannak ÉS az orvos / hatóság gyanús esetnek minősíti.

 Valószínűsített esetnek számít, ha valaki teljesíti a gyanús eset kritériumait ÉS

• a laboreredménye nem egyértelmű VAGY
• pan-koronavírus eredménye pozitív.

Ki kerül kórházi karanténba?

Kórházi karanténba

• azok a gyanús/kivizsgálás alatt álló esetek kerülnek, akik
  • súlyos állapotban vannak, és/vagy
  • életkoruk és más betegségeik miatt kockázati csoportba tartoznak, valamint
  • otthonukban nem megoldható az elkülönítés, illetve
• akiknél eleve a kórházban állapítják meg a koronavírus-fertőzést, azokat mindenképpen a kórházban különítik el.

Akiknél nem megoldható az otthoni elkülönítés, de az állapotuk nem indokol kórházi ellátást, az állam által erre a célra kijelölt más intézményekben is elkülöníthetők.

Kinek kötelező az otthoni karantén?

• Azoknak, akiknél a tesztek alapján is bebizonyosodott, hogy elkapták a koronavírust, de állapotuk nem indokolja a kórházi kezelést. 
• Azoknak, akik a tüneteik alapján úgynevezett gyanús vagy kivizsgálás alatt álló esetnek minősülnek, de a tüneteik enyhék, és az egészségi állapotuk, illetve a körülményeik alapján nem szükséges kórházba menniük – azaz megoldható otthon is az elkülönítés.
• Azoknak, akik ugyan nem produkálnak tüneteket, de valószínűsített vagy megerősített koronavírusos esettel szoros kapcsolatban voltak (egy háztartásban élnek vele vagy 15 percnél hosszabb ideig, 2 méteren belüli távolságban voltak vele zárt légtérben).
• Azoknak, akik meghatározott külföldi országokból térnek haza, még akkor is 14 napig otthoni karanténban kell tartózkodniuk, ha nincsenek tüneteik és a vizsgálat negatív eredményt hozott. Ezek az országok jelenleg a következők: Olaszország, Kína, Korea, Izrael és Irán.

Fontos, hogy a kötelező otthoni karantén megtartását a hatóságok ellenőrizhetik, és aki megszegi, az büntetésre számíthat. 

Mi a helyzet a külföldről hazatérő magyarokkal?

• A legtöbb országból jelenleg szabadon hazatérhetnek a magyar állampolgárok, nem fogják még megvizsgálni sem őket.
• Azokat, akik külföldről térnek haza és lázasak (legalább 38°C) vagy köhögnek, légszomjuk van, mindenképpen le fogják tesztelni és otthon vagy kórházban el fogják különíteni.
• Azokat, akik Olaszországból, Kínából, Dél-Koreából, Izraelből és Iránból térnek haza, kötelező egészségügyi vizsgálatnak fogják alávetni.
• Ha megállapítják a fertőzés gyanúját, az erre kijelölt karanténban fogják őket elhelyezni (ez lehet kórház, más intézmény, vagy az érintett otthona is).
• Ha nem állapítják meg a fertőzés gyanúját, 14 napos otthoni karantén megtartására kötelesek.
• Különös méltánylást érdemlő esetben ezektől a következményektől – ha nem áll fenn a fertőződés gyanúja – el lehet tekinteni.

Mi a helyzet a külföldről hazatérő nem magyar állampolgárokkal?

Jelenleg  külföldről alapvetően csak magyar állampolgárok léphetnek be az országba. A nem magyar állampolgárok – túl azon, hogy az áruszállítók beléphetnek –, további eltéréseket is megenged. Ezeket a szabályokat részben a kormány által kiadott veszélyhelyzeti rendeletek szabályozzák, részben  pedig lehetőség van egyedi kivételek megállapítására is.

Az állandó tartózkodási kártyával rendelkező EGT-állampolgárokat pont ugyanúgy kell megítélni, mintha magyar állampolgárok lennének, tehát továbbra is beléphetnek az országba. Az EGT tagállamainak listáját itt lehet elérni, arról pedig, hogy kinek állítható ki állandó tartózkodási kártya, itt lehet tájékozódni. Fontos megjegyezni, hogy önmagában az állandó tartózkodási kártya nem elegendő tehát a belépéshez. Vagyis jelenleg nem léphet be mindenki, akinek állandó tartózkodási kártyája van, csak azok, akik maguk is EGT-tagállamok állampolgárai. Ez azért lehet problémás, mert ilyen kártyát nem csak EGT-tagállamok állampolgárai kaphatnak. Könnyen lehet, hogy egy EGT-tagállam polgára beléphet, az ő EGT-n kívüli hozzátartozói azonban nem, még ha mindannyiuk rendelkeznek is állandó tartózkodási kártyával. 

A rendeletek felhatalmazást adnak arra, hogy különös méltánylást érdemlő esetben az ORFK rendészeti főigazgatója felmentést adjon a beutazási tilalom alól, ha

• az érintett átesett az egészségügyi vizsgálaton,
• ott COVID-19 fertőzés gyanúját nem állapították meg, és
• az érintettet a járványügyi hatóság nyilvántartásba vette.

Van információnk arról, hogy bizonyos esetekben megadják ezt az egyedi kedvezményt, így ezzel érdemes lehet megpróbálkozni, noha a döntési szempontok a hozzánk eljutó esetek alapján nem teljesen átláthatók. Minden valószínűség szerint magyar állampolgárok olyan hozzátartozói, vagy akik egyébként is életvitelszerűen Magyarországon élnek, ugyanakkor nem EGT-tagállamok állampolgárai, vagy EGT-állampolgárok, de nincs tartózkodási kártyájuk, így bejuthatnak az országba.