Így hagyta cserben az ombudsman az intézményben élő gyerekeket
- Miközben az alapvető jogok biztosának kiemelt feladata a gyermekek jogainak védelme, és külön testület is létezik a vezetésével az intézményekben zajló bántalmazás megelőzésére, az elmúlt öt évben alig tette be a lábát a gyermekotthonokba.
- A néhány látogatásról készült jelentésből az sem derül ki, hogy az ombudsman egyáltalán beszélt volna az intézményekben élő gyerekekkel.
- Az ellenőrzések elmaradása az utóbbi évek borzalmas gyermekvédelmi botrányainak táptalaját jelentette.
- A gyermekek védelmét az ombudsman függetlenségének és szakmaiságának visszaállítása szolgálná.
Bicske, Fót, Kalocsa, Szőlő utca, Hűvösvölgy – öt gyermekvédelmi intézmény azok közül, amelyek az elmúlt években a súlyos és folyamatos bántalmazások miatt kerültek a hírekbe. Jogosan merül fel az egész országban a kérdés:
hogy lehet, hogy mindezek megtörténhettek és ezekről senkinek nem volt tudomása?
A válasz egyszerűbb, mint gondolnánk: azok az állami szervek, akiknek az lenne a feladatuk, hogy folyamatosan ellenőrizzék a gyermekotthonokat és javítóintézeteket annak érdekében, hogy az ott élő gyerekeknek ne essen bántódásuk, nem végeztek érdemi munkát, inkább elfordították a fejüket. Egy 2021-es tanulmány szerint legalább minden ötödik gyermeket tettlegesen bántalmaznak a gyermekvédelmi intézményekben. Ebbe még bele sem számítanak azok a gyermekek, akik a folyamatos agresszió légkörében nőnek fel, rendszeresen szemtanúi a bántalmazásoknak – gyakorlatilag a szakellátásban élő gyermekek túlnyomó többsége.
Ahogyan arra más szakemberek is rámutattak, ezekben a zárt intézményekben a gyerekek bántalmazását csak akkor lehet megszüntetni, illetve megelőzni, ha az erre hivatott független állami szervek kontroll alatt tartják ezeket az intézményeket folyamatosan végzett, kellő gyakoriságú és mélységű látogatásokkal. Hiába tartozik az ombudsman kiemelt feladatai közé a gyermeki jogok védelme, illetve hiába létezik az ombudsman vezetésével több mint tíz éve egy olyan testület (az ún. Nemzeti Megelőző Mechanizmus) is, melynek célja – többek között – az intézményben élő gyerekek bántalmazásának megelőzése, ezt a munkáját az elmúlt 5 évben folyamatosan leépítették. Talán a legerősebb jelzés az ombudsmannal szembeni elégedetlenségre, hogy 2022-ben nemzetközileg is leminősítették a tevékenységét.
Nemcsak az ombudsman felszólalásai maradtak el a kirívóan súlyos gyerekjogi jogsértések miatt, mint például a Szőlő utcában vagy a fóti gyermekotthonban történt bántalmazások kapcsán, de a gyermekvédelmi intézmények látogatását is elhanyagolta az elmúlt években. 2020 és 2022 között mindössze 9 gyermekvédelmi intézményben járt, 2023-ban és 2024-ben egyben sem, 2025-ben is csak egy gyermekotthonba látogatott el. Nem csoda hát, hogy ilyen elenyésző számú, már-már nem létező ellenőrzési gyakorlat mellett rejtve maradtak a gyermekvédelmi intézményekben megvalósuló abúzusok. Azok a jelentések pedig, amiket az elmúlt 5 évben közzétett, tartalmilag is igencsak kifogásolhatók, olyanok, mintha az ember ugyanazt a sablonszöveget olvasná újra meg újra. Nem jelennek meg bennük az ott élőkkel folytatott beszélgetések, az sem világos, hogy ezek egyáltalán megtörténtek-e, ehelyett a jelentések fókusza erőteljesen a tárgyi körülmények és feltételek állapotára irányul.
Arról nem is beszélve, hogy személyesen 2021 óta egyszer sem jelent meg az ellenőrzéseken.
Pedig folyamatosan történnek bántalmazások ezekben az intézményekben, ahogyan azt egy állami gondozott fiú, Ricsi történetében is bemutattuk, akit a kalocsai és zalaegerszegi gyermekotthonban eltöltött évei alatt többször is bántalmaztak, sőt, embertelenül bántak vele, és akinek az intézményrendszeren belül elszenvedett abúzusai miatt nemrég harmadfokon is sérelemdíjat ítélt meg a Kúria. Ugyancsak hiábavalónak látszanak a gyermekvédelmi gondozóktól induló jelzések is, ha a Szőlő utcai javítóintézet és a bicskei gyermekotthon igazgatói egyaránt évtizedeken át következmények nélkül maradhattak pozícióikban.
Ugyan egyértelműen igenlő választ nem tudunk adni erre a kérdésre, azt azonban bizonyosan állíthatjuk, hogy az ombudsman jelenlegi gyakorlata biztosan elégtelen arra, hogy érdemileg változtasson a legvédtelenebb gyermekekkel való bánásmódon.
Ahhoz, hogy ez ne így legyen és ezek a gyerekek se maradjanak védtelenek, megküldtük a megalakuló kormányzatnak a gyermekvédelem területén legfontosabbnak vélt reformjavaslatainkat, melynek egyik lényeges pontja az ombudsman függetlenségének és szakmaiságának visszaállítása a gyermekek érdemi védelme érdekében. Emellett továbbra is jogi segítséget nyújtunk a hozzánk forduló érintetteknek, hogy ne maradhasson következmények nélkül az intézményekben elkövetett bántalmazás.
Nyitray Zsuzsanna