A közhatalommal rendelkező és a közügyekben érintett magánszemélyek tűrési kötelezettsége magasabb, mint a többi polgáré. Most egy ludasi ügyben mondta ki a Gyöngyösi Járásbíróság, hogy nem bűncselekmény az a Facebook komment, ami szerint „Az egész önkormányzat egy rakás szar! A szart meg el kell hordani.”
Magyarországon jelenleg csak kétharmados parlamenti többséggel lehet népszavazást kezdeményezni. Ezzel a népszavazás, mint demokratikus véleménynyilvánítási eszköz teljesen elvesztette a jelentőségét?
Milyen más lehetőségekkel tudunk élni, ha szeretnénk érvényesíteni az érdekeinket?
"A sajtószabadság gyakorlása önmagában nem terjed ki a valótlanságok közzétételére” - állapította meg az Alkotmánybíróság abban az ügyben, amelyben a Menedék Egyesületről terjesztett hazugságokat a közmédia.
Gulyás Gergely két éve biztosított mindenkit, hogy a különleges jogrend nem fog örökké tartani, sőt, korábban ér véget, mint a legtöbb európai országban.
A jelek szerint nemhogy nem ér véget, hanem állandósul.
A Nemzeti Választási Bizottság átengedte, a Kúria felülvizsgálta, az Országgyűlés elrendelte, a köztársasági elnök pedig kitűzte – ezt a gördülékeny utat járta be a kormány öt homofób kérdése nyár óta.
Egy kivétellel mindegyik kérdés átment a szűrőkön, azonban a Kúria döntéseit – mint bármelyik alapjogsértő bírói döntést – egyéni panaszra még megsemmisítheti az Alkotmánybíróság.
Alaptörvényt sértő kérdés az Alaptörvény alapján nem bocsátható népszavazásra – legalábbis ez volt a helyzet mostanáig. Az Alkotmánybíróság pénteki döntése alapján már ez sem jelent gondot, így elgördült az akadály a homofób népszavazás ötödik kérdése elől.
Az Alkotmánybíróság nem foglalkozik azzal, hogy a kormány jogszerűen vezetett-e be felmondási tilalmat az egészségügyi dolgozók körében – szerintünk viszont nincs elfogadható indok arra, hogy szőnyeg alá söpörjék veszélyhelyzetben hozott, jogfosztó döntéseket.
A testület az SZFE ügyével kapcsolatban arra jutott, hogy nem sérti az egyetemek és főiskolák autonómiáját, ha az új rendszerben kiszolgáltatják őket a miniszter által kinevezett kurátoroknak.
Könyvtárosokat, pedagógusokat is titkos megfigyelésnek vethetnek alá, mert egy törvénymódosítás a teljes közszférára kiterjesztette a megbízhatósági vizsgálat lehetőségét. A TASZ alkotmányjogi panaszt nyújtott be ügyfelei képviseletében, akiket annak ellenére figyelhetnek meg, hogy munkakörükben nem áll fenn a korrumpálódás veszélye.
2019 júliusában módosították a köznevelési törvényt és ezzel lényegesen szűkítették a szülők nevelési jogát. Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a legkirívóbb korlátozó szabályokat, de kérdés, hogy szeptembertől milyen feltételekkel lehet megkezdeni az óvodát és az iskolát.
Több ezer, mentális segítő területen dolgozó embernek kell attól tartania Magyarországon, hogy büntetőeljárás alá vonják őket – pusztán azért, mert a munkájukat végzik. Ezt egy 2019-es Btk-módosítás alapozza meg, ami ellen az Alkotmánybíróságon lép fel segítségünkkel a Magyar Művészet- és Szocioterápiás Közösségépítő Egyesület elnöke.
Egyeseknek tíz percnyi postára adás és teljes díjmentesség, másoknak nyolc óra utazás és 150 ezer forint vonatjegy - az Alkotmánybíróság szerint rendben van a külföldön szavazó magyarok ilyen szintű megkülönböztetése.
Mi is beszámoltunk arról a választási kifogásról, ami a fideszes aktivisták támogató aláírásgyűjtéséről szól. Az ügy egyszerűnek tűnik, de a választási bizottságok és a bíróságok mégis eltérő döntéseket hoznak. Ebben a blogposztban megpróbáljuk összefoglalni, hogy mi is történik ebben az eljárásban.
Ügyfelünk megkeresésére egy olyan ellentmondással találkoztunk, amely komolyan veszélyezteti a választások tisztaságát. Nem mindenki fordulhat ugyanis bírósághoz, ha olyasmit tapasztal, ami szerinte sérti a választások tisztaságát: a vitás esetek egy részéről bíróság ugyanis soha nem dönthet.
A TASZ Angliában élő ügyfele még az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választása előtt fél évvel fordult az Alkotmánybírósághoz, mert a választási eljárás kizárta őt a levélben szavazásból – más, külföldön tartózkodó magyar állampolgárokkal ellentétben. A szavazás napján külföldön tartózkodó, magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgárok ugyanis személyesen szavazhatnak csak, míg a Magyarországon akár soha nem járt, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező polgártársaik levélben is leadhatják szavazatukat az országgyűlési választásokon. Az Alkotmánybíróság két és fél év után döntött: a testület szerint nincs ebben semmi diszkriminatív.
A TASZ és az Eötvös Károly Intézet közös jelentése hiányt pótol: az Alkotmánybíróság jelöltjeinek szakmai alkalmasságát vizsgálja meg, és rámutat a jelenlegi, a kormány által kézivezérelt jelöltállítási folyamat visszásságaira. Az Egyesült Államokban például soha nem fordulhatna elő, hogy néhány óra alatt lezavarják a Legfelső Bíróság jelöltjeinek meghallgatását - ott gyakran egy jelölt meghallgatása is több napig tart. Balsai István képviselő dühös levélben kifogásolta a jelentés őt érintő részeit: ebben ugyanis rámutattunk, hogy szakmai alkalmassága a nagy feladatra enyhén szólva megkérdőjelezhető, a törvény által megkövetelt 20 éves szakmai tapasztalattal álláspontunk szerint nem rendelkezik. Az alábbiakban közöljük Balsai képviselő úr levelét és az arra a TASZ által adott válaszlevelet - döntse el az olvasó, kinek ad igazat!
Lázár János, a nagyobb kormánypárt frakcióvezetője úgy döntött, hogy „a rendszerváltás első időszakának lezárását” kezdeményezi – az általa benyújtott T/1445 törvényjavaslat általános indoklása szerint. Ennek eszközéül a törvényhozó hatalom jogállami kontrollja, az Alkotmánybíróság korlátozását ajánlja oly módon, hogy ezentúl azokat a törvényeket, amikről a nép sem dönthet, azokat az Alkotmánybíróság se vizsgálhassa. Mindezt arra válaszul javasolja a frakcióvezető, hogy az Alkotmánybíróság a kormánypártok által alkotott különleges adózási törvényt alkotmányellenesnek mondta ki.
A kormányzati többség újabb alkotmánymódosítási lázban ég, az alkotmánybírák választásának menetét készülnek átírni saját szájuk íze szerint. Eddig minden frakció egy-egy tagot delegált az alkotmánybíró jelölőbizottságba, akik jelölése alapján a Parlament kétharmados többséggel választotta meg a képviselőket. Ez az alkotmányos passzus biztosítja, hogy ne a Parlamentben esetleg kétharmados többséghez jutó párt privilégiuma legyen az alkotmányvédő szerv tagjainak megválasztása. Már a korábbi hetekben megismerhettük, hogy az új kormánytöbbség nem az önmérséklet oltárán készül áldozni éjt nappallá téve. Az alkotmánybírák választását megváltoztatni akaró javaslat (T/189, T/190) azonban más, a kétharmados többséggel szembeni utolsó írott korlátot kívánja lebontani. Félre értés ne essék: nem a kétharmados többség választási súlyát vitatjuk el, a képviselők kétharmada nélkül ma sem lehet alkotmánybírót választani. Azt vitatjuk, hogy egy alkotmányos demokráciában a hatalom korlátozását biztosító eljárások felszámolása legitim lehet.