Megvizsgáltuk, hogy milyen gyakran fordul elő országos szinten az, hogy az egészségügyi dolgozók indokolatlanul értesítik a rendőrséget, illetve jogszerűtlenül továbbítják a páciens adatait, ha valaki drogfogyasztás miatt lesz rosszul. Adatigénylésünkből kiderült, hogy ötből négy ellátott büntetőeljárást kap a nyakába. Két rendőr-főkapitányság pedig 10 milliós nagyságrendű összeget kért azért, hogy kiadja a közérdekű adatokat.
Sorozatos jogsértésekre derült fény az országos adatigénylésből
Egy jogi segítséget kérő állampolgár hívta fel a figyelmünket arra, hogy a Nógrád megyei egészségügyi dolgozók rendszeresen rendőrt hívnak akkor, ha valaki drogfogyasztás miatt lesz rosszul, ami büntetőeljárások indításához vezet. A gyakorlat az egészségügyi törvény alapján egyértelműen jogsértő, hiszen mentő vagy orvos a titoktartási kötelezettsége miatt nem adhatja ki a beteg érzékeny adatait – a kábítószer-fogyasztás pedig pontosan ilyen adat. Ebben csupán akkor tehet kivételt, ha a páciens közvetlenül az ő vagy más testi épségét fenyegeti, vagy ha nyolc napon túl gyógyuló, feltehetően bűncselekményből származó sérülést szenvedett. Éppen ezért kíváncsiak voltunk, hogy a Nógrád megyei egészségügyi dolgozók jogszerűen értesítették-e a rendőrséget. Első tapasztalataink alapján vizsgálódásunkat kiterjesztettük az egész országra: közérdekűadat-igényléssel fordultunk minden megyei és a budapesti rendőr-főkapitánysághoz és a következő kérdéseket tettük fel számukra:
- 2017-ben hány esetben hívtak rendőrt a megyei egészségügyi dolgozók az általuk kábítószer-fogyasztás miatt ellátott betegekhez kábítószer-fogyasztással és/vagy terjesztéssel összefüggésben?
- Az 1) pontban szereplő esetekből hány esetben értesítették a rendőrséget azért, mert az ellátásra szoruló személy a kórház munkatársainak vagy bárki másnak a testi épségét közvetlenül fenyegette?
- Az 1) pontban szereplő esetekből hány eset az, melyben kábítószer fogyasztása és/vagy tartása miatt indult rendőrségi eljárás az ellátott személlyel szemben?
Adatigénylésünkre minden rendőr-főkapitányság válaszolt. A kapott adatok összesítéséből kiderült, hogy
- 2017-ben 63 esetben hívtak rendőrt kábítószer-használat miatt ellátott személyhez
- akik 7 esetben fenyegették az egészségügyi dolgozók testi épségét,
- a rendőrség 52 alkalommal indított büntetőeljárást.
Vagyis a kábítószer-fogyasztás miatt ellátottak több mint háromnegyedének kikerültek az érzékeny adatai, ami büntetőeljárás indításához vezetett, pedig a rendőrség értesítése csak minden tizedik esetben lett volna indokolt!
Az ügyet elindító Nógrád megyében mind a kilenc, kábítószer-használat miatt ellátott személy esetében indult büntetőeljárás, miközben egyikük sem veszélyeztette az egészségügyi dolgozók testi épségét. De találtunk jó példát is: Hajdú-Bihar megyében nyolcszor értesítették hasonló okból a rendőrséget, de büntetőeljárás egyszer sem indult. Az egészségügyi dolgozók itt vélhetően eleget tettek titoktartási kötelezettségüknek, és nem adták ki a páciensek érzékeny adatait.
A gyakorlat nemcsak jogsértő, hanem életeket is veszélyeztet
A titoktartási kötelezettség megsértése súlyos problémákat okoz, amelyekre már többször felhívtuk a figyelmet. 2014-ben az országos tisztifőorvos felkérésünk hatására körlevélben utasította az egészségügyi dolgozókat, hogy hagyjanak fel a gyakorlattal. Érvei szerint:
- Az orvosi titoktartás megsértése, ha az egészségügyi dolgozó a beteg vagy gondviselője írásos hozzájárulása nélkül kiadja annak egészségügyi adatait harmadik félnek.
-
Félő, hogy a páciensek feljelentésének gyakorlata elrettenti a drogfogyasztás miatt rosszul lévő fiatalokat attól, hogy időben orvosi segítséget kérjenek, ez pedig akár halálesethez is vezethet.
Egy 2018. márciusi megkeresésünkre pedig az ORFK Rendészeti Főigazgatósága minősítette jogellenesnek azokat az eseteket, amikor a segélyhívót kezelő operátor túladagolásos bejelentés esetén, a testi épséget közvetlenül fenyegető körülmények hiányában értesíti a rendőrséget. Egyben felkérte az összes segélyhívó központot, hogy jogszerűen járjanak el az ilyen hívások esetén.
Rendőri titoktartás
Az adatigénylésünk sajnos nem mutat teljes képet az országról, hiszen négy rendőr-főkapitányság pénzt kért az adatok kiadásáért. A Baranya és a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság 45-65 ezer Ft közötti díjat állapított meg a kért adatok kinyerésére, 16-17 munkaórával számolva. Ez még nem is extrém összeg, és ismételt kérésünkre a Vas Megyei Rendőr-Főkapitányság végül ingyen adta ki a adatokat.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei és a Budapesti Rendőr-főkapitányság azonban egyenként 10 milliós nagyságrendű díjat állapított meg, ami teljesen irreális annak tükrében, hogy a többi kapitányság 15 napos határidővel, ingyen kiszolgáltatta az adatokat. Emiatt pert indítottunk a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rendőr-főkapitánysággal szemben, és sikerült ingyen hozzájutnunk a kért adatokhoz.
Amellett, hogy a költségtérítés miatt két megye és a főváros adatai kimaradtak az értékelésből, négy megyéből azt a választ kaptuk, hogy egyszer sem értesítették a rendőrséget hasonló eset miatt 2017-ben. Mindez természetesen lehetséges, azonban nincs eszközünk ennek ellenőrzésére.
Több főkapitányság jelezte azt is, hogy az adatszolgáltatásuk kulcsszavas keresésen alapult, így előfordulhat, hogy néhány eset kimaradt az eredményekből.
Te is tehetsz a változásért!
Adatigénylésünk világosan rámutatott, hogy az egészségügyi dolgozók általában még mindig indokolatlanul értesítik a rendőrséget kábítószer-használó személyek ellátásakor és jogszerűtlenül továbbítják érzékeny adataikat. A gyakorlat ellen már fellépett az országos tisztifőorvos és az ORFK, de te is tehetsz a változásért! Ha barátod, hozzátartozód vagy esetleg te magad szorulsz hasonló esetben egészségügyi ellátásra, és az eset büntetőeljárás indításához vezet, minél előbb jelezd nekünk ezt, és ingyenes jogi segítséget nyújtunk!
Kardos Tamás