A Hell energiaitalt gyártó vállalat tulajdonosai sorozatosan perelték a vagyonosodásukról beszámoló Forbes magazint. Egy ilyen pert nemrég jogerősen elvesztettek, ám az ügy számukra ezzel még nem ért véget. Miután a Forbes-ot képviselő TASZ is beszámolt az ítéletről,
a cég tulajdonosai most már nemcsak a szerkesztőséget, hanem a TASZ-t is támadják: egy 12 oldalas levélben sorolják személyiségi jogi sérelmeiket.
Az erről szóló levél tökéletes példája annak, hogyan működik a SLAPP (strategic lawsuit against public participation), azaz stratégiai per a közéleti részvétel ellehetetlenítésére. Az ilyen típusú pereskedés valódi célja nem jogos igények érvényesítése, hanem az, hogy különböző jogi eljárásokkal – leggyakrabban a jó hírnév és Magyarországon kiemelten az adatvédelem hivatkozásával – zaklassák, megfélemlítsék, pénzügyileg és pszichésen is kimerítsék az ellenfelet.
A SLAPP első lépése tipikusan egy ügyvéd által írt felszólító levél, amely komoly következményeket helyez kilátásba arra az esetre, ha az érintett nem vonja vissza állításait vagy nem törli a kifogásolt cikkeket. Gyakran nyilvános bocsánatkérést és nagy összegű anyagi jóvátételt is követelnek. Az ilyen levelek bizonyos jellegzetességeik alapján könnyen felismerhetők,
vegyük végig őket a Barabás család saját leveléből vett példák segítségével!
A Forbes a legnagyobb családi vállalkozások között mutatta be a Hell energiaitalt is gyártó céget, amely a Barabás család tulajdona, emellett id. Barabás Ernőt az 50 leggazdagabb magyar közé is sorolta. Barabásék ezek miatt számos jogi eljárást indítottak: polgári pereket, helyreigazítási ügyeket, és adatvédelmi hatósági eljárásokat is. Most az ezek eredményeiről szóló beszámolókat sérelmezik.
Bár ők indítottak eljárásokat, amelyek közül az egyiket legutóbb jogerősen elveszítették, egy igazi SLAPP-elő sosem mutatkozik agresszorként. Mindig saját magát állítja be olyan áldozatként, akinek jó hírnevét igazságtalan támadás érte:
„A TASZ […] előszeretettel tünteti fel megbízóimat agresszorként, magát pedig áldozatként, holott megítélésünk szerint ez a helyzet éppen fordítva van.” „Megbízóim soha nem indukáltak egyetlen jogvitát sem, minden egyes peres, vagy hatósági eljárás mindig a sajtó, főként a Forbes magazin tevékenységének, vagy magatartásának következménye volt, mindig csak válaszlépés, reakció volt, soha nem agresszió."
Áldozati szerepük alátámasztásául még a NER-elittől is elhatárolódnának. Barabásék ugyanis azt, ahogy az ő pereskedéseiken mutatjuk be, hogy mi is a SLAPP, a következők miatt sérelmezik:
“Ezzel megbízóimat a történelemből ismert elnyomó uralkodó osztállyal, a jelen aktuális társadalmi, közéleti eseményekből ismert diktatúrával, oligarchákkal, NER-es elittel helyezi egy platformra.”
Barabásék egyszerre bújnak áldozati szerepbe és terelik el a figyelmet a saját felelősségükről. Annak ellenére ragaszkodnak ahhoz, hogy sorozatos pereskedésük jogaik érvényesítésére szolgál, és követelik, hogy a pereskedésükről szóló beszámolókat töröljük az internetes felületeinkről, hogy a bíróság már jogerősen is megállapította, hogy a keresetük megalapozatlan.
Azt is kifogásolják, hogy a pereskedési tevékenységük aktuális állásáról beszámoló írásainkban és videóinkban nem arról írunk és beszélünk, amiről ők szeretnének:
“A videók és írások arról sem adnak számot, hogy megbízóim, illetve a tulajdonukban álló gazdasági társaságok milyen gazdasági sikereket értek el helyi, régiós, országos és nemzetközi szinten, hogy ennek a javarészét önerőből teremtették meg a saját tehetségüknek és szorgalmuknak köszönnhetően [...].”
Még azt is sérelmezik, amit nem róluk, hanem magunkról állítunk. Például ezt a mondatunkat:
“A TASZ azért dolgozik, hogy ne lehessen cenzúrázni az újságírók munkáját, és ne lehessen elrejteni a gazdasági hatalmi rendszer kiépülését.”
Ezt Barabásék magukra vették, persze nem teljesen alaptalanul. Valóban célunk bemutatni, miként próbálják a gazdasági hatalmi elit képviselői megakadályozni, hogy róluk cikkek jelenjenek meg, vagy eltüntetni azokat, amelyek már megjelentek. Ebben a munkában különösen hálásak lehetünk Barabáséknak: az általuk nekünk küldött felszólító levél tökéletes illusztrációja annak, hogyan működik egy SLAPP-eljárás.
Mondhatjuk, hogy Barabásék levele maga a tökéletes SLAPP-útmutató. Ha egyszer hasonló levelet kapsz a sajtó munkatársaként vagy jogvédőként, már pontosan tudni fogod, hogy neked is egy igazi SLAPP-elővel van dolgod.
A SLAPP fő célja, hogy idő- és forrásigényes jogi eljárásokkal blokkolja a közbeszédet.
Így próbálják a sajtóval kapcsolatban azt elérni, hogy inkább hallgasson, mint hogy perbe keveredjen. Barabásék ezzel kapcsolatban viszont azt írják:
„Egy olyan eljárás egyébként sem jelenthet súlyos fenyegetést, ahol a felek a törvényes jogaikat akarják gyakorolni annak társadalmi rendeltetésével összhangban."
Csakhogy a Barabásék által érvényesíteni kívánt GDPR szabályainak rendeltetése nem az, hogy ne lehessen a közpénzeket is felhasználó nagyvállalkozók gazdagodásáról a nyilvánosságban beszélni, és az erről szóló cikkeket elkészíteni. Pontosan így válik a jogi eljárás legitimnek álcázott ürüggyé az igazság kimondásának elnyomására – valójában viszont ez az eljárás maga a fenyegetés.
A SLAPP-eszköztár része az is, hogy olyan mértékű elégtételt követelnek, ami eleve teljesíthetetlen, így az újságírókat és szervezeteket folyamatos bizonytalanságban tartják.
A TASZ-tól a Barabásék keresetét elutasító ítéletekről beszámoló írások és videók tartalma miatt például 10 millió forintot követelnek.
Ez az összeg a TASZ számára óriási kiesést jelentene: ennyi pénzből három havi vidéki jogsegélyezésünket tudjuk finanszírozni. Barabásék számára viszont aprópénz, a legutóbbi üzleti évben ugyanis minden egyes nap több mint négyszer ennyi profitot termelt számukra a Hell Energy.
Ez a túlzó összegű követelés világosan mutatja: a cél nem a jogorvoslat, hanem a fenyegetés, hogy ne csak az újságírók, mi jogvédők se merjünk a jövőben róluk kritikusan megszólalni.
A TASZ-t azonban nem lehet ennyivel elhallgattatni, mi továbbra is azért fogunk dolgozni, hogy ne lehessen cenzúrázni az újságírók munkáját, és ne lehessen elrejteni a gazdasági hatalmi rendszer kiépülését.
Szabó Máté, a TASZ szakmai igazgatója
Ha szerinted is fontos, hogy ne lehessen az adatvédelem mögé bújva elrejteni azokat az információkat, amik közügyekről szólnak, akkor áll mellénk! Támogass minket az adód 1%-ával!
