- Alsóörstől a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatalon át az Oktatási Hivatalig látszik, hogy az állam ellenszenve a közügyekben részt venni akaró polgárokkal szemben felesleges konfliktusokat gerjeszt.
- Összeszedtük a közelmúlt legabszurdabb közérdekű adatigénylő eseteit.
Abban semmi újdonság nincs, hogy az állami szervek nem segítik azokat az újságírókat, akik kérdéssel vagy kéréssel fordulnak hozzájuk. Azonban nemcsak az újságírók munkáját, hanem hétköznapi problémák megoldását is megnehezíti az önkormányazatok és az állam titkolózása.
Alsóörsön, a Balaton beépítése miatt kialakult egy aktív civil közösség, akik a különböző beruházásokhoz kapcsolódva többször igényelnek közérdekű adatot a polgármesteri hivataltól is. A polgármester ezt szemmel láthatóan azért nem szereti, mert a közérdekű adatok összegyűjtése és kiadása munkával jár. A Facebook-oldalán panaszkodott arról, hogy
“szinte heti rendszerességgel, a COVID időszak alatt bombáztak minket adatigényléssel. Míg más a járvány kezelést kívánta önkéntes felajánlással elősegíteni, ezen emberek a szűk kapacitású apparátusunkat terhelték. Illetve a szakhatóságokat is leveleikkel.
Egyik legutóbbi adatigénylés többek között egy 13 évvel ezelőtti (!) rendezési terv teljes, terjedelmes anyagát kéri. Ennek előteremtése és elektronikus feldolgozása 8 munkaórát jelent számunkra, amellett, hogy ezer az egyéb dolgunk. Az adatvédelmi partnerünk szerint ezért pénzt kérhetünk. Sajnos a hatóság szerint nem! Amíg e levelet írtam, addig is érkezett ugyanettől a személytől több kérdést illetően adatigénylés...
Hát így telnek napjaink.”
A helyiek közül van, aki a polgármesterrel ért egyet amiatt, hogy
eddig is mindent meg lehetett beszélni a "megfelelő" fórumon: Ilikénél, az alsóörsi legendás kocsmában. Egy közügyekben aktív törzsvendég például Facebook kommentben arról írt, hogy gyerekkora óta nem emlékszik olyan esetre "a három okoskodón" kívül, amit "egy beszélgetés vagy egy fröccs mellett Ilikénél ne lehetett volna tisztázni."
Abban ezeknek a kommentelőknek igazuk van, hogy jó, ha az információ hatékonyan áramlik és ha a részvételiségnek megvannak a helyi fórumai. Az azonban nincs rendben, ha csak az adott kocsmában bennfentes polgárok beszélhetik meg egy sokakat érintő probléma megoldását. Ráadásul fröccsözés közben nem mindig elérhetőek a viták tisztázásához szükséges adatok, szerződések, tervek – tehát azok az információk, amelyekhez ügyfeleink szeretnének az önkormányzattól hozzájutni.
Egy másik esetben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal tájékoztatta arról ügyfelünket, hogy
mivel "személyes motivációval bír" az ügyben, így nem jogosult a kért adatok megismerésére.
Ez az érvelés alapjaiban hibás, mert az adatigénylést nem kell formálisan megindokolni, az adatkezelőnek pedig nincs joga személyes motivációkat firtatni, pláne nem azokra hivatkozva megtagadni egy igénylést. A legtöbb polgár amúgy sem azért igényel közérdekű adatot, mert nincs jobb dolga, vagy a hivatalok munkáját akarja akadályozni. Azok az emberek fordulnak ehhez a lehetőséghez, akik nem tudnak egy ügy mellett szótlanul elmenni, és a cselekvéshez információra van szükségük. A közérdekű adat pedig éppen attól közérdekű, hogy annak megismerésére bárki jogosult. Ha személyes motivációra hivatkozva kizárhatóak lennének a közös ügyekből a polgárok, akkor éppen azok nem foglalkozhatnának egy fontos üggyel, akiket a leginkább érint, vagy akik a legjobban értenek a probléma megoldásához.
A munkateherre való hivatkozásnak pedig azért sincs értelme, mert
ha az állam vagy önkormányzat megpróbálja lerázni az elszánt polgárokat, olyan jogviták keletkeznek, amelyek csak további terheket rónak rájuk. Az oltási terv eltitkolása miatt például több minisztérium és más állami szerv ellen is pert indítottunk, végül már ott tartottunk, hogy a miniszterelnököt idéztetjük be a bíróságra, amikor több mint egy éves huzavona után egyszerűen nyilvánosságra hozták a dokumentumot – amit jóval korábban is megtehettek volna.
Egy másik ügyünkben az Oktatási Hivatal nemrég már azt is túlzásnak érezte, hogy megkérdeztük, rendelkeznek-e útmutatóval az óvodahalasztási kérelmek elbíráláshoz. Igaz, ezt csak egy véletlenül a kollégánknak is elküldött levélből tudtuk meg.
Ezek az esetek arra mutatnak rá, hogy az állam a közügyeket egyre inkább saját belső ügyének tekinti, amibe az állampolgároknak nem kell beleszólniuk. Pedig a közérdekű adatok megismerhetősége alapvető jogunk, amit a legtöbb esetben még a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is elmond a jogsértések miatt bepanaszolt önkormányzatoknak és állami szerveknek.
A közérdekű adatok nyilvánossága ráadásul nemcsak egy elvi tétel, hanem az élhető közösségek, a jól működő állam alapfeltétele. Ha nem tudjuk megnézni a 13 évvel ezelőtti települési rendezési tervet vagy nem írja meg az állami szerv, hogy vannak-e nála az adott ügyhöz kapcsolódó adatok, akkor az állam ellenőrizhetetlenné válik.
Egy jól működő demokráciában éppen ezért ki sem alakulhatnának ilyen helyzetek. Ha a közérdekű adatok hozzáférhetőek az interneten és az egyszerű kérdésekre készségesen válaszolnak az állami szervek sajtóosztályai és ügyfélszolgálatai, akkor nincs szükség adatigénylésekre és jogi vitákra. Ha az állami szervek igazán el szeretnék kerülni a közérdekű adatigénylésekkel járó “terhes munkát”, arra már van jól bevált recept: az állampolgárokkal való tiszteletteljes és készséges kommunikáció.
A nyilvánosság plusz feladatokkal jár az állami és önkormányzati szerveknek, ez kétségtelen. Ez a munka azonban kamatostul megtérülne, ha minél többen sajátunknak érezhetnénk az államot, amiben élünk.
Szabó Attila