Súlyos jogsértés, hogy a fogyatékos személyeket a gondnoksági eljárásokban a bíróságok megfoszthatják választójoguktól. Az adatok azt mutatják, hogy a bíróságok egyre ritkábban élnek e jogukkal. 2012-2013-ban közel tízezer ember kapta vissza választójogát. Mintegy 40 ezren ugyanakkor továbbra sem szavazhatnak.
A gondnokság alá helyezés a fogyatékos embereket sújtó egyik legdurvább jogkorlátozás: ha valakit megfosztanak cselekvőképességétől, elveszítheti minden lehetőségét arra, hogy saját életéről döntést hozzon. A cselekvőképesség korlátozása Európa számos országában, így Magyarországon is együttjárhat a politikai jogok korlátozásával is. Mivel a cselekvőképesség korlátozásának eredeti indoka és célja az volt, hogy védje a kiszolgáltatott embereket attól, hogy visszaélések áldozatai legyenek, nyugodtan kijelenthetjük, hogy a választójog korlátozása olyan eszköz, amely semmilyen lényegi megalapozottsággal nem bír, hiszen szavazata révén az állampolgár nem kerülhet joghátrányba, nem szenvedhet kárt, és fogalmilag kizárt, hogy jogi értelemben rossz döntést hozzon.
Az Alaptörvény ennek ellenére úgy rendelkezik, hogy a fogyatékos személyek akkor, ha korlátozzák cselekvőképességüket, megfoszthatók választójoguktól. A rendelkezés ellentétes az emberi jogok valamennyi nemzetközi szerződésével, és különösen erősen sérti a hazánk által 2007-ben kihirdetett Fogyatékosügyi ENSZ egyezményt. Nemzeti jogrendszerünk arra kényszeríti a bíróságokat, hogy fontolják meg a választójog korlátozását ezekben az ügyekben.
Az elmúlt három év örvendetes fejleménye az, hogy a bíróságok nagyon sok esetben nem éltek a korlátozással, és meghagyták a gondnokság alá helyezett személyek választójogát. A KSH első alkalommal 2013-ban mérte a gondnokság alá helyezett személyek választójogáról hozott döntéseket, és azt találta, hogy közel 10 ezer személy visszanyerte a választáshoz és választhatósághoz való jogát. Ha a trend – amit most még nem tudunk – folytatódott 2014-ben is, akkor ez azt jelenti, hogy ma legalább 15 ezer gondnokolt szavazhat, és lett egyben választható. Ez pedig nagyon jó hír.
Piros országok: automatikus és általános korlátozás / Sárga országok: egyéni mérlegelés /Zöld országok: nincs korlátozás
Magyarország jelenleg azon nemzetek csoportjába tartozik, amelyek ugyan nem automatikusan és kivétel nélkül, de korlátozzák a fogyatékos állampolgárok választójogát. Ezzel köztes, átmeneti helyet foglalunk el az európai országok között. Az utóbbi évtizedben a korlátozást bármilyen formában is alkalmazó országoknak a száma lassan, fokozatosan csökken. A korlátozást vagy teljesen eltörölték, vagy voltaképpen nem érvényesítik Ausztriában, Cipruson, az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Horvátországban, Lettországban, Írországban, Olaszországban és Svédországban, valamint Izlandon és Norvégiában. Várható, hogy a közeljövőben mind több ország hagy fel a fogyatékos állampolgárok választójogának korlátozásával.
Verdes Tamás
A térkép Gurbai Sándor, A gondnokság alá helyezett személyek választójoga a nemzetközi jog, az európai regionális jog és a komparatív közjog tükrében (Budapest, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Doktori Iskola , Kézirat) című munkájának felhasználásával készült. A doktori disszertáció elérhető itt.