- Gulyás Gergely más kormányzati politikusokkal együtt két éve biztosított mindenkit, hogy a különleges jogrend nem fog örökké tartani, sőt, korábban ér véget, mint a legtöbb európai országban.
- A jelek szerint a különleges jogrend nemhogy nem ér véget, hanem állandósul.
A kormány a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetben június 1-jéig rendelkezett felhatalmazással arra, hogy hatályban tartsa a veszélyhelyzet alatt elfogadott rendeleteket. A járványügyi korlátozásokat feloldották, a különleges jogrend azonban maradt, és ezek szerint maradni is fog. A parlament kedden elfogadta az Alaptörvény tizedik módosítását, amely lehetővé teszi, hogy a kormány ne csak az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség, hanem szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is elrendelje a veszélyhelyzetet.
A veszélyhelyzet azért különleges jogrend, mert a kormány számára különleges jogosítványokat biztosít elvileg egy jól behatárolható, korlátozott időszakra. Veszélyhelyzetben a kormánynak a szokásosnál nagyobb a mozgástere, mert rendkívüli helyzetre kell reagálnia. Ezért rendeleteivel a törvényektől is eltérhet, és arra is lehetősége van, hogy a mindenkit megillető alapjogokat az általában elfogadhatónál erőteljesebben korlátozza, vagy egyenesen felfüggessze.
Mivel iyen nagy hatalmat ad a kormány kezébe, garanciális jelentősége van, hogy a különleges jogrend valóban különleges legyen: csak az Alaptörvényben rögzített szigorú feltételek teljesülésekor lehessen elrendelni, és elrendelésének indokoltságát legyen, aki folyamatosan felülvizsgálja.
A kormány azonban az újabb alaptörvény-módosítással ismét a saját igényeihez igazítja a játékszabályokat. Azzal, hogy a jövőben mindig adott lesz a lehetőség a különleges jogrend életbe léptetésére, elveszíti különleges jellegét. Az új normálissá válik, ami veszélyt jelent mindannyiunk alapvető jogaira, és a rendeleti kormányzás még tovább csökkenti a parlament jelentőségét.
Ez nem a jövőt érintő félelem, hiszen már az eredeti veszélyhelyzetben meghozott kormányrendeletek is több esetben az alkotmányosan indokolható mértéken túl korlátozták az alapjogainkat. Az elmúlt két évben az is bebizonyosodott, hogy sem az Alkotmánybíróság, sem az alapvető jogok biztosa nem képes arra, hogy fellépjen a különleges jogrend alkotmányos kereteinek betartatásáért.
A kormány a különleges jogrendet már eddig is saját hatalmi céljainak elérésére használta, és nem a polgárok megvédésének szándéka vezérelte. Ha az alkotmánymódosítás konkrét személyek alapvető jogainak sérelméhez vezet, mindent meg fogunk tenni, hogy ezekre a sérelmekre a lehetséges európai fórumok előtt jogorvoslatot találjunk.
Pásztor Emese