TASZ
A TASZ betiltva is bátrabb lesz, mint a most rettegő hatalom
A kormány bekényszeríthet minket a föld alá, de azt az elkötelezettséget és hitet, amivel védjük a legkiszolgáltatottabb magyar emberek jogait is, nem vehetik el tőlünk. Taszosnak lenni hivatás, mindegy hol és hogyan működünk, mi mindig hinni és tenni fogunk a bátor, egyenlő és szabad országért.
Ársapkás mém miatt rúgták ki a minisztériumi dolgozót, de a bíróságon győzött
A TASZ ügyfelének munkájára több mint húsz évig semmi panasz nem volt, de a minisztériumnak nem tetszett a Nagy Mártont ábrázoló mém. A bíróság ugyanakkor megállapította, hogy nem volt jogszerű a kirúgása, sőt többmilliós kártérítést is megítélt neki.
El akarták venni az önkormányzati képviselő tiszteletdíját, de a kedvét a munkától nem tudták
Kesznyéten községben Kiss Gyulának, a helyi képviselő-testület tagjának felfüggesztették a tiszteletdíja kifizetését egy első ránézésre személyre szabottnak tűnő új önkormányzati rendelettel, de ügyfelünk meg volt róla győződve, hogy ez jogszerűtlenül történt. Azt sem lehet kizárni, hogy az önkormányzat így próbálta “jobb belátásra” bírni a képviselőt, akinek véleménye sokszor eltért a többségétől. Végül ügyfelünknek lett igaza, és közösen elértük, hogy visszakapja az elmaradt tiszteletdíjat.
Törvénygyártás: valódi vita nélkül dönt a szabadságodról a kormány
Most zajlik az Országgyűlésben a választási eljárásról szóló törvény módosítása és az új gyülekezési törvény megalkotása. Mindkét javaslatban súlyos problémákat találtunk: Az új gyülekezési törvény ellehetetlenítheti a polgárok véleménynyilvánításának szabadságát, a választási eljárásról szóló törvény módosítása pedig a választást teszi átláthatatlanabbá, egyenlőtlenebbé, és kevésbé szabaddá. Elmentünk az Országgyűlés Igazságügyi bizottságának ülésére, hogy megfigyelhessük, mennyire van lehetőség a törvényjavaslatok súlyához méltó vitára. Kíváncsiak voltunk, hogy a bizottsági tagok a nekik elküldött érveinket megfontolják-e. Sajnos nem csalódtunk kellemesen, a törvénygyár kritika és gondolatok nélkül zakatol át a polgárok szabadságjogain néhány ellenzéki képviselő próbálkozása ellenére. Mi azonban felkészültünk arra, hogy a hamarosan megváltozó jogszabályi környezetben is kiálljunk a polgárok politikai szabadságjogai mellett.
Nem, a tanároknak sem tilthatják meg a nyilatkozást
Az RTL Klub tegnapi híre szerint a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal körüzenetben korlátozta a nyilatkozást azután, hogy kiderült, hogy egy komáromi iskolában szégyenfalra tűzik a „renitens” diákok nevét. Már többször elismételtük, de sajnos ezúttal is aktuális: nem, egyetlen iskola, kórház, intézményfenntartó vagy igazgató sem tilthatja meg általánosságban a nyilatkozást. Nézzük, mit tehet a nyilatkozni vágyó közalkalmazott! Posztunkban jogi túlélőkészlet is található!
Van beleszólásod: vegyél részt aktívan a közügyekben!
Szeretnéd a saját szemeddel látni, mit művelnek az önkormányzati képviselőid, de nem engednek be az ülésekre? Meg akarod mutatni másoknak is, mit gondol a helyi szemétlerakó létesítéséről a választott képviselőjük, de nem engednek felvételt készíteni az önkormányzati képviselő-testületi ülésről? Felszólalnál az óvodai férőhelyek hiánya miatt a közmeghallgatáson, de nem hagynak szóhoz jutni? Vagy esetleg már évek óta nem is volt közmeghallgatás a településeden? Új, helyi aktivistákat támogató 1x1-ünkben megmutatjuk, ezekben a helyzetekben – és még sok más hasonló helyzetben – mit tehetsz. Sőt: számos mintabeadványt is kínálunk Neked, hogy a helyi önkormányzat munkájának monitorozása során Téged ért jogsérelmekkel jogi ismeretek nélkül is könnyen fel tudd venni a harcot.
Miért kell folyton azt bizonygatnom, hogy nem vagyok szörnyeteg?
Ónodi Adél transznemű nő. Ez azt jelenti, hogy a születéskor kijelölt neme férfi, a nemi identitása és a nemi önkifejezése pedig nő. A transzneműség egy teljesen természetes emberi sajátosság. Adél egy vidéki városban nőtt fel, fiatal felnőttként került Budapestre, néhány hónapja Berlinben él. Szeptember elején Facebook-on halálosan megfenyegette egy férfi, aki abban a városban él, ahol ő felnőtt. Adél bátor volt és kiállt a jogaiért.
Sára esküvője
Sára huszonhét éves. Rövidre nyírt, sötét haja van, kék szeme, gyöngyházszínűre festett körme, és váratlanul felvillanó, kedves mosolya. Nyáron eljegyzésre, aztán esküvőre készül, hiszen, ahogy fogalmaz, megtalálta „álmai pasiját”. Mégis, a TASZ ügyvédjének segítsége nélkül reménye sem lehetett volna rá, hogy valaha férjhez menjen. Sára ugyanis Down-szindrómás, és ha gondnokság alatt állna, ami rutinszerű eljárás a nagykorúvá vált fogyatékkal élőknél, akkor sok egyéb mellett azt a jogát sem gyakorolhatná, hogy maga döntse el, kivel és milyen formában szeretne együtt élni.
Tegyél azokért, akiket elnyom a hatalom! Ajánld fel nekünk adód egy százalékát!
Századvég tanulmányok nyilvánossága, a Népszabadság újságíróinak munkaviszonya, a Parlamentből kitiltott újságírók szólásszabadsága, a ligetvédők gyülekezési joga, az intézetekbe kényszerített fogyatékossággal élők szabadsága, szüleiktől elszakított gyermekek jogai, kórházi fertőzések áldozatainak panaszai, a gyöngyöspatai romák egyenlő bánásmódhoz való joga. Többek között ezekért az ügyekért is tett a jogsegély szolgálatunk 2016-ban.
Igazolja-e bármi a hatályos egyháztörvényt?
A Társaság a Szabadságjogokért kampányt indított annak érdekében, hogy a magyar egyházügyi szabályozást visszatérítse a jogegyenlőség irányába, ahonnan a 2012-es törvény letérítette. A kampány a Negyedik pont címen fut, mert nem akarunk kevesebbet, mint amit 1848-ben akartunk: „Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben”. Kétrészes blogunkban arra keressük a választ, hogy szükség volt-e egyáltalán új törvényre, és mi indokolhatta a visszalépést a jogegyenlőség rendszerváltáskor elért szintjéhez képest.
A fürdővízzel együtt kiöntik a kismamát is
Harrach Péter, a KDNP parlamenti frakcióvezetője, a magzatok egészségének védelmében kiegészítené a Btk. magzatelhajtás bűntettét tárgyaló paragrafusát. A politikus véleménye szerint az, „amit a két kismama csinált, illetve semmilyen más hasonló tett – a leendő gyermek állapotának veszélyeztetése – nem tartozik a női önrendelkezés körébe”.
Nyugtalanító jogértelmezés a hatóságoktól
Büntetőjogi szempontból igen nehezen értelmezhető eklektikus határozattal utasította el a BRFK azt a feljelentésünket, amelyet a Facebook-on menekültekkel szemben szerveződő „vadászat” miatt tettünk. Az ügyészség pedig egyetért a rendőrséggel, ezért az ügy jogilag lezárult.
A legdrágább szó
Újabb bűnözőre csapott le az igazsászolgáltatás kérlelhetetlen szigora. Juhos Norbert egy saját Facebook oldalán írt kommentben használta a holokamu szót, ami jogerősen 800 ezer forintjába került. Ennyi pénzbüntetést kell fizetnie, vagy ha ezt nem tudja kigazdálkodni, 400 nap fogházbüntetéssel kiválthatja. Ez egy nagyon súlyos büntetés, amit azért kapott, mert leírt egy szót, ezzel pedig megvalósította az egyik önkényuralmi rendszer által elkövetett bűnök tagadását.
Hass, alkoss, ne csak gyarapíts
Miről szól és miről nem a Kövér László vasárnapi, FIDESZ kongresszuson elhangzott mondatától induló, naponta újabb és újabb fordulatot hozó történet? A történet szól a női egyenjogúságról, a szexizmusról, hatalomgyakorlás korlátlanságáról, de hamisak a véleménynyilvánítás szabadságára való hivatkozások. Amiről sajnálatos módon kevesebb szó esik, hogy mik azok a szakpolitikák, amiktől valóban, bizonyított módon több gyermeket vállalnak a polgárok a miénkhez hasonló fejlett országokban.
„Az egész rendszer arról szól, hogy ne gondolkodjunk és maradjunk csöndben”
Azonban Balázs nem volt hajlandó csöndben maradni. Sorra írta a panaszos leveleket, ecsetelte sorsát gyermekjogi képviselőtől önkormányzati közgyűlési elnökön át a gyermekvédelmi főigazgatóság kirendeltségének vezetőjéig, hátha valaki meghallgatja és segít neki és sorstársainak. Addig tette ezt, amíg az intézmény vezetője megelégelte Balázs szókimondását és becsületsértésért feljelentést tett ügyfelünk ellen. Balázst a TASZ vidéki Ügyvédhálójának helyi képviselője védte a rágalmazási perben.