A fogyatékossággal élőknek kell a választójog!

A választáson való részvétel arról is üzen, hogy ki szólhat bele egy ország jövőjének alakításába, ki tartozik egy politikai közösséghez. Az afroamerikai emberek által kivívott  jog és a nőjogi mozgalom eredményei után sokan az utolsó választójogi mozgalomként tekintenek a fogyatékossággal élő emberek szavazati jogának elérésére. Magyarországon 2014-ben 46 583, 2016-ban pedig 49 2016 gondnokság alatt álló személy volt kizárva a választójogból. Ferenc egy volt közülük.

Ügyfelünket Asperger szindrómával diagnosztizálták, ami az autizmus enyhe formája. Főként viselkedéses és testbeszédben bekövetkező tünetekkel leírható állapot, kapcsolatfelvételi nehézségekkel járhat. Ugyanakkor az intelligencia szint, a nyelvi fejlődés nem mutat eltérést más emberekhez képest.

Mégis Ferencet 2010-ben gondnokság alá helyezte a bíróság, általános jelleggel. Ez azt jelentette, hogy ettől kezdve élete semelyik területén sem hozhatott önálló döntéseket. Nem ő dönthetett arról, hogy hol és kivel éljen, mit dolgozzon, miként kezelje a pénzügyeit. A választójogának gyakorlásától is megfosztották, ami különösen stigmatizáló, bántó volt a közügyek és a történelem iránt érdeklődő, érettségivel rendelkező fiatalember számára. 

 

Történt mindez annak ellenére, hogy fogyatékossággal élő emberek esetében a választójog megvonása emberi jogi szempontból nem indokolható. Összegyűjtöttük neked a négy legfontosabb okot, hogy miért nem.

  1. Gondnokság alatt álló emberek választójogának megvonása sem számukra, sem a többi választópolgár számára nem jelent semmiféle védelmet, a hibás döntés nem von maga után az egyénre nézve káreseményt. A választási csalások megelőzésének pedig nem lehet legitim módja az, hogy egyes állampolgárok választójogát elveszi a hatalom.
  2. A kompetens vagy racionális szavazásra való képesség nehezen megfogható fogalom, melynek mérhetőségével komoly aggályok merülnek fel onnan kezdve, hogy egyáltalán mit is kéne mérni ilyenkor. Ráadásul csak fogyatékossággal élő embereknek kell számot adniuk erről az összetett tudásról, ami kettős mércéhez vezet. Több esetben tapasztaltuk, hogy tárgyalótermekben a választójoggal összefüggő belátási képesség feltérképezésére például arra kérik a bírók a személyt, hogy soroljon fel 4-5 minisztert. Ez sok olyan embernek is kihívást jelentene, akinek választójogát ma - és egyébként helyesen - senki nem kérdőjelezi meg.
  3. A választáson való részvételhez nem kell közgazdásznak, jogásznak, vagy politológusnak lenni. Nem csak szakpolitikai kérdésekben döntünk, illetve a döntésünknek nemcsak kognitív elemei vannak, hanem érzelmi, morális oldala is.
  4. Lehetnek olyan fogyatékossággal élő emberek, akik jelenleg valóban kevésbé volnának képesek részt venni a választásokon. Ennek sokszor rajtuk kívül álló okai vannak: egy hospitalizáló, megbetegítő környezetben, a világtól elzárt nagy intézetben esélyük sem volt alapszintű politikai ismeretek elsajátítására. Minden információ, közügyek alakulásáról szóró hír is nehezebben jut el hozzájuk: az élet az intézeten kívül van. Ráadásul a politikai pártok kevés lépést tesznek afelé, hogy anyagaik könnyen érthető formátumban is elérhetők legyenek - ami egyébként a többségi társadalom dolgát is megkönnyítené, és segítene eligazodni abban az információ özönben, amivel nap mint nap találkozunk. Ugyanakkor ha valaki (még) nem képes valamire, az nem jelenti azt, hogy ezt határozatban meg is kéne tiltani neki. Ez a stigmatizáló intézkedés eleve elveszi az esélyt a fejlődésre és passzivitásra kárhoztat.   

Többek között ezekre az indokokra hivatkozva az Európa Tanács Miniszterek Bizottsága, a Velencei Bizottság, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága több ízben elítélte a gondnokság alatt álló állampolgárok választójogának akár egyedi bírósági döntéssel történő korlátozását. A Magyarország által vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek egyértelművé teszik: a fogyatékosságal élő emberek bármiféle választójog-korlátozása jogellenes, akármilyen fogyatékosságról legyen is szó.

Azért dolgozunk, hogy az utolsónak tekintett választójogi mozgalom is sikerrel záruljon, s fogyatékossággal élő emberek is élhessenek választójogukkal, a döntéshozatali folyamatok az ő részvételükkel történjenek.

Ferenc megvívta a maga küzdelmét, s immáron cselekvőképes személyként vehet részt 8 évnyi gondnokság után az idei választáson.

Milanovich Dominika