- Kedden írta meg a 444, hogy a cég, ami korábban azt mérte, le kell-e mondania Novák Katalinnak, ezúttal azt kérdezi, Orbán Viktort vagy Magyar Pétertt látnák-e szívesebben miniszterelnökként.
- Ahogy közeledik a választás, általában sűrűsödnek a politikai témájú közvélemény-kutatások, és időnként olyan embereket is felhívnak telefonon, akiknek a száma semmilyen nyilvános adatbázisból nem elérhető.
- Így járt az egyik ügyfelünk is, még az előző önkormányzati választás előtt. Mikor ezt furcsállta, a közvéleménykutató azt reagálta, hogy a számát véletlengenerátorral állították elő.
- Az ő ügye azért fontos, mert a panaszára az adatvédelmi hatóság kimondta: jogellenes olyat megkeresni közvélemény-kutatás céljából, aki ehhez nem járult hozzá.
Az előző, 2019-es őszi önkormányzati választás előtt is nagy volt a nyomás a közvéleménykutatókon, használható eredményeket kellett volna előállítani. Csakhogy, ahogy arra Tóka Gábor professzor, a Vox Populi választási kalauz szerkesztője már számos alkalommal felhívta a figyelmet:
a magyar közvéleménykutatásokkal rengeteg probléma van.Például nem lehet tudni, hogy a telefonos lekérdezésekhez honnan veszik az adatbázisaikat. Ez amellett, hogy a közvéleménykutatások hitelessége szempontjából problémás, a választópolgároknak is kellemetlenséget okoz.
Mi is történt pontosan 2019-ben?
A TASZ ügyfele, Tibor (akinek a nevét megváltoztattuk ebben a cikkben) még 2019-ben szembesült azzal, hogy egy közvélemény-kutatások telefonos lekérdezésével foglalkozó cég úgy találta meg a számát, hogy ő a szám kiadását kifejezetten letiltatta a mobilszolgáltatójánál. Egy pár nappal korábban egyébként Tibor feleségét is kereste ugyanaz a közvéleménykutató, miközben az ő száma ugyanúgy nem volt elérhető nyilvánosan.
Tibor már a híváskor magyarázatot követelt arra a közvélemény-kutató munkatársától, hogy honnan jutottak hozzá a telefonszámaikhoz. Erre meg kellett adnia az e-mail-címét, választ pár nappal később, e-mailen kapta meg. E szerint “a közvélemény-kutatásokat lebonyolító Amygdala Közvélemény-Kutató Intézet a hívások többségét egy speciális szoftver (Voxco) segítségével indítja, mely véletlenszerűen generál egy-egy telefonszámot, erre egy próbahívást küld, és amennyiben ez egy élő, valós vonal, akkor azt operátorhoz kapcsolja. Az Ön száma természetesen nincs meg nekünk, a fenti módon kereste meg az operátor Önt.”
Azaz, a közvélemény kutató azt állította, hogy mind az ő, mind a felesége száma a véletlen generálás során került a mintájukban. Ennek a valószínűsége nagyjából akkora, mint amekkora annak az esélye, hogy megtalálnak egy tűt a szénakazalban.
Tibor a tanácsunkra bejelentést tett a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH). A NAIH nem kapkodta el az ügyet, csak 2023 őszén zárták le az adatkezelővel kapcsolatos vizsgálódásaikat.
Mi a baj azzal, amit a közvéleménykutató csinált?
Tekintsük most el attól, hogy nagyon kicsi a valószínűsége, hogy a két telefonszámot tényleg egy véletlenszám-generátor dobta ki az egymás után következő napokban. Önmagában már a számgenerálás sem egy jogszerű módszer. Ahogyan azt a NAIH meg is állapítja a döntésében:
nem lehet jogszerű a véletlenszám-generátor használata, mert így a közvélemény-kutató nem tud arról meggyőződni, hogy a telefonszám birtokosa letiltatta-e, hogy marketing- és kutatási célú hívásokka keressék.
Tibor esetében az is jogszerűtlen volt, hogya közvélemény-kutató a hívószám kijelzése nélkül hívta fel az embereket. Ahogy a NAIH kimondta, így elvi esélyt sem adtak annak, hogy a hívott megtudhassa, ki keresi. Ha pedig ezt nem tudja, akkor nem tudja már a hívás fogadása előtt eldönteni, hogy szeretne-e egy közvélemény-kutatóval kapcsolatba kerülni.
Azt már a NAIH nem tette hozzá, de mi megemlítjük, hogy épp a panaszban érintett közvélemény-kutató (amely nem egyezik meg azzal a céggel, ami mostanában kérdezi arról az embereket, hogy Magyar Pétert vagy Orbán Viktort látnák-e szívesebben miniszterelnökként) körül a 2019-es önkormányzati választás kapcsán sűrűsödtek a problémák. A cég alkalmazottai által feltett, inkább kampányeszköznek tekinthető sugalmazó kérdések, és az adatkezelési visszásságok már ekkor is sokak figyelmét felkeltették. Erről bővebben lehet olvasni a 2019-es választási jelentésünkben.
Mit tehet az, akit a közelgő választások miatt keresnek kéretlenül?
A választás tisztaságának része, hogy csak jogszerű eszközökkel lehessen vizsgálni a választópolgárok akaratát is. A NAIH Tibor ügyében hozott döntése is megerősítette azt, hogy a közvélemény-kutatók csak azoknak a telefonszámához férhetnek hozzá, akik ezt nem tiltották meg a telefonszolgáltatójuknál.
Aki szeretné, hogy ne keressék ilyesmivel, az a szolgáltatójánál kérheti, hogy az ő számát ne adják ki ilyen célokra.
Akinek a neve korábban már bekerült valamilyen adatbázisba, de a továbbiakban nem szeretné, hogy hívásokat kapjon az jelezze a közvéleménykutatónál, hogy több hívást nem szeretne kapni és töröljék az elérhetőségét. Ezt meg lehet tenni akár a telefonos lekérdezés megkezdése előtt szóban, akár azt követően e-mailben.
Ha a tiltakozás ellenére mégis keresik, akkor bárki indíthat adatvédelmi hatósági eljárást a NAIH-nál.
Szabó Attila, a TASZ jogásza
Vasárnap választás! Vedd észre, ha csalással vagy visszaéléssel torzítanák az eredményt! Ha további kérdésed lenne, kattints a TASZ választási tudástárára, vagy hívd a választási forródrótunkat a +36 1 646 44 14-es telefonszámon!
