A kormány benyújtotta a törvényjavaslatot, amivel a választásokig ellehetetlenítheti a szabad véleménynyilvánítást

  • Kedd éjjel Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amivel az Országgyűlés felhatalmazást adna a kormánynak a veszélyhelyzet alatt hozott, alapjogokat korlátozó kormányrendeletek hatályának meghosszabbítására. 

  • A törvényjavaslat lehetővé tenné, hogy akár 2022 júniusáig együtt kelljen élnünk a korlátozásokkal, azaz lehet, hogy a választásokig visszatér a tüntetéstilalom.

  • Ha a választásokat egy olyan környezetben kell megtartani, amelyben a kormánytól függ, hogy a választók miről és hogyan nyilváníthatnak véleményt, az megkérdőjelezi a választások szabad és tisztességes jellegét. 

A veszélyhelyzetet a kormány rendeli el és azt megszüntetni is a kormány jogosult - ez az állapot addig állhat fenn alkotmányosan, amíg a járvány ezt feltétlenül indokolja. A veszélyhelyzetnek hatalmas tétje van: ezalatt olyan rendeleteket alkothat a kormány, amelyekkel alapjogok gyakorlását (például a véleménynyilvánítást) a szokásosnál jobban korlátozhatja, vagy akár fel is függesztheti. A korlátozások ideiglenességét biztosító garancia, hogy ezek a rendeletek elvileg 15 napon belül hatályukat vesztik, de az Országgyűlés a felhatalmazási törvényekkel időről-időre megengedi, hogy tovább is érvényben maradjanak. Ha az Országgyűlés elfogadja - márpedig erre biztosan lehet számítani - a mostani törvényjavaslat lehetővé tenné, hogy a korlátozások akár 2022 júniusáig velünk maradjanak.

A felhatalmazás meghosszabbítása 

olyan helyzetbe hozza a kormányt, hogy önkényesen válogathat, mely alapjogok gyakorlását korlátozza és melyeket engedi szabadon gyakorolni. A korlátozások önkényessége nem csak elméleti lehetőség. A javaslat szerint helyi népszavazást a veszélyhelyzet megszűnéséig nem lehet kezdeményezni, mindeközben a kormány politikai céljait szolgáló, minden bizonnyal nagyobb tömegeket megmozgató, és ezért a járvány szempontjából kockázatosabb országos népszavazást igen. 

A kritikákra mintegy előre reagálva a törvényjavaslat indokolásában Semjén Zsolt kitér arra, hogy a választások megtartását a javaslat szerinte nem érinti: ,,az országgyűlési képviselők általános választásának megtartása, annak április vagy május hónapra történő kitűzése az Alaptörvényből következik, ezért azt a különleges jogrend fennállása nem befolyásolja”. Ez a kijelentés viszont ebben a formában értelmezhetetlen, hiszen minden olyan alapjogot az Alaptörvény biztosít, amelyet a veszélyhelyzet alatt kormányrendelettel korlátoznak - tehát azt is amiről maga a javaslat szól. Még ha a szándék nem is arra irányul, hogy a veszélyhelyzet alatt egyáltalán ne lehessen választásokat tartani, az indokolásba fűzött magyarázat nem garancia arra, hogy a választások tisztasága nem sérül.

A demokrácia ugyanis nem egy nap. 

A választások szabad és tisztességes jellege nem csak attól függ, hogy áprilisban vagy májusban bárki leadhatja-e a szavazatát. A választás akkor biztosítja a választók akaratának szabad kifejezését, ha védett és zavartalan az a folyamat, ami alatt megszületik a döntés. Ehhez a szabadsághoz elengedhetetlen a politikai szabadságjogok gyakorlása. Nem függhet a kormánytól, hogy szabadon elmondhatjuk-e a véleményünket a döntéseikről, belátható időn belül hozzáférnek-e az újságírók a közérdekű adatokhoz, és lehet-e szabadon tüntetni a minket érintő ügyekben. 

A választás nem a kormány játékszere. Ha önkényesen befolyásolja a képviselők megválasztásához vezető folyamatot, azzal a demokrácia alapjait ássa alá.  

Bármire is használja majd a törvényből következő felhatalmazást a kormány, mi segítünk abban, hogy kinyilváníthasd a véleményed. A valasztasz.tasz.hu oldalon összegyűjtöttük azokat az eszközöket, amelyekkel te is tehetsz azért, hogy minél szabadabb választásokon dönthessünk 2022-ben.