Meg lehet-e akadályozni a debreceni akkumulátorgyár megépülését?

2022 augusztusában jelentette be a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, hogy Debrecen mellé épít akkumulátorgyárat a CATL, szeptember 5-én pedig alá is írta a kormány az erről szóló megállapodást. Mire Debrecen és a környező települések polgárai ráeszméltek, hogy a jelen és jövő generációjának életminőségére is nagy hatással lévő gyárat építenek fel a szomszédságukba, a döntés már megszületett, anélkül hogy a véleményüket megkérdezték volna. Szijjártó Péter szeptember elején azt mondta: “Az első, jogilag már kötő erejű dokumentum létrejött, amely gyakorlatilag végleg biztossá teszi azt, hogy a CATL Magyarország történetének valaha volt legnagyobb beruházását hozza el ide, Debrecenbe.”

A helyi polgárok először hónapokkal a szerződéskötés után, idén januárban tudták számonkérni a döntéshozókat egy közmeghallgatáson. Mivel nem kaptak megnyugtató választ kérdéseikre, az ellenállás a gyárral szemben csak fokozódott. Tiltakozó civil kezdeményezések indultak debreceni és mikepércsi lakosok részvételével. Jelenleg is szerveződnek tüntetések, valamint több politikai pár is benyújtott helyi vagy országos népszavazási kezdeményezést.

Debreceni irodánk jogsegélyszolgálatához is számos kérdés érkezett az akkumulátorgyár kapcsán. A hozzánk fordulók leggyakrabban arra keresték a választ, hogy miért hagyták ki a lakosságot a döntési folyamatból, és meg lehet-e még akadályozni a gyár megépítését.

Egy működő demokráciában egy ekkora beruházás esetén két út áll a döntéshozók előtt:

Ideális esetben a polgárokat úgy kell bevonni a döntési folyamatokba, hogy már jó előre véleményt nyilváníthassanak az őket érintő ügyekről. A kormány pedig a debreceni beruházás "nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé" minősítésével elvette a helyi önkormányzatok döntési jogát, és ki akarta kerülni, hogy meghallgassa a polgárok véleményét. A helyiek bevonásának a debreceni vezetés sem tett eleget, mert anélkül írták alá a szerződést, hogy a lakosságot erről előzetesen tájékoztatták, véleményüket meghallgatták volna. Így a tiltakozás egyik legerősebb eszköze a népszavazás maradt.

A gyakorlatban a kormány persze alkotmányellenes jogtechnikai ügyeskedéssel felülírhatja a népszavazáson született döntést. Ebben az esetben azonban súlyos politikai árat kell fizetnie ezért.

A tiltakozás és a népszavazás mellett is vannak eszközei a debreceni polgároknak. Azoknak, akik a tervezett gyár közvetlen közelében, azaz a hatásterületen élnek, érintettként joguk van részt venni a hatósági döntéshozatalban . Ugyanez igaz a helyi és országos környezetvédelmi szervezetekre is, akik ügyféli joggal rendelkeznek a környezetvédelmi eljárásokban, így ezekbe ők is beleszólhatnak.

Arra továbbra is minden helyi és nem helyi polgárnak joga és lehetősége van, hogy felemelje a szavát a beruházás ellen. A véleménynyilvánítás jogát ráadásul az Alaptörvény védi, így sokkal fontosabb, mint bármilyen nemzetgazdasági érdek vagy előzetes megállapodás, amit a kormány aláírt.

Fordulj hozzánk, ha te is szeretnél fellépni a beruházás ellen, és ebben segítségre van szükséged, vagy tájékozódj a tiltakozás lehetőségeiről gyűjtőoldalunkon!

Jakkel Barbara