Alaptörvényt sértő kérdés az Alaptörvény alapján nem bocsátható népszavazásra – legalábbis ez volt a helyzet mostanáig.
Az Alkotmánybíróság pénteki döntése alapján már ez sem jelent gondot, így elgördült az akadály a homofób népszavazás ötödik kérdése elől.
A kormány által nyáron belengetett népszavazás amellett, hogy propagandacélokat szolgál, a népszavazás intézményét is kiüresíti. Az Alkotmánybíróság most utat engedett ennek:
nem tartja problémásnak a többértelmű és potenciálisan alapjogokat sértő kérdéseket sem, pedig az Alaptörvény őreként egyetlen feladata az alkotmányt fenyegető veszélyek elhárítása lenne. Az ügy előzménye az, hogy a Kúria a hitelesítési eljárás során egy kérdést nem engedett át az ötből: a nemátalakító műtétekre vonatkozót, amelyek általános tilalma a Kúria szerint sérti az emberi méltóságot és ezzel az Alaptörvényt. A Kúria ugyanis felismerte, hogy a hitelesítési eljárás azt hivatott garantálni, hogy csak olyan kérdés kerülhessen az emberek elé, ami alkotmányos és egyértelmű. Csak így hajtható végre ugyanis a népszavazás eredménye, és ekkor tudja eldönteni az országgyűlés, hogy milyen törvényt kell alkotni a végén.
A Kúria elutasító döntésével szemben a kormány az Alkotmánybírósághoz fordult. Az Alkotmánybíróság pedig már a kormánynak adott igazat, amikor kimondta, ha létezik olyan értelmezése egy kérdésnek, ami nem alaptörvény-ellenes, akkor az már feltehető a népszavazáson. Ezzel pedig az Alkotmánybíróság elhomályosította a hitelesítési eljárás nyújtotta garanciákat is, hiszen így biztosan nem lehet egyértelmű a feltett kérdés.
Az, hogy végül az ötödik kérdést is felteszi-e a kormány a népszavazáson, még nem látható előre: új kúriai eljárás várható, ha pedig a megismételt eljárásban jóváhagyják a kérdést, az országgyűlés dönt arról, hogy elrendeli-e a népszavazást. Az az országgyűlés, amely az első négy kérdés kapcsán sem vette komolyan a saját szerepét, és nem vitatta meg érdemben a kérdéseket, hanem mindegyik kapcsán gyorsítva rendelte el a népszavazást.
Az Alkotmánybíróság pénteki döntése nemcsak a népszavazás rendjét, hanem az emberi méltóságot is rombolja – a testület ugyanis kimondta, hogy az állam a kiskorúak számára megtilthatja a nemátalakító kezeléseket. A döntés ellen egy alkotmánybíró szólalt fel különvéleményében: Szabó Marcel, aki kiállt az interszexuális emberek orvosi beavatkozásokhoz való hozzáférése mellett, ezek tilalma álláspontja szerint ellentétes az Alaptörvénnyel.