- Augusztustól politikai szereplőkkel feltöltött alapítványok döntenek a „modellváltó” egyetemek működéséről és jövőjéről, az intézmények szenátusai csak véleményezhetik a döntéseket és javaslatokat tehetnek.
- Az Alkotmánybíróság (AB) a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) ügyével kapcsolatban jutott arra az eredményre, hogy nem sérti az egyetemek és főiskolák autonómiáját, ha az új rendszerben kiszolgáltatják őket a miniszter által kinevezett kurátoroknak.
Országszerte zajlik a felsőoktatás „modellváltása”: hat egyetem és egy főiskola kivételével minden felsőoktatási intézmény magánfenntartásban kezdi a következő tanévet. A kormány úgynevezett közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak szervezte ki az egyetemek fenntartásával járó hatalmas mennyiségű közfeladatot és az ehhez mérten óriási közvagyont. Ez a folyamat pillanatok alatt, sok tekintetben átgondolatlanul és szervezetlenül zajlott le a világjárvány kellős közepén, eredményeként pedig már nem az egyetemek polgársága – oktatói, kutatói, dolgozói, hallgatói közössége –, hanem az alapítványi fenntartók hozzák meg az intézmények működését érintő legfontosabb döntéseket.
Erre mondtak nemet tavaly az SZFE polgárai: a hallgatók 71 napig tartó egyetemfoglalással, élőlánccal, demonstrációkkal tiltakoztak, az oktatók és dolgozók pedig sztrájkba léptek a Szenátus jogainak visszaállításáért.
A „modellváltás” nyomán az alapítványi kuratóriumok dönthetnek többek között a költségvetés és az éves beszámoló, de a szervezeti és működési szabályzat elfogadásáról is. Az utóbbi határozza meg azt, hogyan épül fel és működik az egyetem, de ebben rögzítik a hallgatók által teljesítendő, valamint az oktatók és kutatók számára előírt követelményeket is. A kuratórium határozhatja meg azt is, hogy ki és milyen feltételekkel pályázhat a rektori posztra.
Azok a szabályok, amelyek ezeket a jogokat az alapítványi kuratóriumoknak biztosítják, eredetileg a felsőoktatási törvényben szerepeltek, de – biztos, ami biztos – májusban bekerültek a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvénybe is. Az SZFE alapítványi átalakításának apropóján ezt a két törvényt vizsgálta meg az Alkotmánybíróság.
A „modellváltásig” az előbb említett kérdésekről az egyetemek szenátusai dönthettek, melyek tagjai az oktatók, kutatók, dolgozók, és nem utolsósorban a hallgatók köréből kerültek ki. Az alapítványi fenntartású egyetemeken ezeket a testületeket véleményező, javaslattevő fórummá fokozták le és a kuratórium vált döntéshozóvá – az Alkotmánybíróság azonban ezt rendben találta, a testület szerint így is érvényesül az autonómia.
Ahogy egy ideje az Alkotmánybíróság több határozatában, úgy most is megfigyelhető, hogy a testület végigvezet egy nagyjából helytálló érvelést, de a végén nem vonja le a megfelelő következtetést, ami a vizsgált jogszabályi rendelkezés megsemmisítésével járna. Az Alkotmánybíróság ebben a határozatban maga emeli ki, hogy a felsőoktatási törvény is kimondja: a Szenátus az egyetemi autonómia letéteményese, sőt,
Az Alaptörvényben foglalt felsőoktatási intézményt megillető kutatási-oktatási autonómia gyakorlói a felsőoktatási intézmény oktatói és kutatói; továbbá a művelődéshez való joggal fennálló szoros összefüggés okán a felsőoktatási autonómia gyakorlói a felsőoktatásban nyújtott képzéseken részt vevő hallgatók.Mindezt ezután idézőjelbe teszi a határozat azon következtetése, hogy az egyetemi autonómia érvényesüléséhez elegendő, ha az autonómia hordozói véleményt mondhatnak a döntésekről, nem szükséges, hogy ők legyenek a döntéshozók.
Azt nyilván az Alkotmánybíróság is pontosan tudja, hogy mást jelent véleményt nyilvánítani vagy egyetértést gyakorolni egy döntés kapcsán, mint ténylegesen dönteni. Mégis összemossa ezeket és többször leszögezi, hogy ha a véleménynyilvánítás lehetősége megvan, a szabályozás nem Alaptörvény-ellenes.
Mindannyian tudjuk azonban, hogy az autonómia nem pusztán közreműködés a döntések meghozatalában, hanem az érdemi, független döntés lehetősége.A jövőben tehát a legfontosabb kérdésekről a kuratórium dönt. Ezekkel a döntésekkel szemben az egyetemek, főiskolák polgárainak még maradt lehetőségük fellépni: a szenátus pert indíthat, ha a fenntartó intézkedése az egyetemi autonómiát sérti. Megmaradtak azok a lehetőségek is, amelyekkel az SZFE hallgatói és dolgozói az elmúlt egy évben látványosan éltek: az autonómiát sértő intézkedések elleni tiltakozás, a dolgozói sztrájk, végső soron pedig a kilépés az alapítványi fenntartású intézményből, majd a FreeSZFE-hez hasonló, valóban autonóm közösségek létrehozása.
Fotó: TASZ / Rubi Anna