Az Alkotmánybíróság szerint sem hazudhat a közmédia

  • Döntött az Alkotmánybíróság: a közmédia nem terjeszthet következmények nélkül hazugságot a Menedék Egyesületről. 

2018-ban a kormányhoz közel álló Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) egy sajtótájékoztatón azt állította a Menedék Egyesület irodája előtt a szervezetről, hogy “Magyarországot bevándorló országgá csinálják, Magyarországra behozzák a migránsokat”. A hazugságok terjesztésében a közmédia is részt vett azzal, ahogyan a sajtótájékoztatóról tudósított, és ennek jogellenességét ki is mondta a Kúria tanácsa. A Kúria szerint a közmédiának a felvétel közzététele előtt ellenőriznie kellett volna, hogy az tartalmaz-e olyan hamis állítást, ami sértő lehet a Menedék Egyesületre nézve. Ezt a közmédia teljesen elmulasztotta, ezzel megsértette a Menedék jóhírnevét, és félretájékoztatta azt a több százezer embert, akik a híradóiból tájékozódnak. 

A közmédia a döntés után az Alkotmánybírósághoz fordult. Azzal érveltek, hogy sajtóként nem feladatuk ellenőrizni egy sajtótájékoztatón elhangzottak valóságtartalmát. Szerintük akár nyilvánvalóan hamis dolgokat is terjeszthetnek, ha azokat nem ők állítják, hanem a sajtótájékoztatót tartó személy. Ha elvárják tőlük, hogy ellenőrizzék a forrásokat és megkérdezzék a másik felet, tulajdonképpen cenzúra kerül a rendszerbe – érveltek. 

Az Alaptörvény szerint azonban a közszolgálati műsorszolgáltatónak kötelessége a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás, amire a Menedék Egyesületet képviselve felhívtuk az Alkotmánybíróság figyelmét. 

Az Alkotmánybíróság nekünk adott igazat: döntésében kiemelte, hogy “a közösségeket érintő ügyekről szóló tájékoztatásnak minden esetben meg kell jelenítenie a szembenálló nézeteket, ezáltal lehetővé téve, hogy a közönség megalapozott döntéseket tudjon hozni a vitatott kérdésben.”

Az IKSZ tehát hazudhat ugyan, de ha ezzel valakinek a jó hírnevét sértheti, akkor biztosítani kell az érintettnek is a cáfolat jogát, különben a nézők, olvasók nem tudják eldönteni, mi lehet az igazság. Ahogyan az Alkotmánybíróság is mondja 

“a sajtószabadság gyakorlása önmagában nem terjed ki a valótlanságok közzétételére, sőt az újságírók egyik fő felelőssége éppen a közölt hírek, információk hitelességének ellenőrzése.”

Hozzátették, hogy ha már a közmédia nem kérdezte meg a Menedék Egyesületet az álláspontjáról, akkor legalább a honlapjukon közzétett cáfolatot ismertetniük kellett volna a nézőkkel. 

A Kúria után tehát az Alkotmánybíróság is igazságot szolgáltatott a Menedék Egyesületnek, de a közmédia speciális, a többi médiaszolgáltatóhoz képest fokozott felelősségét nem vizsgálta. Pedig az legnagyobb probléma az ügyben éppen az, hogy a köz tájékoztatására fenntartott sajtó gondolta úgy, hogy kritikátlanul terjeszthet hazugságokat. 

Szabó Attila