- 2021 őszén az NNK-hoz fordultunk az előző évekre vonatkozó, kórházi fertőzésekről szóló jelentéseikért. Érdemi választ nem kaptunk, ezért pert indítottunk az adatokért.
- A per hatására varázsütésszerűen megjelentek a kért jelentések az NNK oldalán, így most először képet kaphatunk a kórházakban megjelent koronavírus-járvány mértékéről.
- A kórházi járványok 79%-át 2020-ban a koronavírus okozta, ami összesen majdnem tízezer embert érint.
A jogszabály szerint az országos tisztifőorvos és munkaszerve, az NNK adatokat gyűjt a kórházi fertőzésekről, majd ezekről összefoglaló jelentést tesz közzé. A dokumentumokat 2016-tól kezdve az NNK jogelődjének, az ÁNTSZ-nek az archív oldalán lehet elérni. Az előző évre vonatkozó jelentéseket eredetileg minden év június 1-jéig kellett közzétenni, ezt később fokozatosan későbbre tolták, a jelenlegi szabály szerint november 1. a határidő.
A 2019-es és 2020-as évre vonatkozó jelentést azonban a kitolt határidőig sem sikerült közzétenni. (Külön megnéztük az archív dokumentumok között is, hiszen az oltási terv is onnan került elő egyszer csak, de nem találtuk ott sem.) Emiatt 2021. november 8-án adatigénnyel fordultunk Müller Cecília országos tisztifőorvoshoz. Az adatigénylés benyújtásakor a 2019-es adatok egy évvel és egy héttel, a 2020-as adatok tekintetében egy héttel voltunk a jogszabályban szabott határidő után. Ezért azt reméltük, hogy az NNK rövid időn belül pótolja az elmaradást. Sajnos nem volt ilyen egyszerű dolgunk: a tisztifőorvos először 30, majd további 45 nappal meghosszabbította az adatigény válaszadási határidejét. A február 6-i határidő elérkeztével pedig nemes egyszerűséggel nem válaszoltak.
Felháborító, hogy egy olyan adatkérésre, amelyben nem ősrégi, vagy nagyszámú iratot kérünk, hanem egyetlen (elvileg) kész dokumentum e-mailben történő megosztását, 90 napot kellett várni arra, hogy aztán válaszra se méltassanak. A tisztifőorvos a határidők hosszabbításának indokaként az NNK alapító okiratában foglalt feladataira, többek között a járványügyi tevékenységére és a koronavírus elleni védekezésre hivatkozott, csakhogy a jelentések elkészítése is az NNK feladata, amelyre jogszabály kötelezi őket. A jóhiszeműség azért is kérdéses, mert – ahogy azt számos adaigénylésünk kapcsán korábban is bemutattuk –, az NNK sablonválaszai pontosan a határidő utolsó napján, délután 4 óra körülre vannak időzítve.
Az NNK egyértelmű jogszabálysértése miatt nem volt más választásunk: ismét adatpert kellett indítanunk ellenük. Az adatper megindítása után azonban csoda történt: a kért adatok felkerültek az NNK archív oldalára. Közzétették a másfél éve titkolt, 2019-es kórházi fertőzéses jelentést (innen elérhető), valamint a 2020-as adatokat, amelyekkel fél éves csúszásban volt az NNK (innen elérhető). Ez a jelentés azért különösen fontos, mert már azt is tartalmazza, hányan kapták el kórházban a koronavírust.
A jelentésből kiderül, hogy
429 koronavírus-járvány tört ki az egyes ellátóhelyeken, és ezekben 9847 ember fertőződött meg. Közülük 1752 fő el is hunyt, vagyis minden hatodik ember belehalt a kórházban elkapott fertőzésbe.
A nem koronavírushoz kapcsolódó kórházi járványok száma 2019-hez képest nagyságrendileg azonos számú (2019-ben 137, 2020-ban pedig 112), vagyis az összes kórházi járvány 79%-át koronavírus okozta. (Járványnak számít már két egymással összefüggő fertőzéses eset is a kórházban.)
Annyi tehát már most biztosan látszik az adatokból, hogy a koronavírus megjelenése jelentősen megnövelte a kórházi fertőzések számát, de a jelentés laikusok számára nehezen értelmezhető, ezért a részletes elemzés szakértők feladata lesz. Az adatokból az is kitűnik, hogy a magyar egészségügy nem tudja hatékonyan megvédeni a kórházakban kezelt embereket a fertőzésektől. Ahhoz, hogy hatékonyan fel lehessen lépni a probléma ellen, elengedhetetlen, hogy megfelelően monitorozzák és közérthető módon, időben közzétegyék a kórházi fertőzéses adatokat.
Takács Ádám