Kis csoport nyüzsög az Andrássy úton az orosz nagykövetség épülete előtt, mécsesekből a piros szalagot, a HIV terjedése ellen küzdő aktivisták szimbólumát rakják ki. Mások transzparenseket rajzolnak Jurij Gagarin vidám tekintete alatt. A sötétben segítségükre van, hogy a követség kerítését egy feltehetően korabeli faliújság díszíti, az űrhajós szamárfüles fotóit egy éles fényű neon világítja meg. Július 21-én a világ számos országában tartanak demonstrációt a drogellenes háború áldozatainak emlékére, Budapesten a Társaság a Szabadságjogokért szervezett gyertyás megemlékezést - külföldi aktivisták részvételével.
Bizonyára sokan emlékeznek még A Drót (The Wire) című HBO sorozatra, ami lebilincselő és kivételes valósághűséggel mutatta be a baltimore-i kis- és nagystílű drogkereskedők, drogfogyasztók és az őket üldöző drogellenes zsaruk hétköznapjait. A rendező, David Simon a “drogellenes háború” frontvonaláról kiindulva szép fokozatosan felfejtette és bemutatta az amerikai közoktatás, bűnüldözés és média működési zavarainak azon gócpontjait, amelyek folyamatosan újratermelik a külvárosok kényszerpályás csődtömegeit. A sorozat egyik sztárját, a szexi leszbikus rendőrnőt, Kima Greggs-et alakító Sonja Sohnt a TASZ filmes csapatának sikerült meginterjúvolnia a texasi Austinban, ahol az amerikai országos ártalomcsökkentő konferencián vettünk részt. Hogyan tudod bekapcsolni a magyar feliratot? 1. Indítsd el a videót 2. Kattints rá a háromszögre, majd a cc-re 2. A felnyíló menüsorból válaszd ki a magyar feliratot, kattints rá. Sonja életét bevallottan átformálta a filmsorozat. Néhány éve ReWired for Change (Változásra újradrótozva) néven megalapította saját szervezetét, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson az erőszakos bűnözés hálójába került drogkereskedő gyerekek és fiatalok számára. A szervezet nem hétköznapi megközelítéssel próbál hatást gyakorolni a célcsoportra: a tévésorozatot használja oktatási eszköznek, hogy ezen keresztül a fiatalok “rácsodálkozzanak” a saját életükre, megtanulják kívülről szemlélni és ezáltal átgondolni a saját döntéseiket, majd megismerni az őket körülvevő világ működését. Ennek a módszernek az előnye az, hogy a “drogellenes háborúval” ellentétben nem erkölcsileg romlott emberek megbüntetésében és az ezen keresztül megmutatkozó elrettentésben látja a problémák megoldásának kulcsát.
A díjeső június 18-án, szombaton kezdődött, amikor a IV. Roma Dokumentumfilm Fesztiválon a TASZ egy filmjét díjazták. A beérkező 60 alkotás közül ötöt díjazott a zsűri, köztük a TASZ Kilakoltatás című filmjét. A TASZ Romaprogramja számos videót készített az elmúlt egy évben, és a program folyamatosan bővül.
„Nem jártunk ki sehova, a lakóotthonban viszont jó, nem vagyunk bezárva, mint az intézetben, ahol csak ülni kellett, az udvarra se mehettünk ki” – meséli a TASZ Láthatatlanok című dokumentumfilmjében Baranyi Éva, aki ma a Tarka-Barka Lakóotthonban él. Több mint 10 év telt el azóta, hogy egy fogyatékos embereket gondozó, nagylétszámú intézetből egy bajai lakásba költözött társaival, ahol a szükségleteihez mérten segítséget kap.
A terhesség művi megszakításának jelenlegi szabályozásáról a magyar állampolgárok ritkán látott arányban gondolják, hogy jó úgy ahogy van (60 %-uk szerint megfelelő, további 5 % szerint még túl szigorú is). Egyébként a válaszadóknak ugyancsak több mint fele (60 %) válaszolt úgy, hogy az abortusz végső soron egyéni döntés kérdése. Ezek az eredmények tükrözik azt, hogy a gyermek vállalása és nem vállalása az emberek többsége szerint egy igen személyes és soktényezős döntés, amibe nem kívánatos, ha az erkölcs és a jog túlzottan beavatkozik.
A kormány az elmúlt húsz év egyik (ha nem a) legsúlyosabb nemzetközi visszhangot is kiváltó emberi jogi kérdésében, a médiatörvény botrányban, nem hajlandó a vitára és a józan érveket csípőből elutasítja.
Az ENSZ drogpolitikája olyan, mint egy elavult, a 60-as években üzembe helyezett számítógép, amelyet már 50 éve nem indítottak újra és semmilyen töredezettségmentesítést vagy rendszerfrissítést nem hajtottak végre rajta. Olvasd el a bejegyzést és nézd meg a videókat, ha tudni akarod a részleteket!
A TASZ és a Lengyel Drogpolitikai Hálózat közös filmje tanulságul szolgálhat a magyar kormány számára is: bemutatja, milyen káros hatásai voltak a drogtörvény szigorításának az elmúlt 10 évben Lengyelországban, ahol a Szenátus nemrég szavazta meg a jogszabályok enyhítését. Vajon miért döntött egy katolikus-konzervatív ország a drogreform mellett? NÉZD MEG A TASZ FILMJÉT!
Ha elfogadjuk a Winston Churchillnek tulajdonított mondás igazságát, miszerint egy társadalom civilizáltságának legfontosabb fokmérője az, miként bánik a börtöneiben fogva tartottakkal, akkor Libanon elég rosszul vizsgázna civilizáltságból. Bár az ország a világ egyik legősibb civilizációjának ad otthont, börtönei túlzsúfoltak, a fogva tartottak gyakran panaszkodnak kínzásra és embertelen bánásmódra – ráadásul a többségük anélkül tölt el hosszú éveket a mocskos, fénytelen cellájában, hogy egyáltalán bírósági tárgyalásra vinnék. Nézd meg a TASZ helyszíni filmes beszámolóját egy libanoni börtönlázadásról!
Sokat beszélünk manapság arról, hogy milyen a sikeres drogpolitika. A kormányunk kinyilvánította, hogy a jelenlegi drogstratégia kudarcot vallott, megbukott a “liberális drogpolitika” Magyarországon. Ezt azzal támasztják alá, hogy az elmúlt időszakban nem sikerült eltüntetni a kábítószereket az utcákról. Ha valóban az lenne a drogpolitika hatékonyságának fokmérője, hogy képes legyen drogmentessé tenni a társadalmat, akkor a világon egyetlen példát sem találhatnánk a sikeres drogpolitikára. - VIDEÓ
“Azért járnak ide szúrni a drogfogyasztók, mert innen több irányban is el lehet menekülni, ha jön a rendőrség” – mutat körbe Vova, az utcai megkereső munkás. Egy kivilágítatlan, behavazott parkban állunk Moszkva belvárosában, amelyet az egyik oldalról egy telegrafittizett téglafal, a másik oldalról pedig egy forgalmas autóút övez. Van egy másik előnye is: nem messze innen van egy éjjel-nappal nyitva tartó gyógyszertár, ahol különféle opioid-tartalmú drogokat árulnak – orvosi recept nélkül, mi mellesleg törvénytelen. Az utóbbi években az oroszországi illegális drogpiac nagy átalakuláson ment keresztül: míg korábban a házilag kotyvasztott opium-készítmények és a heroin dominálták, addig ma már a legtöbb fogyasztó a legális gyógyszeriparról származó szereket vásárol és ad be magának intravénás úton.
A Legfelsőbb Bíróság becsületsértés miatt megrovásban részesítette Uj Pétert, mert a Népszabadságban azt találta mondani, hogy a Tokaj Kereskedőház olcsó bora szar.Első fokon, a II. és III. Kerületi Bíróság rágalmazás miatt próbára bocsátotta, a Fővárosi Bíróság másodfokon becsületsértéssé minősítette a Tokaj Kereskedőház borának leszarozását, és megrovásban részesítette az újságírót. Felülvizsgálat során a Legfelsőbb Bíróság helyben hagyta az ítéletet.Lássuk mi is történt pontosan. 2008. január 2-án megjelent egy glossza a Népszabadságban.
A szülés és a születés rendkívül intim esemény az ember életében, amelyben megmutatkozhat az ember életfelfogása, elképzelése a világról. Különböző emberek különböző módokon kívánják megélni azt. E kérdésben az állam feladata sokrétű, egyfelől biztosítania kell az élet védelmét, úgy hogy megfelelő körülményeket teremt, garanciákkal biztosítja az anya és a gyermek védelmét. Másfelől az állam kötelessége, hogy a szükséges legkisebb mértékben avatkozzon bele a magánélet e belsőséges szegletébe. Emellett még olyan feladatok is felmerülnek mint a tájékoztatás, az egyenlő hozzáférés megteremtésének problémái.
