Rengetegen kerestek minket azzal, hogy polgármesterek az önkormányzat pénzén vagy kommunikációs csatornáin kampányolnak. Ez több választási alapelvet is sért, ezért mintakifogást készítettünk, amit bárki benyújthat, ha ilyet tapasztal.
Idén először az országgyűlési képviselő-választással azonos napon népszavazást is tartanak Magyarországon. A közös eljárással kapcsolatban sok kérdés érkezik jogsegélyszolgálatunkhoz, összeszedtük ezek közül a leggyakrabban előfordulókat.
Ez lesz a harmadik országgyűlési választás, amikor ismét a semmiből felbukkanó, vagy éppen magukról csak négyévente hallató pártok neveit fogjuk látni a listás szavazólapon. Ezek a „pártok” a politikai verseny megcsúfolói. Segítünk, hogyan ismerd fel őket!
A valasztasz.444.hu-n minden, a választással kapcsolatos fontos információt és határidőt megtalálsz!
Idén a kampány február 12-től a szavazás napjáig tart. A kampány során a politikusok többet engedhetnek meg maguknak, miközben olyan szabályokat is be kell tartaniuk, amiket kampányidőszakon kívül nem. Összeszedtük, hogy mit jelent mindez a gyakorlatban, és hogyan léphetsz fel jogsértő kampány ellen.
A menekültellenes népszavazás előtti gyűlöletkeltő kampány volt a TASZ történetében az első, amiben határozottan állást foglaltunk a szavazat tartalmát illetően, és egy bizonyos (az érvénytelen) szavazat mellett érveltünk. Együttműködtünk 24 másik olyan civil szervezettel, akik a népszavazás érvénytelenítése mellett kampányoltak. A népszavazás érvénytelen lett, és a szavazáson résztvevők 6,3%-a érvénytelen szavazatot adott le. Minden szavazáson előfordulnak érvénytelen szavazatok, de példátlan számuk ezúttal azt jelzi, hogy több, mint kétszázezer aktív állampolgár volt, aki a nemtetszését nem csak távolmaradással fejezte ki, hanem érvénytelenül szavazott. Az eredmény ismeretében most érdemes kicsit azzal is foglalkoznunk, hogy mindez mit jelent a jogvédő szervezetünk szempontjából.
A Társaság a Szabadságjogokért kampányt indított annak érdekében, hogy a magyar egyházügyi szabályozást visszatérítse a jogegyenlőség irányába, ahonnan a 2012-es törvény letérítette. A kampány a Negyedik pont címen fut, mert nem akarunk kevesebbet, mint amit 1848-ben akartunk: „Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben”. Kétrészes blogunkban arra keressük a választ, hogy szükség volt-e egyáltalán új törvényre, és mi indokolhatta a visszalépést a jogegyenlőség rendszerváltáskor elért szintjéhez képest. Az első részért kattints ide.
A Társaság a Szabadságjogokért kampányt indított annak érdekében, hogy a magyar egyházügyi szabályozást visszatérítse a jogegyenlőség irányába, ahonnan a 2012-es törvény letérítette. A kampány a Negyedik pont címen fut, mert nem akarunk kevesebbet, mint amit 1848-ben akartunk: „Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben”. Kétrészes blogunkban arra keressük a választ, hogy szükség volt-e egyáltalán új törvényre, és mi indokolhatta a visszalépést a jogegyenlőség rendszerváltáskor elért szintjéhez képest.
Bálint hat és fél éves volt, amikor agydaganatot diagnosztizáltak nála. A kezelőorvosa 3 hónapot jósolt számára, és két hónap is eltelt a kemoterápiás kezelés megkezdésétől mire a szülők kezébe nyomta a szakmai protokollt, tessék ebből tájékozódni. Három hónapból aztán 3 év lett. Bálint rácáfolt az orvosokra, de a szülőket senki sem tudta felkészíteni az elkövetkezendő időszak kiszolgáltatottságára.