Mindannyiunk közös érdeke a járvány megfékezése, a betegségek megelőzése. A sajtóra és az államra is komoly felelősség hárul. Ezzel kapcsolatban is összeszedtük a legfontosabb jogi tudnivalókat.
Válaszainkat a koronavírussal kapcsolatban felmerülő legfontosabb jogi kérdésekre a tasz.hu/koronavirus oldalon találod. Az oldalt folyamatosan frissítjük legújabb tájékoztatóinkkal.
Szólásszabadság van, nem? Mindenki azt mond, amit akar!
A szólásszabadság soha nem jelentette azt, hogy bárki bármit mondhat. A szólásszabadság azt garantálja, hogy az állam nem tilthatja meg önkényesen, hogy a polgárok véleményt nyilvánítsanak. Mások jogai, illetve bizonyos kiemelt alkotmányos értékek védelmében azonban korlátozható a polgárok szólása.
Miért kellene más szabályokat alkalmazni járvány idején, mint egyébként?
A járványok rengeteg szenvedést és nehézséget okoznak a polgároknak, továbbá magas költségekkel járnak az államnak: a betegeket meg kell gyógyítani, a betegség vagy az ápolás miatt munkából kiesett idő pedig árt a gazdaságnak. A járványok megfékezése, a betegségek megelőzése a polgárok és az állam közös érdeke. Mivel a járványok megelőzésének egyik legbiztosabb módja, ha a társadalom pontos és valós tájékoztatást kap arról, hogyan előzhető meg a megbetegedés, a társadalom közös érdeke, hogy ilyen információk legyenek csak elérhetőek. A sajtóra is komoly felelősség hárul ebben az időszakban, hiszen gyorsan, de mégis megbízhatóan kell tájékoztatnia az éppen aktuális fejleményekről és veszélyekről, anélkül, hogy szenzációhajhászásba kezdenének. Praktikusan fogalmazva: mivel a koronavírus legbiztosabb ellenszere a kézmosás, így össztársadalmi érdek, hogy a polgárok minden csatornán ezzel az információval találkozzanak.
Tehát az a megoldás, hogy minden híradóban csak a kézmosásról legyen szó?
A sajtó elsődleges feladata ebben az időszakban, hogy a kormánytól és a nemzetközi szervektől származó, megbízható információt gyorsan és hatékonyan eljuttassa a polgárokhoz. Ennek előfeltétele, hogy ez az információ rendelkezésre álljon. Elsődlegesen a kormány feladata ennek az információáramlásnak a biztosítása: rendszeres tájékoztatást kell nyújtani a járványhelyzetről és a szükséges intézkedésekről, átláthatóvá és érthetővé kell tenni az egyes kormányzati intézkedéseket. Meg kell magyarázni a nyilvánosság számára, hogy egyes állami intézkedések hogyan szolgálják a járvány visszaszorítását és a polgárok biztonságát. A kormány nem térhet ki a sajtó kérdései elől, hiszen a titkolózás látszatával is bizalmatlanságot kelthet a polgárokban. Kerülni kell az egyes betegek hibáztatását a járvány terjedésében.
Mit tehet az állam azzal, aki valótlanságokat terjeszt a járványról?
A hiteles tájékoztatáson túl, a köznyugalom megóvása érdekében az állam kivételes esetekben jogosult fellépni a hamis hírek terjesztőivel szemben. Az Alkotmánybíróság szerint a köznyugalom “a demokratikus jogállam létezésének egyik lényeges feltétele, rendezett belpolitikai és társadalmi együttélési viszonyokat juttat kifejezésre”. Magyarországon törvény tiltja a közveszéllyel fenyegetést, amit az követi el, aki a köznyugalom megzavarására alkalmas olyan valótlan tényt állít, híresztel, vagy azt a látszatot kelti, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget.
Ezek szerint, ha kiírom a Facebookra, hogy egy ismerősöm vagy családtagom megbetegedett, holnap elvisz a rendőr?
Ettől biztosan nem kell tartania senkinek. A rendőrség tájékoztatása szerint csak olyan személyekkel szemben léptek fel eddig, akik tudatosan hamis hírekkel generáltak internetes forgalmat az oldalaikon. Hírt adott a rendőrség továbbá csalók elleni nyomozásról is, akik a járványtól félő embereken nyerészkedtek.
Mit tehetek én? Kinek higgyek?
A tudatos médiafogyasztás nem csak járvány idején fontos, de ilyenkor különösen. A tudatos médiafogyasztáshoz, az álhírek leleplezéséhez itt szedtük össze a legfontosabb tudnivalókat:
Angolul beszélők forduljanak a WHO-hoz, ha biztosan hiteles információra kíváncsiak: