- Orbán Viktor szombati tusványosi beszédében közölte, hogy “Mi nem vagyunk kevert fajúak” – és nem is akarunk azzá válni.
- A miniszterelnök ezzel a kijelentéssel éppen azoknak a magyar embereknek a jogait sérti meg, akiknek a védelmére hivatkozik.
- Ez a sérelem független attól, hogy a szóban forgó magyar emberek éppen milyen származásúak, és független attól is, hogy a miniszterelnök kivel szemben szítja éppen a hívei dühét.
A véleménynyilvánítás szabadsága a demokráciákban az egyik legfontosabb alapjog. A demokrácia arra épül, hogy amíg mások jogai nem sérülnek, addig minden vélemény elhangozhat – az elhangzottakról pedig mindenki eldöntheti, hogy mit gondol, és ezt az álláspontját ugyanúgy elmondhatja a nyilvánosságban. Egy véleményt tarthat a többség kártékonynak, kirekesztőnek és ellenszenvesnek, a véleménynyilvánítás szabadsága azonban nem a helyeselhető véleményeket védi, hanem a vélemények közlésének szabadságát, hiszen ha nem szólalhatnának meg provokatív hangok, az a szabad vita végét jelentené. Sőt, ha nem szólalhatnának meg az alapértékeinket megkérdőjelező hangok, akkor még maguk az alapértékeink is feledésbe merülnének. Nem mindegy azonban, kinek a véleményéről van szó.
A véleménynyilvánítás szabadsága minden polgárt megillet, de csakis a polgárokat. Az államnak és az állami szereplőknek – ha ebben a minőségben járnak el –, nincs joguk véleményekhez. Jogok helyett nekik feladataik vannak, amelyeket el kell látniuk. Aki az állam, a magyar politikai közösség nevében beszél, az nem a saját véleményét fogalmazza meg, hanem az a tőlünk kapott felhatalmazással él.
Orbán Viktor Tusványoson viccelődött azzal, hogy a felesége legszívesebben néha agyoncsapná, a Bálványosi Szabadegyetemen mégsem családapaként és ötszörös nagypapaként, hanem Magyarország miniszterelnökeként, tehát állami szereplőként vett részt. A két szerep, a miniszterelnöki és a magánemberi nem mereven szétválasztható, de fontos különbséget tennünk, amikor értékeljük a szavait.
Programadó szombati beszédében a magyarok nevében szólalt meg, a nevünkben mondta el, hogy szerinte mi milyen fajúak vagyunk és mivé akarunk válni. A miniszterelnök közlése tudományosan is vitatható, üzenete azonban messze túlmutat azon a ténykérdésen, hogy honnan is származnak a magyarok, és hogy ki mindenkivel keveredtek akár csak a kárpát-medencei történetük során.
A miniszterelnök üzenete a kirekesztés: arról beszélt, hogy elutasítja az európai és Európán kívüli népek együttélésének gondolatát a Kárpát-medencében.A TASZ nem szimpatizál azokkal az emberekkel, akik a kirekesztést hirdetik, de amíg ez másokra közvetlen veszélyt nem jelent, elismeri, mi több, védi azt a jogukat, hogy elmondhassák, amit gondolnak. Azért teszünk így, mert hiszünk abban, hogy a kirekesztés ellenszere a szabad, nyílt vita és a meggyőzés, nem pedig az, ha elhallgattatjuk azokat, akik nem értik az egyenlő emberi méltóság gondolatát.
Orbán Viktor viszont, ha miniszterelnökként beszél, nem véleményt nyilvánít, hanem alkotmányos felhatalmazásával él, ennek megfelelően nem fogalmazhat meg az alkotmányos értékekkel ellentétes álláspontot. Az állam képviselőjeként nem illeti meg ez a jog, nem védett a véleménye, hanem éppen vele szemben védi a jog a vélemények szabadságát. Ha pedig a magyar emberek nevében fogalmaz meg kirekesztő állításokat, akkor tőlük vitatja el a szólás szabadságát, mert azt csak a polgárok mondhatják meg, hogy kik ők és mivé akarnak válni, az államnak nincs joga ezt helyettük eldönteni.
A beszéd elhangzása óta többen kerestek minket azzal, hogy fel szeretnének lépni a miniszterelnök közléseivel szemben, akinek elvileg az a feladata, hogy minden magyar miniszterelnöke legyen. A még szabad sajtóban és a közösségi médiában is látható felzúdulás mutatja, hogy a miniszterelnök beszéde nemcsak azokat sérti, akik Orbán Viktor szerint idegenek, hanem mindannyiunkat, akik úgy gondoljuk, hogy minden ember ugyanabba a fajba tartozik. Aki fajokról, és azok keveredéséről beszél, az nem csak az Európán kívül élő embereket nem tartja sokra, hanem a magyarokat sem. Sokkal több köt össze minket, mint ami elválaszt, és a jövőben is minden lehetőséget megragadunk, hogy ezt az üzenet a miniszterelnökhöz is eljuttassuk.
Abban, hogy egy társadalom mennyire befogadó, mindenkinek van felelőssége.
Használd eszközeinket, hogy a hétköznapi helyzetekben is tegyél egy elfogadóbb világért!
- Tiltakozz, emeld fel a szavad a kormányzati gyűlöletkeltéssel szemben! Ne hagyd, hogy azt gondolja a hatalom, a gyűlöletkeltés elfogadható! A tiltakozásnak számos formája van, erről itt olvashatsz részletesen.
- Ha gyűlöletkeltő műsorokat látsz vagy hallasz, tegyél bejelentést a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságnak és szólj a civil szervezeteknek, értesítsd a sajtót! Ebben az esetben, a miniszterelnök oldalát tudod jelenteni, ahol megjelent a teljes beszéde.
- Ha az interneten látsz gyűlöletbeszédet, jelentsd az adott oldal szolgáltatójának (Facebook, Youtube, Twitter stb.)! Ezek a szolgáltatók a 2016 májusában az Európai Bizottság kezdeményezésére elfogadott magatartási kódex alapján 24 órán belül törlik a rasszista és idegengyűlölő tartalmakat.
- Ne menj el szó nélkül a gyűlöletkeltés mellett, mindig fejezd ki ellenvéleményed! A rasszizmus és az intolerancia egyéb formáival szembeni harc egyik leghatékonyabb eszköze az, ha egyértelművé tesszük, hogy nem csak a kirekesztő vélemény létezik. A gyűlöletkeltő megnyilvánulások akár lehetnek széles körben elfogadottak is, de ettől még ugyanúgy kártékonyak, amire fel kell hívnunk mindenki figyelmét!
Pásztor Emese, Hegyi Szabolcs