- A rendőrség feladata a tüntetések biztosítása, a szeptember 15-i diáktüntetésen ezzel szemben inkább a tüntetés megakadályozásán dolgoztak.
- Önkényesen zártak le területeket a tüntetők elől, jogsértő módon akadályozva meg a véleménynyilvánítást, később pedig félretájékoztatták a közvéleményt.
- Jogi megfigyelőink tapasztalatai alapján panaszt teszünk a rendőrségen.
A rendőrség szerint a 2023. szeptember 15-i diák- és klímatüntetést követően a résztvevők Karmelitához vonulása jogellenes volt, a fiatalok a rendőrsorfalat lökdösték és balesetveszélyt okoztak, ez indokolta a beavatkozást. Jogi megfigyelőink jelen voltak a Várban péntek este, így közvetlen tapasztalataink vannak arról, milyen hibákat vétett a rendőrség pénteken, és hogyan tájékoztatják félre a történtekről a közvéleményt.
Egy gyűlés akkor válik jogellenessé, ha elveszíti a békés jellegét – önmagában a bejelentés hiánya azonban nem teszi jogellenessé. A rendőrség ezt pontosan tudja, hiszen évtizedes hazai és nemzetközi szabályozás és joggyakorlat támasztja alá: a bejelentés elmaradása egy olyan adminisztratív szabálysértés, ami miatt csak azt a személyt lehet felelősségre vonni, aki szervezte a gyűlést, de elmulasztotta azt bejelenteni. Ha pedig nincs szervező, mint a spontán gyűléseknél, akkor még ennyi szabálytalanság sincs. Ehhez képest a rendőrség közleményében félrevezetően, négyszer is szerepel a “jogellenes gyűlés” fordulat. Az egyetlen dolog, ami jogellenessé tehette volna a pénteki tüntetést, ha elveszti békés jellegét. Ez azonban nem történt meg.
Ezzel a rendőrség is tisztában volt, ezért is nem oszlatta fel magát a tüntetést. Az oszlatás ugyanis nemcsak joga a rendőrségnek, hanem kötelessége is. Abban az esetben, ha a gyűlés nem békés többé, a rendőrségnek kötelessége véget vetnie neki. Viszont amíg ez nem történik meg, addig biztosítania kell, hogy a résztvevők hangot adhassanak a véleményüknek, még akkor is, ha ezt a Várban szeretnék megtenni.A gyűlés eredeti helyszínéről a Várba vonuló tüntetők rendőrsorfallal találkoztak, mielőtt felértek volna a Miniszterelnökségnek helyet adó egykori Karmelita kolostorhoz. Nem is csoda, hogy néhányan mérgesek lettek, hiszen indok nélkül nem engedték be őket egy üres területre. Az elöl álló néhány tüntető természetesen neki is feszült a rendőrsorfalnak, de a Király lépcső tetején felsorakozó rendőrök könnyen ellentartottak a tüntetőknek, megakadályozva ezzel a Várba lépésüket. A rendőrség balesetveszélyre figyelmeztetett, miután elállta a tüntetők útját, mert egyesek valóban a lépcsősor melletti meredélyen próbáltak feljutni vagy leereszkedni. Csakhogy fel sem merült volna, hogy bárki is ne a lépcsőt használja a feljutásra, ha a rendőrség nem állta volna el a lépcső tetejét. Mint ahogy ebben az esetben a menet első sorában álló tüntetők, jellemzően diákok összenyomása, rosszulléte sem merült volna fel. Az agresszió a tüntetők részéről legfeljebb verbális volt, ami természetesen szintén nem teszi jogellenessé a gyűlést, a rendőrök részéről azonban a súlyos alapjog-korlátozás és a veszélyeztető magatartás megkérdőjelezi a rendőri akció törvényességét.A rendőrök célja nem lehet az, hogy akadályozzák a tüntetéseket. Éppen ellenkezőleg: biztosítaniuk kell ezek békés megtartását. A rendőröknek a lépcső és a Karmelita körüli terület lezárása helyett lehetővé kellett volna tenniük, hogy a tüntetők a Várban fejezzék be a tiltakozásukat. Ebben a szereptévesztésben különösen visszás volt, hogy a rendőrök arról beszéltek a hangosbemondón, hogy “a tüntetők magatartása tragédiához vezethet”, illetve hogy “vigyázzanak magukra és embertársaikra”. A Várba vonulás egyáltalán nem volt fenyegető, nem veszítette el a békés jellegét – a tüntetők dühét éppen a lezárás váltotta ki.
Világos, hogy a rendőrség a tavaszi kordonbontás megismétlődését kívánta megelőzni. Erről árulkodott az, hogy hatalmas létszámban készültek arra, hogy a pénteki tüntetés is a Várban fog folytatódni. A Király lépcső tetején és a Hunyadi János úton rengeteg rendőr sorakozott fel, a Dísz-teret és a Palota utat keresztbe fordított buszokkal is zárták. Mindeközben a terület gyakorlatilag üres volt, néhány turista járt arra, kormányzati munka nem folyt már a Miniszterelnökségen.
A rendőrség tehát úgy korlátozta a tüntetők gyülekezési jogát, hogy azt aktuálisan semmilyen biztonsági ok nem indokolta. A rendőrség sem a helyszínen, sem az utólag kiadott közleményében nem indokolta meg a területzárat, sőt, közleményük erről említést sem tesz, pedig a gyülekezési jog korlátozása érdemi indokolást kívánna, hiszen az Alaptörvényben is védett jog. Ok nélkül nem lehet közterületeket elzárni sem a tüntetők, sem senki más elől. A jogsértést tetézi, hogy a turistákkal kivételt tett a rendőrség a tüntetők rovására, amikor őket átengedték a sorfalon. Ráadásul ellentmond annak is, hogy a terület lezárása biztonsági okból került volna sor, hiszen ha valóban így lett volna, akkor a rendőröknek minden arra járót fel kellett volna tartóztatniuk.
Összefoglalva, a rendőrség úgy zárta le a tiltakozás elől a helyszínt, hogy arra aligha volt nyomós indoka, segítő szándékot nem tanúsítottak, hanem eleve a gyűlés megakadályozása volt a cél, a lezárás indokát nem kommunikálták, kérdésekre nem válaszoltak, a hangosbemondón keresztül a tüntetőkre tolták a balesetveszély felelősségét, az értékelő közleményükben pedig félrevezető magyarázatot adtak a történtekre. Mindezek miatt panaszt teszünk a rendőrséggel szemben, hiszen nem elfogadható, hogy biztosítás helyett akadályozzák a tüntetések megtartását, és félretájékoztassák mind a tüntetőket, mind a közvéleményt. Ha érdekel, hogy mihez van joga a tüntetőknek, a rendőrségnek és mi az arányos fellépés, olvasd el korábbi posztunkat.
Hegyi Szabolcs, a TASZ gyülekezési jogi szakértője
Támogass minket, hogy továbbra is segíthessük azokat, akik kiállnak magukért, és megvédhessük azokat, akiket el akarnak hallgattatni!