2016. október 13.
Elhinnéd, ha azt mondanám, hogy az emberminisztériumban szerethető és fogyatékos emberek életét jobbá tevő programot dolgoztak ki, amelyet képtelenek végrehajtani, mert egy csökönyös hivatal megbénította az apparátust? És mit szólnál ahhoz, hogy a kitartó hivatal képes megtáncoltatni az EU-s pénzosztó rendszert is? Lássuk, hogy mehet a levesbe 35 milliárd forint. 35 milliárd, amiből 8-10 ezer fogyatékos ember életét lehetne emberségessé tenni, és amivel akkora lökést lehetne adni a hazai szociálpolitikának, mint amekkorával a NASA gyújt az űrsiklók alá.
2016. szeptember 15.
Mióta élsz itt?Néhány hónapja vagy már 10 éve?És néha belenézel a tükörbe, és elmondod magadnak, hogy elvették a méltóságod. És egyre halványabb az arcod.Pedig volt életed. Volt munkád. Volt kereseted. Volt családod és voltak barátaid. Volt szabadságod, lakásod, kocsid.De most az intézet udvarát kapálod, és művészetterápiás képeket festesz.De néha gondolsz rá, hogyan lehetne kijutni. Hogy talán fel lehetne hívni valakit, hogy segítsen neked. Talán az ombudsmant. Talán egy ügyvédet. Talán egy jogvédő irodát.De még nem hívtad fel.Nem baj. Nem vesztettél sokat.Az igazság az, hogy emberi jogokkal nehéz kijutni. Sajnos, ez a tapasztalat. Mi itt a TASZ-nál azért dolgozunk, hogy te ki tudj onnan jutni. De három év alatt három ügyvéddel kereken 1 embert tudtunk kijuttatni.Ez az igazság. Nem mi leszünk a megváltód.A jó hír az, hogy ha elszántad magad, hogy kijutsz, minden esélyed megvan a sikerre. Van egy majdnem biztos módszere a kijutásnak.Egy olyan módszer, amit kevesen alkalmaznak. Viszont akik belevágnak, és kitartanak mellette, azok gyakran sikerrel hagyják maguk mögött a pszichiátriai betegek otthonát.
2016. szeptember 6.
Ha súlyosan, halmozottan fogyatékos a kisfiad, az iskolaév első napja csalódást okozhat neked.A szomszéd fia csinos mellénykében vágtat az évnyitóra, de előttetek talán bezárják a gyógypedagógiai iskolákat is.Vannak, akiknek sikerül, és vannak, akik kimaradnak. Sokan eltévedtek már ebben a labirintusban.De itt van 5 módszer, ami sikeressé tehet téged az iskola-keresés során.
2016. június 13.
Ha fogyatékos a fiad vagy a lányod, gyakran irgalmatlan nehéz lehet az életed. Talán még mindig azt kérdezgeted magadtól, hogy miért éppen a te gyermeked sérült meg. De biztosan eleged van a szánakozó pillantásokból és a lesütött szemekből.Torkig lehetsz az iskolákkal és óvodákkal, ahová nem veszik fel, vagy délben már haza kell vinned. A nappali intézménnyel, ahol hetente kétszer elfelejtenek inni adni neki. Fájóan sokat szenvedsz attól, hogy egyre szegényebb vagy, mert minden szolgáltatást magadnak kell megvásárolnod. De ez mind nem elég. Mert egy sima ügyintézés is tortúrává tud változni. Csak bemész az okmányirodába, és kérsz a lányodnak egy új személyit.Az ügyintéző pedig rád néz, és kijelenti: “Anyuka, amíg nem helyezi gondnokság alá, semmit nem tehetek. Tessék már ezt elintézni.”Nem érdekli, hogy be kell perelned akit a legjobban szeretsz.A legtöbb dologra, ami téged nyomaszt, nem tudunk megoldást kínálni.De ebben talán segíthetünk.
2015. november 18.
A végére érhet lassanként az először 2009-ben útjára indított intézménytelenítési program első szakasza, amelyet az Európai Unió forrásaiból valósít meg Magyarország. A program célja, hogy fogyatékos emberek nagy létszámú bentlakásos intézetei helyett a helyi közösségbe integrált lakhatási szolgáltatásokat hozzanak létre. Az elmúlt három évben 1500 fogyatékos ember hagyta el az intézeteket, és ők ezekben a hónapokban foglalják el új szállásukat a korábbinál sokkal emberségesebb lakásokban és lakóotthonokban. Döntéshozók és intézetvezetők, a folyamatban részt vevő szakemberek értékelték saját munkájukat az Intézményi Férőhely Kiváltást Támogató Országos Hálózat találkozóján november 17-én.
2015. november 17.
Idősödő, hányattatott sorsú és szociális otthonban élő hölgy ügyfelünket két éve akarja gondnokság alá helyeztetni a gyámhivatal – egyértelműen a szociális otthon fellépése miatt. Ép értelmű, 8 éve minden pszichiátriai tünettől dokumentáltan mentes, ezért elsődlegesen a cselekvőképesség teljes korlátozására irányuló kereset elutasítását, másodlagosan az egyéni autonóm cselekvési szabadságot nem korlátozó támogatott döntéshozatalt kértünk számára. Első fokon két hete hirdetett ítéletet a bíróság.
2015. október 26.
Korábbi bejegyzésünkben egy fiatal izomsorvadással küzdő nő történetét meséltük el, aki házi ápoláshoz szeretett volna igazolást kérni háziorvosától. A háziorvos azonban ahelyett, hogy segített volna neki, a gyámhatósághoz fordult, és kérte gondnokság alá helyezését annak érdekében, hogy akarata ellenére is intézetbe utalják. A TASZ Esztert képviselte az ügyben, a családtagokkal nem volt kapcsolatunk. Eszter édasanyja megkeresett minket cikkünk megjelenése után, az ő hozzájárulásával meséljük el újra a történetet, az ő szemszögéből.
2015. október 11.
Például lehetetlen érdemben fellebbezni, ha valakinek a pszichiátrián elrendelik a sürgősségi kötelező gyógykezelését. Nem azért lehetetlen, mert ilyenkor nincs helye fellebbezésnek, hanem azért, mert az eljárási szabályok szerint akár 27 napba telhet, mire valakinek a lakásába kipostázzák a fogvatartásáról szóló végzést, akit akkor talán még mindig fogvatartanak a pszichiátrián.
2015. szeptember 28.
Eszter 25 éves, súlyos izomsorvadással élő, mozgásképtelen nő, aki szüleivel él egy főváros környéki kistelepülésen, tisztes szegénységben. Szülei mindeddig ápolták és gondozták, azonban édesanyja, aki eddig egész nap otthon volt vele, munkát kapott egy helyi cégnél, és szeretett volna elhelyezkedni. A család nagyon örült a lehetőségnek, már csak azt kellett megoldani, hogy Eszternek segítsen valaki napközben. Ezért Eszter a helyi önkormányzathoz fordult, hogy biztosítsák neki a szociális törvény szerinti házi segítségnyújtást. Itt kezdődtek a gondok.
2015. március 5.
Súlyos jogsértés, hogy a fogyatékos személyeket a gondnoksági eljárásokban a bíróságok megfoszthatják választójoguktól. Az adatok azt mutatják, hogy a bíróságok egyre ritkábban élnek e jogukkal. 2012-2013-ban közel tízezer ember kapta vissza választójogát. Mintegy 40 ezren ugyanakkor továbbra sem szavazhatnak.
2015. február 10.
“Nem tudom mit akarnak, ő nem írhat alá semmit” mondta indulatosan a gyámhivatali ügyintéző, mikor ügyvédünk az asztalára tette a meghatalmazását, és kérte a gondnoksági eljárással kapsolatos összes dokumentációt. Az ügyintéző magyarázni kezdte: fogjuk már fel, ügyfelünk értelmi fogyatékos, azért él az intézetben, és aki értelmi fogyatékos, az nem írhat alá semmit sem, nemhogy még ügyvédi meghatalmazást. Egy másik alkalommal egy pszichiátriai intézet bejárata előtt fagyoskodtunk, nem engedtek be minket, mert nem látogatási időben érkeztünk, és a gondnokkal sem egyeztettük a láthatást. Két ápoló szólította fel ügyfelünket, hogy lépjen hátra a kerítéstől, tegye le a tollat, mert ő nem írhat alá semmit a gondoka tudta nélkül. Méltatlan helyzet volt: ügyvéd és ügyfele a kerítés rácsain tologatták át egymásnak a képviseletről szóló meghatalmazást.
2014. november 3.
Az otthoni ápolásról írt két korábbi bejegyzésem arról szólt, hogy milyen célkitűzéseket nem érdemes támogatnia a fogyatékos embereknek és szövetségeseiknek. Most arról írok, hogy mit érdemes támogatni, és mit tehetünk azért, hogy ezek ténylegesen megvalósuljanak.
2014. október 16.
Évának tavasszal adták tudtára, hogy el kell hagynia a taktamákonyi szociális otthont. Némi telefonálás után Harmathegynek vette az irányt, az ottani bentlakásos intézet ugyanis arról tájékoztatta, hogy tudnak számára férőhelyet biztosítani. Útközben rosszul lett, a mentők pedig a gyatrapusztai kórházba vitték. A kórház túlzsúfolt volt, ezért a pszichiátriai osztály női részlege fogadta be. Kis híján örökre.
2014. október 14.
A pszichológusok foteljeiben a szegényeknek csak nagyon ritkán jut hely. A társadalmi különbségeknek az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésben való leképeződése régóta ismert témája a pszichoterápiás és szociológiai irodalomnak. Magyarország ebben a tekintetben nem különbözik jelentősen más országoktól: az egész nyugati világra érvényes jelenségről van szó. A jelenség pedig sokkal inkább a mentális problémák belső tagozódásával és a pszichiátria szerkezetével, mint az egyes országok szociálpolitikai rendszereivel van összefüggésben.
2014. október 3.
“Aztán végül csak elkezdtem megint szedni azt a kurva gyógyszert, hogy anyám végre leszálljon rólam. Ment a turbó hiszti, hogy ha nem veszem be, megint bajt csinálok, és hogy ugye nem akarok kikötni a pszichiátrián, és hogy ha így viselkedem, ő leveszi rólam a kezét, és mehetek majd gondnokság alá, meg Szentgotthárdra, és a többi szarság, amivel fenyegetni tud.” Bálint naplóbejegyzése, 2014. október 1.
2014. szeptember 30.
A mentális zavarokkal élő személyek a magyar társadalom egyik leginkább kiszolgáltatott, vaskos rétegét képezik. Kevés igazi segítségre számíthatnak, és ki vannak téve a megbélyegzés és a kirekesztés veszélyének is. Bálint naplója ebbe a világba ad betekintést.
2014. augusztus 28.
Az otthoni ápolás zsákutcája című bejegyzésre érkezett erős reakciók miatt úgy gondoltam, érdemes még egyszer körüljárni a kérdést. Az alábbiakban amellett érvelek, hogy az ápolási díj felfutása mögött a szociális rendszerből való kimenekülés, a megroppant munkaerő-piac, nem pedig a felhasználók szükségletei állnak.
2014. augusztus 19.
A fogyatékos személyek kirekesztődésének a nagy létszámú intézmények a fő letéteményesei. Az elszigetelődés azonban családon belül is kialakulhat, és van olyan társadalompolitikai megoldás, amely éppen az ilyen típusú kirekesztődésnek kedvez. Ezért kell nagyon óvatosan bánni az olyan törekvésekkel, amelyek az otthoni ápolásra vagy éppen az ápolási díj emelésére helyezik a hangsúlyt.
2014. március 5.
"Hat évig ültem a sarokban, és csorgott a nyál a számból a betegségem, és a gyógyszerek miatt, amiket kaptam. Nem volt semmi reményem, hogy még tehetek valamit az életem hátralevő részében." A Hugarafl megrázó filmjében egy izlandi férfi történetét ismerhetjük meg, a pszichiátriai diagnózistól való megszabadulásról és a felépülésről.
2014. február 20.
Egy roma gyerek két és félszer nagyobb eséllyel kerülhet gyermekvédelmi szakellátásba, mint nem roma társai. Az értelmi fogyatékos gyereket nevelő családok több, mint kétharmada a létminimum alatt él. Csak két megállapítás arról, milyen esélyekkel indulnak a fogyatékos és roma gyerekek ma Magyarországon. Február 5-én az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága öt év után ismét meghallgatta a magyarországi civil szervezeteket – az UNICEF Magyar Bizottsága, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány és a TASZ Fogyatékosügyi programja képviselői számoltak be a hazai gyermekjogi helyzet visszásságairól.
2013. november 29.
Állását veszítheti az agorafóbiás bíró, a depressziós bírósági fogalmazó, a tájékozódási zavarral küzdő közjegyző akkor is, ha alkalmasságukat megvizsgálták, és munkáját makulátlanul végzik. Nincs biztonságban a saját pénzügyeit nehezen intéző ápoló sem. Nem az agorafóbia, a tájékozódási zavar, a depresszió vagy a pénzügyi járatlanság miatt, hanem csak akkor, ha segítséget kérnek döntéseik meghozatalában. A kormány új javaslata szűkítené a közbizalomra érdemes személyek körét, és elrettentené a segítségkéréstől azokat, akiknek erre szükségük lenne.
2013. november 20.
„Magyarországon ez egy bevett szokás, hogy ha beteg a gyermek, akkor annak intézetben a helye, és kész..." - mondja Réka, a film készítése óta az intézetben betegség következtében elhunyt Tomi édesanyja. Mert a halmozottan fogyatékos gyerekek szülei sokszor csak látszólag dönthetnek arról, hogy gyermeküket otthon nevelik-e fel, vagy intézetbe adják.
2013. október 30.
Kulturálódásra, utazásra, szórakozásra egyáltalán nincsen lehetőségük. Ruhát évek óta nem vásároltak, új szőnyegre időtlen idők óta nem telt, a gyereknek tudnak néha egy-egy új játékot vásárolni, ételt csak az akciós polcról, kevés gyümölcs és ritkán hús, inkább tészta, krumpli és rizs. Ami van, az gyógyszerekre, a kerekesszék beállítására, az ülőmodul szerelésére vagy a gyógytornászra megy, mert akkor talán kevésbé fáj a gyerek háta vagy karja. Nem is emlékeznek már, mikor futotta utoljára arra, hogy fellélegezzenek, kikapcsolódjanak, megfizessenek valakit, hogy vigyázzon a gyerekre, míg ők színházba mennek.
2013. szeptember 20.
Minden rendben ment addig, amíg a Bélapátfalvai szociális otthon a város szélére zárta el a több, mint 300 fogyatékos és idős lakót. Miután azonban egy EU-s projekt keretében lehetőség nyílt az intézet bezárására, először Bélapátfalva, most pedig Szilvásvárad lakosainak többsége akar megszabadulni jövendőbeli szomszédaitól. A fogyatékosok elűzését a helyi képviselő-testületek és polgármesterek is támogatják. A TASZ filmje egy nap alatt fordulatot hozott.
2013. augusztus 30.
Új adatok láttak napvilágot a fogyatékos személyeket ellátó bentlakásos intézetekről – újabb bizonyítékok arról, amit már eddig is tudtunk: a jogfosztásról és az embertelenségről: szélsőséges fizikai szegregáció, elszigetelt munkavégzés, jogfosztott bentlakók és kóros alulfinanszírozottság jellemző a hazai intézetekre. Az ELTE gyógypedagógiai karának kutatási eredményei következnek.
2013. július 30.
A fogyatékos embereket elzáró tömegintézetek felszámolása Magyarországon is elfogadott, hivatalos cél. Az intézetek helyett lakóotthonok épülnek számos településen. Sokak szerint a lakóotthon azonban nem megfelelő alternatívája az intézeteknek, hovatovább ezek maguk is intézetek.
2013. július 22.
A jogvédők a rendszerváltás óta dolgoznak azon, hogy megszilárduljon a jogállam és demokratizálódjon a társadalom. Az utóbbi három évben azonban veszélybe kerültek az elért eredmények: megrendültek a jogállami keretek, az elesettek védelmével szemben a dölyfös rendpárti politizálás érvényesül. Ehhez képest gyenge a közösségi érdekérvényesítés, a társadalmi párbeszéd pedig szinte teljesen megszűnt a jogvédő szakember és a politikai elit között. De a jogvédők nem csak a politikusokkal vagy egyedi ügyfeleikkel léphetnek kapcsolatba, hanem egész közösségek munkájába kapcsolódhatnak be. De vajon hogyan támogathatja egymást a jogvédelem és a közösségszervezés az alulról jövő közösségi szerveződések erősítése érdekében?
2013. május 6.
A kormány a Parlament elé vitte a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségéről szóló törvény módosításának tervezetét. Eltörlik a többször átlépett közpolitikai határidőket, átrendezik és a kormány alá rendelik a fogyatékosügyi tanácsot, ezer forinttal emelik a fogyatékossági támogatást, és EU-konformra szabják a fogyatékosság fogalmát. A sok intézkedés ellenére mégis elmondhatjuk: voltaképpen semmi sem történik. Emelkedő juttatások: mire elég ezer forint?
2013. április 13.
Az ENSZ Nők jogaival foglalkozó bizottsága közzétette a Magyarországra vonatkozó jelentését: hazánkban súlyosan sérülnek a fogyatékos nők jogai, különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak a gondnokság alá helyezett, intézetekben élő nők, akiket tömegesen kényszerítenek fogamzásgátlásra. Nézze meg a MEOSZ és TASZ közös filmjét!
2013. március 6.
Az interjúban megszólaló férfi úgynevezett kettős diagnózissal él, azaz (ex)kábítószerhasználó, és több pszichotikus epizódon is átesett már. Többször kényszerkezelték, ám a kórházi kezelések érdemben nemhogy nem segítették, de rontották állapotát.
2013. február 25.
A súlyosan, halmozottan fogyatékos gyerekek a magyar közoktatás páriái. Tankötelezettségük ellenére nem járhatnak iskolába. A magyar közoktatás immár két évtizede képtelen megoldani e mintegy háromezer gyerek iskoláztatását. A TASZ azon dolgozik, hogy az érintett gyerekek és családok jogvédelmet kapjanak.
2013. február 19.
Tíz szervezet, köztük több fogyatékos személyeket képviselő országos egyesület, valamint elismert szakemberek és kutatók fordultak Áder János köztársasági elnökhöz azért, hogy az új Polgári törvénykönyvet aláírás előtt küldje meg előzetes normakontrollra az Alkotmánybíróságnak. Az aláírók szerint ugyanis a törvénykönyv azzal, hogy megtartja a kizáró gondnokság vagy a cselekvőképesség teljes korlátozása lehetőségét, súlyos alapjogi sérelmet konzervál. Nézze meg filmünket!
2013. február 13.
A TASZ cikksorozatban mutatja be mutatja be, hogy az új Polgári törvénykönyvben milyen emberi jogi problémák vannak. A Ptk. a mindennapi élet legfontosabb jogi kérdéseit szabályozza, a szerződésektől az öröklésen át a tulajdonjogig. A 368 oldalas törvényjavaslat végleges szövegét január 31-én ismerhettük meg. A zárószavazásig két hét sem telt el, így nem csak a civileknek, hanem még az országgyűlési képviselőknek sem volt elég idejük, hogy érdemben foglalkozzanak vele. A végeredményt még az eredeti törvény koncepciójának kidolgozója is kritizálta, míg sok szakmai, érdekképviseleti és civil szervezet hiányolta a megfelelő egyeztetést. A kormány a szavazás előtti napon is nagy mennyiségű és jelentős módosító javaslatot terjesztett elő. Megpróbáljuk követni a követhetetlent, és feltárni az emberi jogi problémákat az elfogadott törvényben. Korábbi írásunkban a családi jog alapjogsértő vonatkozásait tárgyaltuk. Ebben a részben a gondnoksági rendszer elmaradt reformjával foglalkozunk.
2012. december 13.
A nők elleni erőszak egyik igen gyakori formája az, amikor értelmi fogyatékos vagy mentális zavarokkal élő nőket kényszerűen sterilizálnak vagy kényszerítenek arra, hogy megszakítsák terhességüket. A rendszerváltás óta egyre nehezebb információkat szerezni a témáról, de egy 1989-ben publikált kutatás még nyíltan beszélt az embertelen gyakorlatról.
2012. október 31.
A fogyatékos személyek választójogának korlátozása az európai politikai hagyomány megszokott eleme. Mélyen beépült mind a választópolgárok, mind a politikusok tudatába, és maguk az érintettek is hajlamosak elfogadni a korlátozást. Európa lebontja a jogfosztás eszközeit, Magyarország azonban csak kozmetikázza.
2012. október 17.
Önmagában is elég lenne a nyomós érvekkel alá nem támasztott, ezer sebből vérző választási feliratkozás bevezetése, de a kormánypárti képviselők fricskát adtak az egész idős korosztálynak és a mozgáskorlátozottaknak is.
2012. október 11.
A Losonc melletti Szalatna határában 1951-ben létesítettek szociális intézetet fogyatékos gyerekek számára. Az államosított kastély épületében a szocializmusban és a rendszerváltás után is legalább 70 ember élt együtt. Az intézet pont olyan (volt), mint amilyen a magyar intézetek többsége is: kőkerítés, zsúfoltság, a lakók többsége alig-alig hagyhatta el az intézetet. Az élet legtöbbjük számára sokszor rettenetes volt. Az intézetet a közelmúltban bezárták, a lakók kiköltöztek. A TASZ forgatócsoportjának képes riportja.
2012. október 9.
“Ha nem itt lakom, akkor szerencsém van, akkor járhat iskolába?” – kérdezi Tomi anyukája. Mert a súlyosan, halmozottan fogyatékos gyerekek iskoláztatása ma főképpen szerencse dolga. Jogaik ugyanis alig vannak.
2012. szeptember 15.
"Az állam akkor kezd el segíteni, amikor egy család már teljesen ellehetetlenül, amikor már teljesen padlóra kerül, holott ezt meg kellene előzni. Akkor kellene a segítséget nyújtani, amikor még nem ment teljesen tönkre egy család." A filmben megszólaló szülő, Domán Zoltán a hazai szociálpolitika egyik legfontosabb vonására világít rá. De milyen ez a szociálpolitika?
2012. szeptember 10.
Magyarország 2007-ben csatlakozott az ENSZ Fogyatékos személyek jogairól szóló egyezményéhez. Az egyezményben vállalt kötelezettségek végrehajtását egy bizottság kíséri figyelemmel, tagjai rendszeresen készítenek jelentéseket az egyes országok releváns teljesítményéről. A bizottsági tagság elnyerése komoly presztízzsel jár, ezért a tagállamok igyekeznek olyan jelölteket állítani, akik megfelelnek az egyezmény által kijelölt szakmai és erkölcsi normáknak. Hazánkban a jelölési folyamat most politikai zsákmánnyá vált, miközben a történések jól mutatják a magyar fogyatékosügy rendszerbetegségeit: a kóros politikai befolyást és a civil társadalom politikai hatalomnak való kitettségét. E rendszerbetegségek nem újkeletűek, nem a jelenlegi kormányzati ciklus szülöttei. Írásunk aktualitását az adja, hogy az új bizottsági tagok – így a magyar jelölt esetleges – megválasztásáról szeptemberben hoznak döntést a részes államok.
2012. június 20.
Egyszerű választójogi kérdést tettünk fel a KIM-nek, az első válasz szerint egy egyéni képviselői indítványról nem őket kéne faggatnunk.A zavarba ejtő kérdés a gondnokság alá helyezett személyek választójogára vonatkozott. Az Alaptörvény ugyanis lehetővé teszi választójoguk korlátozását akkor, ha erről bírósági döntés áll rendelkezésre. Adatkérő levelünkben (pdf) részletesen ismertettük a magyar szabályozással ellentétes nemzetközi jogi helyzetet, majd feltettük a kérdést, a kormány hogyan kívánja orvosolni az Alaptörvény által megalapozott jogsértést. Végül kértük a minisztériumtól, hogy juttassa el számunkra a releváns hatástanulmányokat. Meglepő választ kaptunk.
2012. június 1.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint továbbra is tömegintézetekbe kell zárni a fogyatékos embereket, az intézetek megszüntetésére adott EU-forrásokat pedig intézetek építésére kell szánni. Legalábbis erről tanúskodik egy most előkészített törvénycsomag.
2012. május 5.
A SozialMarie díjat az osztrák Unruhe Privatstiftung alapította 2000-ben azzal a céllal, hogy társadalmi újításokat hozó programokat támogassanak. A TASZ idén második alkalommal nyerte el a díjat. Először 2007-ben a TASZ Médiamonitor programját ismerték el.
2012. március 19.
Az Új Polgári Törvénykönyv tervezetében olvasható gondnoksági szabályozással hazánk bizonyosan meg fogja sérteni a fogyatékosügyi ENSZ egyezményt. Erről korábban részletesen írtam. Érdemes most röviden szemügyre venni, hogy mit vár el az egyezmény a tagállamoktól. Hallgassuk meg Gombos Gábort, a bizottság magyar tagját, olvassunk bele az ENSZ dokumentumaiba, és nézzünk egy gyakorlati példát!Gombos Gábor (az ENSZ Fogyatékos személyek jogaival foglalkozó bizottságának magyar tagja) szerint “ha valakitől megtagadjuk a cselekvőképességet, akkor ezzel a hozzáférését tagadjuk meg bármilyen más jogához.” Ez az a körülmény, amiért a cselekvőképesség kérdését az ENSZ egyezmény szívének, a fogyatékosságügyi jogok legfontosabb elemének tekintik.(Interjú Gombos Gáborral, az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogai bizottságának magyar tagjával)Mire mond nemet az ENSZ egyezmény?Az egyezmény egyértelműen nemet mond a hagyományosan elterjedt, a fogyatékos emberek jogait korlátozó jogintézményre. Az egyezmény 12. cikke azt várja el a tagállamoktól, hogy a lehető legkevésbé korlátozzák a fogyatékos állampolgárok cselekvőképességét. Nem vitatja, hogy a fogyatékos emberek sokszor kerülhetnek kiszolgáltatott helyzetbe, lehetnek átverés vagy csalás áldozatai. De a védelem olyan formája, amely a lehetséges áldozatokat jó előre megfosztja döntési szabadságuktól, elfogadhatatlan a számára. Az ilyen védelem bizonyosan könnyű megoldás, de inkább árt, mint használ a fogyatékos embereknek.12. cikk. Törvény előtti egyenlőség 1. A részes államok újólag megerősítik, hogy a fogyatékossággal élő személyeknek joguk van ahhoz, hogy a törvény előtt mindenhol személyként ismerjék el őket.2. A részes államok elismerik, hogy a fogyatékossággal élő személyeket az élet minden területén másokkal azonos alapon megilleti a jog-, illetőleg cselekvőképesség.3. A részes államok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek cselekvőképességének gyakorlásához esetlegesen szükséges segítség hozzáférhetővé váljon.4. A részes államok biztosítják, hogy a cselekvőképesség gyakorlására vonatkozó valamennyi intézkedés, a nemzetközi emberi joggal összhangban, megfelelő és hatékony biztosítékokat tartalmaz a visszaélések megelőzésére. Az ilyen biztosítékok garantálják, hogy a cselekvőképesség gyakorlására vonatkozó intézkedések tiszteletben tartják a személy jogait, akaratát és választásait, összeférhetetlenségtől és indokolatlan befolyástól mentesek, arányosak és a személy körülményeire szabottak, a lehető legrövidebb időre vonatkoznak, továbbá hogy a hatáskörrel rendelkező, független és pártatlan hatóság vagy igazságügyi szerv rendszeresen felülvizsgálja azokat. A biztosítékok azzal arányosak, amilyen mértékben az adott intézkedések érintik a személy jogait és érdekeit.5. E cikk rendelkezéseire figyelemmel a részes államok minden megfelelő és hatékony intézkedést megtesznek a fogyatékossággal élő személyek egyenlő jogának biztosítására a tulajdonhoz való joghoz és az örökléshez való joghoz, saját pénzügyeik ellenőrzéséhez, továbbá bankkölcsönhöz, jelzáloghoz és más pénzügyi hitelhez való egyenlő hozzáféréshez, illetve biztosítják, hogy a fogyatékossággal élő személyeket önkényesen ne foszthassák meg vagyonuktól. (Az egyezmény teljes szövege itt olvasható)
2012. március 8.
Az Alaptörvénybe írt választójogi korlátozás után a új Polgári Törvénykönyv tervezete is szomorú bizonyítéka annak, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszere magasról tesz a fogyatékossággal élő magyarok állampolgári jogaira. A jelenlegi szabályozás a fogyatékos állampolgárok kirekesztésének legfontosabb törvényes tartópillére, amelynek átfogó reformja nélkül e népesség helyzetében igazi javulás nem fog bekövetkezni. A Fidesz-KDNP tervezete megőrizné a jogfosztó struktúrát.
2012. február 25.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján közzétett 7 milliárd forintos pályázati kiírás révén járulna hozzá az Európai Unió ahhoz, hogy a nagy létszámú tömegintézményekben élő fogyatékos állampolgárok visszatérhessenek a társadalomba. Persze csak akkor, ha a kormány célja valóban az intézetek bezárása és a fogyatékos állampolgárok integrálódásának támogatása volna. Ez azonban a közzétett tender alapján kétséges.
2012. február 13.
Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának Hivatala 2011. december 21-én közzétett tanulmányában egy régóta húzódó vita végére tett pontot. Ha eddig nem tudtunk egyértelmű választ adni a kérdésre, hogy vajon a nemzetközi emberi jog elfogadhatónak tekinti-e a gondnokság alá helyezett személyek választójogának korlátozását, akkor most már egyértelmű a válasz: nem elfogadható számára a gondnokoltak választójogának automatikus és általános korlátozása, de elutasítja azt is, ha a gondnokság alá helyezett személyek választójogáról egyenkét döntenek a bíróságok, és csak indokolt esetben korlátozzák a választójogot.
2011. december 27.
Az Országgyűlés elfogadta a nemzeti köznevelésről szóló törvényt, s ezzel pont került a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyerekek oktatási jogairól szóló vita aktuális fejezetének végére. Lázár János vitatott javaslatát az érintettek nyomására visszavonta, majd a velük egyeztetett verziót az Országgyűlés elfogadta. Az új szabályozás – a nyílt levélben vállalt garancia ellenére – valójában szegényíti az érintettek jogait, és az oktatási jogokhoz nem társít erős garanciákat. Megmagyarázzuk, hogy ez miért jó.
2011. december 14.
Lázár János a Népszabadság szombati számában közzétett nyílt levelében tett ígéretet arra, hogy a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyerekek oktatási jogait veszélyeztető javaslatát visszavonja, és az oktatási jogokat kiterjesztő másik javaslatot terjeszt elő. Az ígéret egy részét tegnap délután váltotta be az Országgyűlés: a képviselők nem támogatták a módosító javaslat leginkább vitatott 7. pontját.
2011. november 18.
Lázár János eltörölné a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyerekek osztályaiban a minimális óraszámokra vonatkozó előírást. A Fidesz frakcióvezetője nem segélyeket vagy kiváltságokat vonna vissza, hanem gyerekek elemi oktatási jogait sodorja veszélybe.