alkotmánybíróság
Kemény kritikát mondani: szabad
A közhatalommal rendelkező és a közügyekben érintett magánszemélyek tűrési kötelezettsége magasabb, mint a többi polgáré. Most egy ludasi ügyben mondta ki a Gyöngyösi Járásbíróság, hogy nem bűncselekmény az a Facebook komment, ami szerint „Az egész önkormányzat egy rakás szar! A szart meg el kell hordani.”
Van-e még értelme népszavazást kezdeményezni Magyarországon?
Magyarországon jelenleg csak kétharmados parlamenti többséggel lehet népszavazást kezdeményezni. Ezzel a népszavazás, mint demokratikus véleménynyilvánítási eszköz teljesen elvesztette a jelentőségét? Milyen más lehetőségekkel tudunk élni, ha szeretnénk érvényesíteni az érdekeinket?
Az Alkotmánybíróság szerint sem hazudhat a közmédia
"A sajtószabadság gyakorlása önmagában nem terjed ki a valótlanságok közzétételére” - állapította meg az Alkotmánybíróság abban az ügyben, amelyben a Menedék Egyesületről terjesztett hazugságokat a közmédia.
Mostantól a különleges jogrend az új normális
Gulyás Gergely két éve biztosított mindenkit, hogy a különleges jogrend nem fog örökké tartani, sőt, korábban ér véget, mint a legtöbb európai országban. A jelek szerint nemhogy nem ér véget, hanem állandósul.
Az Alkotmánybíróság még megállíthatja az alkotmányellenes népszavazást
A Nemzeti Választási Bizottság átengedte, a Kúria felülvizsgálta, az Országgyűlés elrendelte, a köztársasági elnök pedig kitűzte – ezt a gördülékeny utat járta be a kormány öt homofób kérdése nyár óta. Egy kivétellel mindegyik kérdés átment a szűrőkön, azonban a Kúria döntéseit – mint bármelyik alapjogsértő bírói döntést – egyéni panaszra még megsemmisítheti az Alkotmánybíróság.
Az Alkotmánybíróság is segíti a kormányt a népszavazás kiüresítésében
Alaptörvényt sértő kérdés az Alaptörvény alapján nem bocsátható népszavazásra – legalábbis ez volt a helyzet mostanáig. Az Alkotmánybíróság pénteki döntése alapján már ez sem jelent gondot, így elgördült az akadály a homofób népszavazás ötödik kérdése elől.
Hátat fordított az Alkotmánybíróság a jogfosztott egészségügyi dolgozóknak
Az Alkotmánybíróság nem foglalkozik azzal, hogy a kormány jogszerűen vezetett-e be felmondási tilalmat az egészségügyi dolgozók körében – szerintünk viszont nincs elfogadható indok arra, hogy szőnyeg alá söpörjék veszélyhelyzetben hozott, jogfosztó döntéseket.
Tiltakozni még lehet – az Alkotmánybíróság szentesítette az egyetemi autonómia kiüresítését
A testület az SZFE ügyével kapcsolatban arra jutott, hogy nem sérti az egyetemek és főiskolák autonómiáját, ha az új rendszerben kiszolgáltatják őket a miniszter által kinevezett kurátoroknak.
Könyvtárosokat is megfigyelhet az állam – az Alkotmánybírósághoz fordultunk a jogsértő törvénymódosítás miatt
Könyvtárosokat, pedagógusokat is titkos megfigyelésnek vethetnek alá, mert egy törvénymódosítás a teljes közszférára kiterjesztette a megbízhatósági vizsgálat lehetőségét. A TASZ alkotmányjogi panaszt nyújtott be ügyfelei képviseletében, akiket annak ellenére figyelhetnek meg, hogy munkakörükben nem áll fenn a korrumpálódás veszélye.
A szülők javára döntött az Alkotmánybíróság az óvoda- és iskolakezdéssel kapcsolatban
2019 júliusában módosították a köznevelési törvényt és ezzel lényegesen szűkítették a szülők nevelési jogát. Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a legkirívóbb korlátozó szabályokat, de kérdés, hogy szeptembertől milyen feltételekkel lehet megkezdeni az óvodát és az iskolát.
Az Alkotmánybíróság eldöntötte: választó és választó között van különbség
Egyeseknek tíz percnyi postára adás és teljes díjmentesség, másoknak nyolc óra utazás és 150 ezer forint vonatjegy - az Alkotmánybíróság szerint rendben van a külföldön szavazó magyarok ilyen szintű megkülönböztetése.
Választás van, tisztességes eljárás nincs
Ügyfelünk megkeresésére egy olyan ellentmondással találkoztunk, amely komolyan veszélyezteti a választások tisztaságát. Nem mindenki fordulhat ugyanis bírósághoz, ha olyasmit tapasztal, ami szerinte sérti a választások tisztaságát: a vitás esetek egy részéről bíróság ugyanis soha nem dönthet.
AB: aki jobban kötődik a hazához, küzdjön jobban a választójogáért!
A TASZ Angliában élő ügyfele még az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választása előtt fél évvel fordult az Alkotmánybírósághoz, mert a választási eljárás kizárta őt a levélben szavazásból – más, külföldön tartózkodó magyar állampolgárokkal ellentétben. A szavazás napján külföldön tartózkodó, magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgárok ugyanis személyesen szavazhatnak csak, míg a Magyarországon akár soha nem járt, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező polgártársaik levélben is leadhatják szavazatukat az országgyűlési választásokon. Az Alkotmánybíróság két és fél év után döntött: a testület szerint nincs ebben semmi diszkriminatív.
Balsai István helyreigazítása
A TASZ és az Eötvös Károly Intézet közös jelentése hiányt pótol: az Alkotmánybíróság jelöltjeinek szakmai alkalmasságát vizsgálja meg, és rámutat a jelenlegi, a kormány által kézivezérelt jelöltállítási folyamat visszásságaira. Az Egyesült Államokban például soha nem fordulhatna elő, hogy néhány óra alatt lezavarják a Legfelső Bíróság jelöltjeinek meghallgatását - ott gyakran egy jelölt meghallgatása is több napig tart. Balsai István képviselő dühös levélben kifogásolta a jelentés őt érintő részeit: ebben ugyanis rámutattunk, hogy szakmai alkalmassága a nagy feladatra enyhén szólva megkérdőjelezhető, a törvény által megkövetelt 20 éves szakmai tapasztalattal álláspontunk szerint nem rendelkezik. Az alábbiakban közöljük Balsai képviselő úr levelét és az arra a TASZ által adott válaszlevelet - döntse el az olvasó, kinek ad igazat!
„Nekem van igazam!” – bármi áron
Lázár János, a nagyobb kormánypárt frakcióvezetője úgy döntött, hogy „a rendszerváltás első időszakának lezárását” kezdeményezi – az általa benyújtott T/1445 törvényjavaslat általános indoklása szerint. Ennek eszközéül a törvényhozó hatalom jogállami kontrollja, az Alkotmánybíróság korlátozását ajánlja oly módon, hogy ezentúl azokat a törvényeket, amikről a nép sem dönthet, azokat az Alkotmánybíróság se vizsgálhassa. Mindezt arra válaszul javasolja a frakcióvezető, hogy az Alkotmánybíróság a kormánypártok által alkotott különleges adózási törvényt alkotmányellenesnek mondta ki.

