Közel egy hónapot kellett várni arra, hogy az EMMI intézkedési tervvel álljon elő a Mental Disability Advocacy Centre által a gödi Topházban feltárt embertelen helyzet megoldásával kapcsolatban. Egy hónap azonban nagyon hosszú idő, ha egyike vagy annak a többszáz fogyatékossággal élő embernek, aki az intézetben lakik.
Lehet, hogy éhezel. Lehet, hogy hasogatva fáj az arcod, de a panaszod nem kerül meghallgatásra. Lehet, hogy ki vagy kötve, vagy tehetetlenségedben az ágy szélét harapdálod és a sebeidet senki nem látja el. Lehet, hogy a lakótársaid bántalmaznak nap mint nap, mert nincsen, aki a fejlesztési feladatokat ellátná az intézetben.
Az EMMI által megfogalmazott 30 pontos feladatlista ráadásul főként a személyi és tárgyi feltételek rendezésére irányul. Ami fájóan hiányzik a listából, az a lakók teljes egészségügyi és pszichés állapotának azonnali felmérése! Ennek alapján pedig a haladéktalan orvosi és pszichés támogatás megszervezése, hogy a traumákkal teli évek után ezeknek az embereknek a testi-lelki jólléte növekedjen.
Az intézkedési terv nem tartalmaz a bezárás előkészítésére vonatkozó cselekvést sem. Ez a helyzet pedig nem fog megoldódni azzal, ha csillog-villog az intézet, húsz fővel kevesebb lesz a létszám és több, képzettebb dolgozó lesz jelen.
A gödi Topház esete az összes hazai nagylétszámú intézet kudarcának szimbóluma.
Mivel az intézet alapgondolata hibás, ezért nem létezhet olyan, hogy jó intézet. Az égető feladat az összes intézet bezárása és a támogatott lakhatás lehetővé tétele a segítő szolgáltatások megerősítésével. Minden más csak tűzoltás. Ma Topház, holnap egy másik intézet.
Az MDAC és a TASZ ingyenes jogi segítséget nyújt az intézet lakóinak és a lakók hozzátartozóinak, melyről az alábbi linken lehet tájékozódni.
Milanovich Dominika