MSZMP-s múlt, alkoholista jelen: meddig lehet elmenni egy politikus bírálatával?
- Két ügyfelünket is a 2024-es önkormányzati választás kampányában megfogalmazott véleményük miatt jelentették fel az érintett jelöltek.
- Első fokon mindkettőjüket megrovásban részesítette a bíróság, de segítségünkkel jogerősen felmentették őket.
- Aki úgy dönt, hogy a közügyek alakítójává válik, annak azt is vállalnia kell, hogy bírálat érheti.
Újra és újra találkozunk olyan ügyekkel, amik arról szólnak, hogy a közügyek alakítói, köztük képviselők és polgármesterek rágalmazási és becsületsértési perekkel próbálnak fellépni hétköznapi polgárok ellen, akik a tevékenységüket kritizálják. A Facebookon bárki írhat véleményt, ami pillanatok alatt tömegeket ér el, egy kisvárosban pedig, ahol mindenki mindenkit ismer, abból is beszédtéma lehet, hogy ki mit kommentelt a helyi csoportban. Nem tagadhatjuk el a közszereplőktől, hogy egy sarkosan megfogalmazott vélemény nekik is rosszul eshet, a durva kritikát érezhetik bántónak és igazságtalannak. A közhatalom azonban azzal is jár, hogy tűrniük kell, ha a tevékenységük miatt bírálják őket.
Nem veszélyes a társadalomra
A 2024 júniusában megtartott önkormányzati választásra bevett gyakorlattá vált, hogy azokon a településeken, ahol népszerűtlen volt az akkori kormánypárt, ott az általa támogatott jelölteket függetlenként, vagy valamilyen helyi civil szervezet jelöltjeként indították, a plakátokon is rejtegetve pártkötődésüket. Emellett természetesen voltak valóban pártoktól független, helyben beágyazott jelöltek is, akik hitelességüket bizonyítva eredményesen szerepeltek a választáson. A közbeszédben viszont mindennapossá vált, hogy függetlenként induló jelöltekről azt találgatták az emberek, hogy az indulásuk melyik párt érdekét szolgálja.
A Mezőtúron független önkormányzati képviselőjelöltként induló, korábban jobbikos Kötél Jánosról a saját Facebook-oldalán állította Tóth Lajos, hogy álfüggetlen jelölt, akit a Fidesz indít azért, hogy „nem kevés anyagi szolgáltatásért lefelezze az ellenzéki szavazókat”. A választás lezajlott, Kötél nem jutott be a képviselőtestületbe, majd fél évig nem történt semmi. Tóth Lajos már valószínűleg azt is elfelejtette, hogy leírta ezt a véleményt, amikor 2025 januárjában a volt képviselőjelölt feljelentette rágalmazásért. Kötél János azt állította: betegen feküdt otthon két hétig, ekkor volt ideje átnézni a róla szóló internetes bejegyzéseket, és ekkor szembesült azzal, hogy mit írt róla Tóth Lajos. Szerinte a vád alaptalan volt, és annyira felháborodott rajta, hogy büntetőjogi elégtételt követelt.
Tóth Lajos a bíróságon elmondta: kijelentését arra alapozta, hogy Kötél János a kampányidőszakban tanácsnoki beosztásban dolgozott az önkormányzatnál, amiért anyagi juttatást kapott, és szerinte ez a függőségi viszony mindenképpen befolyásolta a politikai tevékenységét. Az első fokon eljáró Mezőtúri Járásbíróság azonban úgy ítélt, hogy egyértelműen szabályszegésre, visszaélésre, szándékos megtévesztésre utal Tóth Lajos kijelentése, ezért rágalmazás vétségében bűnösnek találták, és megrovásban részesítették.
Másodfokon azonban ügyvédünk, Dr. Csűri Gábor segítségével elértük, hogy Tóth Lajost felmentse a Szolnoki Törvényszék. A bíróság egyetértett azzal, hogy Tóth Lajos nem állított olyan konkrét dolgot, aminek a valóságtartalma ellenőrizhető lenne: a bejegyzése értelmezhető úgy is, hogy a képviselő-jelölt a tanácsnoki megbízatása miatt anyagilag függ az adott párttól. Tóth Lajos kijelentése ebből következően értékítélet, és nem öncélú személyeskedés, mert nem Kötél emberi mivoltát támadja, hanem a közéleti tevékenységére vonatkozik. A felmentő ítélet kitér arra is, hogy csak az a cselekedet bűncselekmény, ami veszélyes a társadalomra – ebben az esetben azonban nincs szó erről, hiszen a közéleti ügyek megtárgyalása nemhogy nem veszélyes, de a demokratikus számonkérés alapja.
Egymás személyiségét is bírálják
Ugyancsak a 2024-es önkormányzati választási kampányban a regnáló polgármesterről, Szalay Lászlóról szintén függetlenként induló ellenfele a városi Facebook-csoportban azt írta egy kommentben, hogy „MSZMP-s múlttal és alkoholista jelennel kitesz egy keresztet a Facebook oldalára. Ez a képmutatás csimborasszója.”
Szalay becsületsértés miatt jelentette fel a jelöltet. Szerinte az „alkoholista jelen” kifejezés nem függ össze a közéleti tevékenységével, kizárólagos célja az ő emberi méltóságának támadása, és alkalmas arra, hogy másokban negatív megítélést váltson ki. A polgármesterjelölt azonban arról beszélt a bíróságon, hogy a kijelentését a választások előtti politikai térben kell értelmezni, amelyben a kormány a kistelepülési kocsmákat támogatta az orvosi rendelőkkel szemben, a polgármester pedig borászkodik és pincéje van.
Miután a Szigetszentmiklósi Járásbíróság első fokon megrovásban részesítette a jelöltet, ügyvédünk, Dr. Baltay Levente munkájával elértük, hogy másodfokon a Budapest Környéki Törvényszék felmentse. Szalay harmadfokra vitte az ügyet, de a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta a másodfokú felmentő ítéletet.
Az Ítélőtábla az Alkotmánybíróság határozata nyomán arról írt az ítélet indoklásában, hogy a közügyek megvitatásának lényegi részét jelentik a közügyek alakítóinak tevékenységét, nézeteit, hitelességét érintő megnyilvánulások. A társadalmi, politikai viták jelentős részben abból állnak, hogy a közélet szereplői, a közvitában résztvevők egymás elképzeléseit, politikai teljesítményét, és ezzel összefüggésben egymás személyiségét is bírálják.
A politikai véleményszabadság fókuszában elsősorban nem a közszereplők, hanem a közügyek állnak. A közügyekre vonatkozó megszólalások fokozott védelmet élveznek, az érintettek személyiségi jogainak védelmével szemben is. A közszereplők saját döntésük alapján váltak a közügyek alakítóivá, ezzel pedig azt is vállalták, hogy bírálat érheti a tevékenységüket. Az őket minősítő, a személyüket támadó véleménynyilvánításokat is nagyobb türelemmel kell viselniük. Másrészről a közhatalmat gyakorlók másoknál szélesebb körben, és hatékonyabban tudnak reagálni az őket ért támadásokra a nyilvánosságban. Harmadrészt pedig a társadalom is a helyén tudja kezelni a közszereplők személyét ért bírálatot, amit jellemzően a különböző politikai érdekek mentén értelmezendő megnyilvánulásnak tartanak a választópolgárok.
A polgármesterjelölt kijelentését a bíróság úgy értékelte, hogy képmutatónak tartja a keresztény jelképet feltüntető Szalayt, amivel a hitelességét vonja kétségbe, és ezt a polgármester közszereplőként köteles tűrni. A kifogásolt vélemény a közügyek megvitatása során született, és a polgármestert kifejezetten politikusi minőségében érinti.
Lehet vitatkozni arról, hogy jó-e, ha a közéleti viták ennyi indulattal, ilyen durva hangnemben folynak. Az viszont biztos, hogy nem a büntetőjog eszközével kell fellépni ez ellen, hiszen sokakat eltántoríthat még a szelídebb véleménynyilvánítástól is, ha azt látják, hogy bíróságon találhatják magukat egy internetes hozzászólás miatt. A közéleti viták hangnemét maguk a közszereplők is befolyásolják, ezért az indulatos, sértő bírálatok ellen példamutatással is felléphetnek.