- A köznyelvben gyakran használjuk a kampány kifejezést mindenfajta politikai kommunikációra, a törvény azonban ennél szűkebben kezeli a kampányt, ami idén február 12-től a szavazás napjáig tart.
- Kampányban a politikusok többet engedhetnek meg maguknak, miközben olyan szabályokat is be kell tartaniuk, amiket kampányidőszakon kívül nem.
- Összeszedtük, hogy mit jelent mindez a gyakorlatban, és hogyan léphetsz fel a jogsértő kampány ellen.
Az elmúlt években a politikai kommunikáció átalakult, emiatt gyakran azt érezhetjük, hogy folyamatos kampányban élünk. Azonban a jogi értelemben vett kampányidőszak csak egy rövidebb szakaszt jelent a választások előtt – ez az, amit a törvény is szabályoz. A választási eljárásról szóló törvény kimondja, hogy a kampány a szavazás napját megelőző 50. napon kezdődik és a szavazás befejezéséig tart. A 2022-es választásokhoz tartozó kampányidőszak tehát február 12-én kezdődik és április 3-ig tart. De mit jelent mindez, ha a pártok és a jelöltek már eddig is elárasztottak minket Facebook-posztjaikkal, szórólapjaikkal és az utcák is régóta tele vannak plakátolva?
A kampányidőszak kezdete azért fontos, mert bármennyire is meglepő, ugyanazokra a plakátokra, posztokra és szórólapokra más szabályok vonatkoznak a választást megelőző 50 napban, mint előtte. Elképzelhető, hogy egy reklámújsággal semmi probléma nem volt február 11-ig, de másnaptól már jogsértő, ha bedobják a postaládánkba. De a fordítottja is igaz: lehet, hogy két jelölt egymásra tett megjegyzései miatt korábban perre lehetett volna menni, kampányidőszakban azonban ez még bőven belefér. Vannak ugyanis olyan dolgok, amik kampányidőszakban jogsértőnek számítanak, míg az év többi szakaszában nem, másrészről viszont a szólásszabadság keretei tágulnak. Ez azért van így, hogy a szavazók a lehető legtájékozottabban, de a jelöltek fair versengése mellett hozhassák meg döntésüket. Segítünk, hogy mit jelent mindez a gyakorlatban.
Mi számít kampánynak?
Röviden minden, amivel a választókat meg lehet szólítani. A törvény példálózó jelleggel sorolja fel az ismertebb kampányeszközöket, mint a plakát, a választók közvetlen megkeresése, a politikai reklámok és hirdetések, illetve a választási gyűlés.
De ezeken kívül minden más is a kampány része, ha két feltétel egyszerre teljesül:
- a választók befolyásolására alkalmas vagy ez a célja (tehát nem kell, hogy eredményes is legyen), és
- kampányidőszakban (tehát a választásokat megelőző 50.naptól a szavazás napjáig) történik vagy használják fel.
A következőkben röviden sorba vesszük a legfontosabb kampányeszközöket, és arra is kitérünk, milyen jogsértések kapcsolódnak hozzájuk.
Plakátok
Plakátolni engedély és bejelentés nélkül lehet, de fel kell tüntetni rajta a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét.
Alapvetően a plakátokat bárhova ki lehet tenni, néhány kivétellel:
- magántulajdonban álló dolgon kizárólag a tulajdonos vagy a bérlő hozzájárulásával,
- állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő dolgon a vagyonkezelői jog gyakorlójának előzetes, írásbeli hozzájárulásával lehet,
- illetve védett műemléken, védett természeti területen és értéken, továbbá állami vagy önkormányzati szervek épületein vagy azon belül tilos plakátot elhelyezni.
Fontos, hogy jogsértést követ el az, aki más plakáját letépi, letakarja vagy elfedi más plakáttal. Szintén jogsértő más nevében plakátolni vagy olyan plakátot kihelyezni, amiről nem egyértelmű, hogy kit támogat, vagy ki adja azt ki, azaz nincs rajta impresszum.
Választási gyűlések
Kampányidőszakban választási gyűléseket, ismertebb nevükön lakossági fórumokat lehet tartani, ahol a jelölteket személyesen is meg lehet ismerni, és kérdezni is lehet tőlük. Fontos, hogy a gyűlések nyilvánosak, azokon bárki részt vehet, tehát csak a rend fenntartása miatt zárhatnak ki, politikai véleményed vagy más tulajdonságod miatt nem. A gyűléseken a szervezőknek engedniük kell, hogy feltedd a kérdéseid, akkor is, ha az esetleg a jelölt számára kellemetlen. Ha nem engednek be, vagy nem hagyják, hogy feltedd a kérdéseidet, kifogással fordulhatsz a választási bizottsághoz!
A választási gyűléseken természetesen a sajtó jelen lehet, és ezt annyira védi a jogszabály, hogy az újságírók kizárása szabálysértésnek minősül.
Politikai reklámok és politikai hirdetések
Kampányidőszakban a médiaszolgáltatóknak is többletkötelezettségei vannak. A törvény részletesen szabályozza azt, hogy milyen feltételekkel és hogyan jeleníthetnek meg politikai reklámokat és politikai hirdetéseket a TV-k és a rádiók. Ilyen szabály többek között az, hogy a politikai reklámhoz nem lehet véleményeket, értékelő megjegyzéseket fűzni. A közmédiára még szigorúbb szabályok vonatkoznak. Például a listát állító pártok politikai reklámjainak 470 perc adásidőt kell biztosítani, amit egyenlő arányban kell felosztani közöttük, tehát egy párt sem kaphat nagyobb teret, mint a másik.
A választási eljárás egyik alapelve a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség biztosítása, ami magában foglalja azt is, hogy ha az egyik jelöltet és programját bemutatja egy médiaszolgáltató, a többi jelöltnek is műsoridőt kell adnia. Jogsértő, ha egy városi lap csak az egyik jelöltet támogatja azzal, hogy interjút készít vele, híreket ad le a tevékenységéről.
Ezekkel a jogsértésekkel szemben szintén kifogást lehet benyújtani a választási bizottsághoz. Ha helyi sajtóban nem tartják be ezt a szabályt, az országgyűlési egyéni választókerületi bizottsághoz (OEVKVB) lehet fordulni, országos elérésű média esetén a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB).
Kampány óvodákban, iskolákban
Továbbra sem lehet kampányolni óvodákban, iskolákban, ennek ellenére mindig látunk ilyesmire példát. 2018-ban még a miniszterelnököt is megbírságolták, mert óvodásokat szerepeltetett egy kampányvideóban, és a szülők megkérdezése nélkül mutattak gyerekeket ebben. Arról, hogy hogyan tudsz az óvodákban, iskolákban zajló kampány ellen fellépni, itt olvashatsz részletesebben. Kampányidőszakon kívül is jogsértő, ha a politikusok gyerekeket használnak díszletnek anélkül, hogy ehhez a szülők hozzájárultak volna, de csak ilyenkor számít választási jogsértésnek, ezért mindenképpen érdemes fellépned ellene!
Az önkormányzatokra vonatkozó szabályok
Az, hogy egy polgármester támogathat-e nyíltan egy pártot vagy jelöltet a kampányban, az eset körülményein múlik. De biztosan jogsértő, ha kampánytevékenységre önkormányzati infrastruktúrát használnak fel: a 2018-as országgyűlési és a 2019-es önkormányzati választásokat megelőző kampányban többször is bírságot szabott ki a választási bizottság jogsértően kampányoló polgármesterek és önkormányzati lapok ellen.
Jogsértő vs. erkölcstelen kampány
Kampány alatt a szólásszabadság keretei tágulnak, hogy a választók minél jobban megismerhessék a jelöltek véleményét és terveit, a jelöltek pedig szabadon vitázhassanak egymással, illetve kritizálhassák egymást. Általánosságban nem jogsértőek a támadó, megosztó, sokakat felháborító vagy bántó megszólalások. Ilyenkor a választók kezében egyetlen eszköz van: nem szavaznak olyan pártra és jelöltre, aki gyűlölettel kampányol, és rövid távú céljai érdekében mélyíti a társadalomban lévő árkokat.
Az sem feltétlenül jogsértő, ha valaki aljas módszerekkel járatja le versenytársát, hiszen aki közhatalomért száll versenybe, köteles eltűrni a kemény kritikát is. A jelöltek magánéletére vonatkozó részletek nyilvánosságra hozatala is beleférhet, ha a jelöltről valami olyat tudhatunk meg, ami közéleti munkája vagy hitelessége szempontjából fontos. Azaz például egy nyaraláson készült fotó bemutatása jogszerű lehet, ha azzal bizonyítható, hogy a politikus olyan helyekre utazott, amit nem engedhetett volna meg magának a bevallott jövedelméből. Azonban másokról tudatosan hazugságokat terjeszteni kampányidőszakban sem lehet.
Az étel- és pénzosztás is inkább az erkölcstelen eszközök körébe tartozik. Jogsértés csak akkor bizonyítható, ha az adomány fejében az adott pártra vagy jelöltre kell szavazni.
Az ellen sem léphetünk fel, ha valaki a kampányidőszak előtt tesz olyat, ami a később jogsértő kampánynak minősülne. Tehát az adóvisszatérítés, ami a választási év februárjára esett, nem minősül kampánytevékenységnek, még akkor sem, ha a miniszterelnök a kormányzópárt kampányüzenetét írta le a NAV által küldött kísérőlevélben. Ugyanez a levél egy héttel később már jogsértőnek számított volna.
Kampány a szavazás napján
A szavazás napján már nincs kampánycsend abban a formában, ahogy korábban ismertük, de így is vannak korlátok: nyilvánvaló például, hogy a szavazóhelyiségben és annak közvetlen közelében nem lehet kampányolni. A szavazás napján politikai reklámot sem lehet közzétenni a médiában. A már korábban kihelyezett plakátokat viszont nem kell eltávolítani (akkor sem, ha azok történetesen a szavazóhelyiség előtti villanyoszlopra kerültek), és a politikusok, aktivisták a szavazás napján is becsengethetnek hozzánk.
Hogyan léphetek fel a jogsértő kampány ellen?
A jogsértő kampány ellen a választási bizottsághoz nyújthatsz be kifogást. Jogsértő kampánynak minősül a plakátolásra, a választási gyűlésre vagy a politikai reklámokra vonatkozó szabályok megsértése, de bármi más is, ami a választási eljárásra vonatkozó szabályokkal vagy alapelvekkel ellentétes. Ezt sokszor nem könnyű eldönteni, ezért ha elbizonytalanodnál, hogy egy adott eszköz vagy nyilatkoztat jogsértő vagy pusztán erkölcstelen, keresd bátran jogsegélyszolgálatunkat!
Kifogást bárki benyújthat az illetékes választási bizottságnál, de ahhoz, hogy a kifogás elutasítása után tovább lehessen vinni az ügyet, szükséges az is, hogy az ügyben érintett legyen, ilyen lehet például az egyik jelölt.
Előfordulhat az is, hogy a jogsértő kampány már bűncselekmény kategóriába esik. Ilyen például az, ha valaki fenyegeti a választókat, esetleg erőszakkal veszi rá őket az ajánlásra vagy a szavazásra. Ilyenkor a rendőrséghez is lehet fordulni, de mindenképpen érdemes választási kifogást benyújtani. A rendőrség ugyanis nem foglalkozik azzal, milyen hatása volt mindennek a szavazásra, ezt csak a választási bizottság teheti meg.
Ha jogsértő kampányt tapasztalsz, és segítségre van szükséged, hogy fellépj ez ellen, kattints tájékoztató oldalunkra! Ha itt nem találsz választ, hívd a TASZ forródrótját a +36 30 722 33 56-os számon vagy írj a valasztas@tasz.hu-ra! Fontos, hogy kifogással csak a jogsértés megtörténtétől számított három napon belül lehet élni, ami a kifogás beérkezésének határideje.* Tehát gyorsan kell cselekedned, ha fel akarsz lépni a jogsértés ellen. A kifogás formai követelményei is szigorúak, ezért azt javasoljuk, hogy elkészítésükhöz és benyújtásukhoz kérj jogi segítséget!
*Ha egy jogsértés folyamatosan fennáll (pl. plakátok esetén), akkor mindaddig benyújthatod a kifogást, amíg meg nem szűnik.