Mi a különbség a flashmob és a spontán tüntetés között?

A flashmob vagy villámcsődület közterületre szervezett figyelemfelhívó akció, aminek a legfőbb ismérve, hogy rövid, csak percekben mérhető ideig tart. De szervezett rendezvény, nem spontán. Amennyiben a flashmobnak üzenete, különösen ha kifejezetten közéleti üzenete van, akkor a gyülekezési jog gyakorlása körébe esik (a kommunikációs jelleg az eset egyedi körülményei alapján ítélhető meg: van-e transzparens, beszédek, sajtó, stb.).

Mindennek ellenére a flashmobot a szervezőnek nem kell bejelentenie a rendőrség felé   Ennek indoka a rendezvény rövid ideje: minimális zavart okoz, nemhogy mások jogait, de még érdekeit sem zavarja. A rövid időtartam miatt hiányoznak a bejelentési kötelezettséget egyébként indokoló körülmények. A villámcsődületek esetében azok rövid időbeli lezajlásuk miatt ezek az indokok nem jönnek szóba: kizárt, hogy egy pár perces esemény akár a közlekedésben, akár a népképviseleti szervek vagy a bíróságok működésében olyan súlyos zavart okozna, ami – abban az esetben, ha bejelentenék a rendezvényt – rendőrségi tiltást alapozna meg.

A spontán tüntetés ezzel szemben az, ha előre nem látott esemény, vagy nyilvánosságra került információ miatt az emberek minden szervezés nélkül az utcára vonulnak. Az ilyen rendezvények sokkal tovább is tarthatnak, mint a flashmobok. Mivel csak a szervezett rendezvényeket kell bejelenteni a rendőrségen, az ilyeneket nem kell bejelenteni.

Nem szabad azonban visszaélni ezekkel a fogalmakkal: nem szabad azt állítani egy szervezett tüntetésre, hogy az flashmob vagy spontán rendezvény, ha nem az, csak azért, hogy a bejelentés kötelezettség elmulasztását ezzel magyarázzuk.

Az elmúlt napokban este kialakult összejövetelek, vonulások spontán tüntetések voltak.

Ha hivatalosan lezárult egy tüntetés és utána továbbindul a tömeg, milyen szabályok vonatkoznak a résztvevőkre?

A befejezett tüntetés után a résztvevők spontán folytatódó demonstrációja ugyanolyan alkotmányos védelmet élvez, mint a bejelentett tüntetés. A spontán tüntetés legfontosabb jellemzője, hogy nincs szervezője, aki a résztvevőket irányítaná, mert amint elkezdi szervezni valaki, az már nem spontán, hanem szervezett tüntetés. (A szervezőnek be is kell jelentenie ezt a rendőrségnek.)

A gyülekezési törvény minden tartalmi szabálya a békés rendezvényekkel kapcsolatban ugyanúgy érvényes a spontán módon folytatódó demonstrációra is: nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével, és a résztvevők nem lehetnek felfegyverkezve.

Természetesen az állam alapjogvédelmi kötelezettsége is vonatkozik a spontán rendezvényekre, úgyhogy amíg a tüntetés békés, a rendőrségnek a spontán tüntetés törvényességét és a résztvevők alapjogainak védelmét is biztosítania kell.

Lehet-e tojást vagy festéket dobálni épületre? És rendőrre?

Emberre olyan tárgyat dobni, amely sérülést okozhat, biztosan jogellenes, akár rendőr, akár magánszemély az illető. Egy ember leöntése, bepiszkolása is lehet bűncselekmény, ám ha az illető rendőr, más hivatalos személy vagy politikai közszereplő, jobban lehet amellett érvelni, hogy neki ezt a kritikát tűrnie kell. Mivel azonban erre csak bíróság előtt kerülhet sor, így ilyen cselekménnyel azt kockáztatod, hogy eljárás indul ellened és akár azonnal őrizetbe is vesznek. Ugyanez a helyzet egy épület megdobásával, leöntésével. Ez rongálást valósíthat meg, amit bíróságon lehet vitatni, viszont megint csak azt kockáztatod, hogy ott rögtön őrizetbe vesznek.

Lehet-e a rendőrökre fizikai nyomást gyakorolni?

Nem tanácsos, mert az könnyen hivatalos személy elleni erőszak bűncselekménye lehet.

Mi a különbség aközött, ha mondjuk a Kossuth téren gyűlik a tömeg vagy ha egy közlekedési csomópontot foglal el?

A békés rendezvények helyszínét illetően eltérőek lehetnek a korlátok. Egy közlekedési csomópontban zajló blokád akkor veszíti el békés jellegét, ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható (egy fővárosban ilyesmi aligha fordulhat elő). A Kossuth tér, mint a közhatalomgyakorlás nemcsak szimbolikus, de tényleges helye, különösen fontos helyszín a gyülekezési jog gyakorlása szempontjából. A Kossuth téren zajló tüntetések ezért csak abban a szélsőséges esetben korlátozhatók, ha a népképviselet, a parlamenti ülés zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné.

Fontos, hogy minden közterületen zajló rendezvény elkerülhetetlenül együtt jár a hétköznapi élet bizonyos fokú zavarásával, ideértve a közlekedés zavarását is, és éppen ezért fontos, hogy a hatóságok ilyenkor is bizonyos fokú toleranciát tanúsítsanak a békés gyülekezésekkel szemben.

Mikor oszlatható fel a tüntetés?

• ha a gyülekezési jog gyakorlása bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást valósít meg,
• ha mások jogainak és szabadságának sérelmével jár,
• ha a résztvevők fegyveresen, illetőleg felfegyverkezve jelennek meg,
• ha a bejelentéshez kötött rendezvényt tiltó határozat ellenére tartanak.

Mit tegyek, ha felszólít a rendőrség, hogy hagyjam el a helyszínt?

Szabálysértést követ el az, aki a rendezvény feloszlatását követően a helyszínt nem hagyja el, (helyszín biztosításával kapcsolatos szabálysértés, 216. §). A tavaly a ligetvédőkkel szemben tömegesen alkalmazott szabálysértés, a jogszerű intézkedésnek való ellenszegülést ez a szabály váltotta fel.

De ami a legfontosabb! Ha nem vagy biztos benne, mit tehetsz meg vagy segítségre van szükséged, hívj minket:  +36 30 7223356