A TASZ ügyfelének munkájára több mint húsz évig semmi panasz nem volt, de a minisztériumnak nem tetszett a Nagy Mártont ábrázoló mém. A bíróság ugyanakkor megállapította, hogy nem volt jogszerű a kirúgása, sőt többmilliós kártérítést is megítélt neki.
Kesznyéten községben Kiss Gyulának, a helyi képviselő-testület tagjának felfüggesztették a tiszteletdíja kifizetését egy első ránézésre személyre szabottnak tűnő új önkormányzati rendelettel, de ügyfelünk meg volt róla győződve, hogy ez jogszerűtlenül történt. Azt sem lehet kizárni, hogy az önkormányzat így próbálta “jobb belátásra” bírni a képviselőt, akinek véleménye sokszor eltért a többségétől. Végül ügyfelünknek lett igaza, és közösen elértük, hogy visszakapja az elmaradt tiszteletdíjat.
Most zajlik az Országgyűlésben a választási eljárásról szóló törvény módosítása és az új gyülekezési törvény megalkotása. Mindkét javaslatban súlyos problémákat találtunk: Az új gyülekezési törvény ellehetetlenítheti a polgárok véleménynyilvánításának szabadságát, a választási eljárásról szóló törvény módosítása pedig a választást teszi átláthatatlanabbá, egyenlőtlenebbé, és kevésbé szabaddá. Elmentünk az Országgyűlés Igazságügyi bizottságának ülésére, hogy megfigyelhessük, mennyire van lehetőség a törvényjavaslatok súlyához méltó vitára. Kíváncsiak voltunk, hogy a bizottsági tagok a nekik elküldött érveinket megfontolják-e. Sajnos nem csalódtunk kellemesen, a törvénygyár kritika és gondolatok nélkül zakatol át a polgárok szabadságjogain néhány ellenzéki képviselő próbálkozása ellenére. Mi azonban felkészültünk arra, hogy a hamarosan megváltozó jogszabályi környezetben is kiálljunk a polgárok politikai szabadságjogai mellett.
Az RTL Klub tegnapi híre szerint a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal körüzenetben korlátozta a nyilatkozást azután, hogy kiderült, hogy egy komáromi iskolában szégyenfalra tűzik a „renitens” diákok nevét. Már többször elismételtük, de sajnos ezúttal is aktuális: nem, egyetlen iskola, kórház, intézményfenntartó vagy igazgató sem tilthatja meg általánosságban a nyilatkozást. Nézzük, mit tehet a nyilatkozni vágyó közalkalmazott! Posztunkban jogi túlélőkészlet is található!
Szeretnéd a saját szemeddel látni, mit művelnek az önkormányzati képviselőid, de nem engednek be az ülésekre? Meg akarod mutatni másoknak is, mit gondol a helyi szemétlerakó létesítéséről a választott képviselőjük, de nem engednek felvételt készíteni az önkormányzati képviselő-testületi ülésről? Felszólalnál az óvodai férőhelyek hiánya miatt a közmeghallgatáson, de nem hagynak szóhoz jutni? Vagy esetleg már évek óta nem is volt közmeghallgatás a településeden? Új, helyi aktivistákat támogató 1x1-ünkben megmutatjuk, ezekben a helyzetekben – és még sok más hasonló helyzetben – mit tehetsz. Sőt: számos mintabeadványt is kínálunk Neked, hogy a helyi önkormányzat munkájának monitorozása során Téged ért jogsérelmekkel jogi ismeretek nélkül is könnyen fel tudd venni a harcot.
Legenda járja át a magyar gyermekvédelem lassan minden szintjét: eszerint a törvény új keletű szabályozása miatt két év sikertelen védelembe vétel után, még a legjobb szándék mellett is muszáj kiemelni a gyermekeket családjukból. Olyan gyerekekről van jellemzően szó, akiket nem bántalmaznak, nem is abuzálnak a családban, viszont nehéz anyagi körülmények között élnek.
Ónodi Adél transznemű nő. Ez azt jelenti, hogy a születéskor kijelölt neme férfi, a nemi identitása és a nemi önkifejezése pedig nő. A transzneműség egy teljesen természetes emberi sajátosság. Adél egy vidéki városban nőtt fel, fiatal felnőttként került Budapestre, néhány hónapja Berlinben él. Szeptember elején Facebook-on halálosan megfenyegette egy férfi, aki abban a városban él, ahol ő felnőtt. Adél bátor volt és kiállt a jogaiért.
Sára huszonhét éves. Rövidre nyírt, sötét haja van, kék szeme, gyöngyházszínűre festett körme, és váratlanul felvillanó, kedves mosolya. Nyáron eljegyzésre, aztán esküvőre készül, hiszen, ahogy fogalmaz, megtalálta „álmai pasiját”. Mégis, a TASZ ügyvédjének segítsége nélkül reménye sem lehetett volna rá, hogy valaha férjhez menjen. Sára ugyanis Down-szindrómás, és ha gondnokság alatt állna, ami rutinszerű eljárás a nagykorúvá vált fogyatékkal élőknél, akkor sok egyéb mellett azt a jogát sem gyakorolhatná, hogy maga döntse el, kivel és milyen formában szeretne együtt élni.
Századvég tanulmányok nyilvánossága, a Népszabadság újságíróinak munkaviszonya, a Parlamentből kitiltott újságírók szólásszabadsága, a ligetvédők gyülekezési joga, az intézetekbe kényszerített fogyatékossággal élők szabadsága, szüleiktől elszakított gyermekek jogai, kórházi fertőzések áldozatainak panaszai, a gyöngyöspatai romák egyenlő bánásmódhoz való joga. Többek között ezekért az ügyekért is tett a jogsegély szolgálatunk 2016-ban.
A Társaság a Szabadságjogokért kampányt indított annak érdekében, hogy a magyar egyházügyi szabályozást visszatérítse a jogegyenlőség irányába, ahonnan a 2012-es törvény letérítette. A kampány a Negyedik pont címen fut, mert nem akarunk kevesebbet, mint amit 1848-ben akartunk: „Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben”. Kétrészes blogunkban arra keressük a választ, hogy szükség volt-e egyáltalán új törvényre, és mi indokolhatta a visszalépést a jogegyenlőség rendszerváltáskor elért szintjéhez képest.
A TASZ már tavaly novemberben is beszámolt róla, hogy több éves folyamat végére érnek az országszerte bezárás alatt álló bentlakásos intézetek. Mostanra ugyanis mérföldkőhöz érkezett a Kormány által 2012-ben elindított folyamat: több mint hatszáz fogyatékos ember és pszichiátriai ellátott költözhet új, sokkal emberibb lakhatási típusokba. Azonban sok mindent nem tudunk még a most záruló programokról.
Harrach Péter, a KDNP parlamenti frakcióvezetője, a magzatok egészségének védelmében kiegészítené a Btk. magzatelhajtás bűntettét tárgyaló paragrafusát. A politikus véleménye szerint az, „amit a két kismama csinált, illetve semmilyen más hasonló tett – a leendő gyermek állapotának veszélyeztetése – nem tartozik a női önrendelkezés körébe”.
Büntetőjogi szempontból igen nehezen értelmezhető eklektikus határozattal utasította el a BRFK azt a feljelentésünket, amelyet a Facebook-on menekültekkel szemben szerveződő „vadászat” miatt tettünk. Az ügyészség pedig egyetért a rendőrséggel, ezért az ügy jogilag lezárult.
Újabb bűnözőre csapott le az igazsászolgáltatás kérlelhetetlen szigora. Juhos Norbert egy saját Facebook oldalán írt kommentben használta a holokamu szót, ami jogerősen 800 ezer forintjába került. Ennyi pénzbüntetést kell fizetnie, vagy ha ezt nem tudja kigazdálkodni, 400 nap fogházbüntetéssel kiválthatja. Ez egy nagyon súlyos büntetés, amit azért kapott, mert leírt egy szót, ezzel pedig megvalósította az egyik önkényuralmi rendszer által elkövetett bűnök tagadását.
Miről szól és miről nem a Kövér László vasárnapi, FIDESZ kongresszuson elhangzott mondatától induló, naponta újabb és újabb fordulatot hozó történet? A történet szól a női egyenjogúságról, a szexizmusról, hatalomgyakorlás korlátlanságáról, de hamisak a véleménynyilvánítás szabadságára való hivatkozások. Amiről sajnálatos módon kevesebb szó esik, hogy mik azok a szakpolitikák, amiktől valóban, bizonyított módon több gyermeket vállalnak a polgárok a miénkhez hasonló fejlett országokban.
Azonban Balázs nem volt hajlandó csöndben maradni. Sorra írta a panaszos leveleket, ecsetelte sorsát gyermekjogi képviselőtől önkormányzati közgyűlési elnökön át a gyermekvédelmi főigazgatóság kirendeltségének vezetőjéig, hátha valaki meghallgatja és segít neki és sorstársainak. Addig tette ezt, amíg az intézmény vezetője megelégelte Balázs szókimondását és becsületsértésért feljelentést tett ügyfelünk ellen. Balázst a TASZ vidéki Ügyvédhálójának helyi képviselője védte a rágalmazási perben.
A végére érhet lassanként az először 2009-ben útjára indított intézménytelenítési program első szakasza, amelyet az Európai Unió forrásaiból valósít meg Magyarország. A program célja, hogy fogyatékos emberek nagy létszámú bentlakásos intézetei helyett a helyi közösségbe integrált lakhatási szolgáltatásokat hozzanak létre. Az elmúlt három évben 1500 fogyatékos ember hagyta el az intézeteket, és ők ezekben a hónapokban foglalják el új szállásukat a korábbinál sokkal emberségesebb lakásokban és lakóotthonokban. Döntéshozók és intézetvezetők, a folyamatban részt vevő szakemberek értékelték saját munkájukat az Intézményi Férőhely Kiváltást Támogató Országos Hálózat találkozóján november 17-én.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közérdekű adatigénylésének eleget téve az országos tisztifőorvos újra megerősítette: nincsen járványveszély, a menekültek között csak elvétve találnak fertőzéseket. A TASZ szerint minden ezzel ellentétes kommunikáció hamis félelmeket kelt az emberekben.
A TASZ-t gyakran éri az a vád, hogy egyik vagy másik párt politikai nézetrendszeréhez igazodik, és álláspontja kialakításakor szem előtt tartja, hogy azzal kedvez-e valamelyik pártnak vagy sem. Ezt a vádat jellemzően az fogalmazza meg, aki éppen valamiben nem ért velünk egyet. A valóság ezzel szemben az, hogy a TASZ álláspontját a TASZ-nál dolgozóknak a szabadságjogokról vallott felfogása alakítja, függetlenül attól, hogy az éppen egybevág-e egyik vagy másik politikai párt elképzeléseivel vagy eltér attól. Minden párttól egyenlő távolság tartására törekszünk, velük bármilyen együttműködésre csak előre meghatározott és nyilvánosságra hozott elveknek megfelelően, a teljes átláthatóság biztosítása mellett kerülhet sor.
Hát de. Domonkos esete a legjobb példa, akinek a védelmét a TASZ ügyvédje látta el.
Ennyi időmbe telt, hogy segítsek valakin. Ennyi ideig tartott felajánlani a tavalyi adóm 1 százalékát. Mindössze 47 másodpercem ment arra, hogy támogassak egy számomra fontos célt, hogy eszközöket adjak olyan emberek kezébe, akik azon dolgoznak, hogy a mi életünket valamilyen módon jobbá tegyék.
A házasságról számos mítosz él a köztudatban. Ezek egy része olyan makacsul tartja magát, hogy szinte kiirthatatlannak tűnik. Valójában nagyon is múlandó hiedelmekről van szó – mutat rá az Amerikai Történész Társulat (American Historical Association) a Legfelsőbb Bíróságnak címzett amicus curiae (a bíróság barátja) levélben. A 23 vezető történész professzor által jegyzett levél röviden elmagyarázza, hogy a történészek szempontjából miért ellenkezik az alkotmánnyal a Házasság Védelméről szóló 1996. évi Törvény (Defense of Marriage Act, azaz DOMA). Ez a törvény ugyanis megtiltja az azonos neműek között kötött állami házasságok szövetségi elismerését. A levél rendkívül tanulságos érvekkel szolgál, ezekből gyűjtöttem most össze egy csokorra valót.