- 2023 tavaszán fordult hozzánk egy minisztériumi dolgozó, akit több mint 20 év szolgálati jogviszony után azonnali hatállyal mentettek fel a Gazdaságfejlesztési (ma: Nemzetgazdasági) Minisztériumból.
- A kirúgást arra alapozták, hogy a Facebookon megosztott egy mémet, amin Nagy Márton miniszter fejére szerkesztettek egy sapkát, ezzel utalva a hatósági árszabályozásra.
- Az ügyben ügyvédként Székhelyi Réka járt el, a TASZ által képviselt, kirúgott minisztériumi dolgozó nyert a bíróságon.
- Kimondták, hogy a felmentése nem felelt meg a jogszabályoknak, illetve közel 5 millió forint kártérítést és annak kamatait is megítéltek neki.
Ügyfelünk több mint 20 éve állt szolgálati jogviszonyban, amikor egy péntek délutáni megbeszélésen váratlanul közölték vele, hogy azonnali hatállyal felmentik, sőt három évre eltiltják a kormányzati szektorban való alkalmazástól is. A munkájával kapcsolatban a munkáltatónak korábban soha nem volt problémája, az utolsó teljesítményértékelésen a közvetlen felettese kivételes minősítésre javasolta, ami a közszolgálatban a legmagasabb minősítési fokozat.
Szóban azt közölték vele, hogy azért szüntetik meg a jogviszonyát, mert öt héttel korábban megosztott egy mémet a Facebookon. A kifogásolt mém eredetileg az “ormánykommunikáció” nevű szatirikus mémoldalon jelent meg, Nagy Mártont ábrázolta sapkában, ezzel utalva a köznyelvben csak “ársapkaként” elhíresült intézkedésekre, amelyek alapján bizonyos termékeket csak hatóságilag maximalizált áron lehetett eladni.
Ügyfelünk a mémet azért osztotta meg, mert az ársapka fordítást szórakoztatónak találta, de ezt a bejegyzését csak bizonyos ismerősei számára tette láthatóvá (az “ismerősök, kivéve…” beállítást használta a Facebookon).
A minisztérium később azt állította, hogy a kormánytisztviselő Facebook oldalát nem ellenőrizte, hanem a hivatali szervezetrendszeren keresztül szerzett tudomást a posztról (jelentsen ez bármit is), de ezt nem bizonyította.
Az ügyet először a Közszolgálati Döntőbizottság elé vittük, amely a panaszunkat arra hivatkozva utasította el, hogy a mém “alkalmas volt a kormányzati igazgatási szerv jó hírneve, illetve a jó közigazgatásba vetett bizalom súlyos rombolására”. A Döntőbizottság határozatát a Fővárosi Törvényszéken támadtuk meg.
A bíróság pedig megállapította, hogy az ügyfelünk felmetése nem volt jogszerű, mert
- a kormánytisztviselőkről szóló törvény szerint “érdemtelenségre” hivatkozva csak az okot adó körülményt követő 30 napban lett volna lehetőség a kirúgásra;
- az ügyfelünknek a törvény alapján biztosítani kellett volna a lehetőséget arra, hogy az ellene felhozott “érdemtelenségi okokkal” szemben védekezhesen, de ez nem történt meg;
- ráadásul a felmondás indoklása sem volt megfelelő.
Nagyon fontos eredménynek tartjuk, hogy a Fővárosi Törvényszék egyetértett velünk abban, hogy egy mém megosztása nem sérti a minisztérium jó hírnevét, és a jó közigazgatásba vetett bizalmat sem rombolja, így azonnali kirúgást sem alapozhat meg egy ilyen kritika a minisztérium vezetése felé, még akkor sem, ha ennek kifejezése az interneten történik.
Azonban a bíróság szerint más, enyhébb eljárásnak (például figyelmeztetésnek vagy etikai eljárásnak) lehetett volna helye, mert a munkahellyel szembeni kritikákat elsősorban a munkahelyi szervezetrendszeren belül kell megfogalmazni.
Az elsőfokú ítélet alapján ügyfelünk közel 5 millió Ft átalánykártérítést kap és a perköltséget is a minisztériumnak kell fizetnie. A jogellenes kirúgások miatt indított perekben lehet kérni visszahelyezést is, de ebben a perben ügyfelünk ezt nem szerette volna.
Fontosnak tartjuk, hogy kiálljunk azok mellett, akiknek a jogait korlátozzák. Egy vicces mém megosztása nem tehet érdemtelenné egy a munkahelyén a követelmnyeknek évtizedek óta kiválóan megfelelő dolgozót. A véleménynyilvánítás szabadsága alapjog, amit csak indokolt esetben és indokolt mértékig lehet korlátozni.
Az interneten megosztott bejegyzések is a szólásszabadság részét képezik, legyen az egy hosszabb vélemény kifejtése, vagy egy találó mém.
A munkaviszony lehet korlátja a szólásszabadságnak, különösen a közszférában, de ez sem jelenthet teljes korlátozást, nem jelenthet a véleménynyilvánítás szabadságától való megfosztást. Mit jelent ez a gyakorlatban?
Például azt, hogy munkavállalóként tartózkodni kell az olyan nyilvános közlésektől, amelyek célja csak a munkáltató jó hírnevének megsértése, illetve amelyek a munkáltató magán- vagy családi életével kapcsolatos bántó vagy sértő kifejezéseket tartalmaznak.
Fontos azonban, hogy ez nem azt jelenti, hogy a munkavállalók egyáltalán nem nyilváníthatnak munkáltatójukhoz kapcsolható véleményt - főleg, ha az a vélemény közügyekhez kapcsolódik.Jogvita esetén a bíróságnak mérlegelnie kell, hogy a vélemény mennyire kapcsolódik közügyhöz, mennyire hiteles, és hogy okoz-e kárt a munkáltatónak. A joggyakorlat szerint az is figyelembe szokták venni hogy a munkavállaló jóhiszemű volt-e, illetve ha joghátrányt alkalmaznak vele szemben, az milyen súlyú. Arról, hogy munkaviszonyban hogyan érvényesül a véleménynyilvánítás szabadsága itt írunk részletesebben.
A munkáltatók kezében komoly fegyver, hogy akár valakinek a kirúgásáról is dönthetnek. Gyakran tapasztaljuk, hogy sokan éppen a hasonló következményektől tartva gyakorolnak öncenzúrát, fojtják vissza a véleménynyilvánításukat.
A TASZ segít, ha jogszerűtlenül korlátozzák az alapjogaid. Ha véleménynyilvánításod miatt hátrány ér, keresd jogsegélyszolgálatunkat!
A jogsegélyszolgálatunk 30 éve működik, és nyújt segítséget a hozzá fordulóknak. Tavaly 120 ügyet vállaltunk el, 3450 esetben nyújtottunk telefonos és emailes ingyenes jogsegélyt.
Ahhoz, hogy kiszámíthatóan segíthessünk és fejleszthessük a jogsegélyszolgálatunkat, rád is szükség van! Ajánld fel adód 1%-át a TASZ-nak és legyél hatással több ezer ember életére!
Kunos Zsuzsanna, a TASZ jogásza