- Aki a Miniszterelnökség előtt balhézik, számíthat a könnygázra? Erőszakos tüntetők ellen indokolt a határozott fellépés, akkor is, ha diákokról van szó? Egyáltalán ki engedte meg nekik, hogy odamenjenek? Szegény rendőrökre is gondolni kell, nem csoda, ha nem bírták türelemmel…
- A Karmelitánál zajlott tüntetések kapcsán még azok közül is sokan a rendőrök oldalára álltak a tüntetőkkel szemben, akik egyébként szimpatizálnak a tiltakozókkal és követeléseikkel.
- Írásunkban ezekre a kritikákra válaszolunk.
A szólásszabadságba nem tartozik bele a miniszterelnök irodája előtti kurvaanyazás!
A tiltakozáshoz való jog egy alapszabadság, akár egyénileg, akár közösen gyakoroljuk. Mivel szabadságjog, tőlünk függ, hogyan akarjuk gyakorolni. A tévé előtt morgolódás, a sajtóban megfogalmazott szakértő vélemény ugyanúgy ennek a jognak a gyakorlása, ahogy a Miniszterelnökség előtti káromkodás. A tiltakozáshoz való jog határát nem a vélemény tartalma vagy stílusa szabja meg, hanem mások jogai. Akármit és akárhogy is mondunk, az nem akadályozhatja meg, hogy mások is akármit és akárhogy mondjanak, és nem járhat más alapjogok, például az emberi méltóság sérelmével.
Ebből következik, hogy ha egy tüntetés erőszakossá válik, akkor véget ér az alapjogi védelem, és a rendőröknek joguk van közbeavatkozni. A rendőri fellépés jogszerűségét innentől az dönti el, hogy mennyire áll arányban a történtekkel.
Nem jelentették be a tüntetést, tehát a rendőröknek joguk volt elzavarni őket!
A nem bejelentett tüntetést ugyanolyan alkotmányos védelem illeti, mintha be lett volna jelentve, ezért mindaddig jogszerű, amíg békés marad. A résztvevőket tehát önmagában azért nem lehet felelősségre vonni, mert elmentek egy nem bejelentett tüntetésre. Az egyetlen, aki felelősségre vonható, a szervező, aki elmulasztotta a bejelentést. Ellene szabálysértési eljárás indítható. A diákok tüntetése a Clark Ádám tértől a Karmelitáig ugyan nem volt bejelentve, de békés maradt egészen addig, amíg a kordont le nem döntötték. A kordon ledöntése már nem jogszerű magatartás, ez volt az a pont, ami megteremtette a rendőri fellépés jogalapját. De egészen eddig a pontig a bejelentés hiánya miatt az indulatos tiltakozás nem vált jogellenessé.
Ennyi mocskolódást senkinek sem kell elviselnie, nem csoda, ha a rendőrök odacsaptak!
A rendőröknek az a feladatuk, hogy éles helyzetben is higgadtak tudjanak maradni. Ezért kapnak alapos kiképzést, és ezért vannak felhatalmazva a kényszer alkalmazására. Átlagos állampolgárként bárki gondolhatja azt, hogy azok a diákok, akik kurvaanyáznak, neveletlenek, ezért szappannal kéne kimosni a szájukat, de a rendőrségnek ebben a kérdésben nem lehet véleménye. A szólásszabadság a káromkodás szabadságát is jelenti, és nem a rendőrség dolga az, hogy jómodorra tanítsa a polgárokat.
A rendőrség csak az agresszióra válaszolt könnygázzal!
A rendőrség akkor sem tehet meg bármit, ha egy tüntetés erőszakossá válik. A rendőri fellépésnek ugyanis fontos kritériuma az arányosság, vagyis az, hogy a fellépés erejének egyensúlyban kell lennie az elérni kívánt céllal. Ez azt is jelenti, hogy a rendőrnek mindig a lehető legenyhébb, de még hatékony eszközt kell választania, ha fellép a tüntetőkkel szemben. A rendőrségi törvény kimondja, hogy “Több lehetséges és alkalmas rendőri intézkedés, illetőleg kényszerítő eszköz közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett az intézkedéssel érintettre a legkisebb korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.” Az arányosság követelménye alapján dől el tehát a fellépés jogszerűsége. A diáktüntetőkkel szemben bevetett könnygáz szerintünk aránytalan fellépés volt, mert a tüntetők nem támadtak rá a rendőrökre. A munkaterületre léptek be, és egy kordonelemet döntöttek le, ami ellen máshogy is felléphetett volna a rendőrség.
A rendőröknek az a dolguk, hogy bármi áron megvédjék a fontos kormányzati épületeket!
A rendőri fellépésnél nincs olyan, hogy a cél szentesíti az eszközt. A rendőrség csak azt teheti meg, amire a törvény felhatalmazza, csak olyan kényszerítőeszközt vethet be, amit a törvény lehetővé tesz a számára, és csak olyan módon léphet fel, ahogyan azt a törvények neki megengedik. Kétségtelen, hogy a védett személyek és épületek biztosítása legitim cél, és hogy e cél érdekében felléphetnek az indulatos tömeggel szemben. A rendőr ugyan alkalmazhat kényszert, de hogy milyen kényszerítő eszközt választhat, azt korlátozza a törvény. Ebben az esetben a rendőrök nem védekeztek, és a fontos kormányzati épületet biztosították, hanem inkább támadtak, és egy építkezési munkaterületről igyekeztek kiszorítani a tüntetőket.A rendőrség csak utólag és akkor sem magától ismerte el, hogy valójában hivatalos területlezárás miatt vannak ott. Egészen mostanáig nem cáfolták azt a kormányzati állítást, hogy a Színház utca az építkezés miatt van elkerítve. Mind a korábbi kordonbontási akciókat, mind pedig május 3-ig kordondöntést abban a tudatban hajtották végre a tiltakozók, hogy a kordonok és a rendőrök egy építési területet védenek. Ebben a helyzetben pláne aránytalan volt, hogy könnygázt alkalmaznak a kerítés épsége érdekében.
Azt is értékelni kell, hogy a tüntetők nem jutottak közel a Karmelita épületéhez még a kordonelem ledöntése után sem. Egyetlen dologban tettek kárt: a kordonban. Sem a rendőrökben, sem a védett személyekben, sem a védett épületben. Tény, hogy a veszélye mindennek fennállt, de az is tény, hogy az ilyen helyezetekre kiképzett és felszerelt készenléti rendőrség megfelelő nagyságrendben volt jelen, és ennél kompetensebb módon, kevésbé erőszakosan kellett volna kezelnie a helyzetet.
A könnygáz nem válogat, aki odamegy egy tüntetésre, számíthatna arra, hogy bajba kerül!
Maga a rendőrség is azzal védekezett, hogy a könnygáz nem válogat. Ez az érvelés azért problémás, mert a Karmelitánál annak ellenére is közvetlen közelről fújtak le több tüntetőt, hogy nem tanúsítottak erőszakos magatartást. Aki pedig nem erőszakos, azzal szemben nem is lehet erőszakot alkalmazni. A könnygáz valóban nem válogat, válogatnia tehát a rendőrségnek kellett volna a rendelkezésére álló eszközök között, ha fel akarta oszlatni a tüntetést. A könnygáz ugyanis nemcsak azokat éri, akiknek szánják, hanem mindenki mást is, aki a közelben van: békés tüntetőket, újságírókat, járókelőket, turistákat, kiskorúakat és beteg embereket egyaránt. A rendőrségnek erre is tekintettel kell lennie, amikor a kényszerítőeszközök között válogat.
Ha pedig a törvények szigorúan szabályozzák a rendőrség fellépését és előírják az arányosság követelményét, akkor egy tüntetés résztvevői joggal várhatják el, hogy amíg nem támadnak a rendőrökre, addig a rendőrök sem támadnak rájuk.
A parancsnoki kivizsgálás mindent szakszerűnek és jogszerűnek talált, tehát ez így is volt!
Egy szigorúan hierarchikus, fegyveres rendvédelmi testületben védik a mundér becsületét. Nem véletlen, hogy bírói jogorvoslat is rendelkezésre áll: számtalan rendőri intézkedésről állapította meg utólag a bíróság, hogy az nem volt jogszerű. Sokat elmond, hogy a rendőrség legalább hét embert előállított hivatalos személy elleni erőszak miatt, ám végül egyiküket sem gyanúsították meg ezzel a bűncselekménnyel. Valakit egyáltalán nem jelentettek fel, a többieket pedig csak azzal gyanúsították meg, hogy az arcukat eltakarva jelentek meg, tehát egy nem erőszakos és igen csekély súlyú vétség miatt jelentették fel. Ennek ellenére a rendőrség még ezután sem erről, hanem rendőrökre támadó erőszakos tüntetőkről beszélt.
Mégis, mit kellett volna csinálnia akkor a rendőröknek? Csendben tűrni, hogy tüntetők hőbörögnek a Miniszterelnökség előtt?
Mutatjuk:
Kiskorúak mit keresnek egyáltalán egy tüntetésen? Ki engedi meg nekik, hogy tüntessenek?
A szabadságjogok nem életkorhoz kötődnek, ezért a szólásszabadság gyakorlása, amelybe a tüntetés is beletartozik, a gyerekeket is megilleti. A közoktatás állapotai miatt zajló tüntetésen pedig ki más tudná hitelesebben képviselni az ügyet, mint a diákok? A gyerekek részvétele a demokráciában azt jelenti, hogy joguk van elmondani a véleményüket, és ezzel aktívan alakítani a közügyeket. A demokratikus nevelés ráadásul a köznevelési törvény által is elismert célja az oktatásnak. A mostani események azonban rámutattak arra, hogy mennyire ellentmondásos mindez. Az államnak elvileg kötelessége, hogy önmagukért kiállni képes állampolgárokat neveljen, de ha ilyenekkel kerül szembe, megpróbálja elhallgattatni őket. Aki diákként a könnygázzal szemben is ki mer állni magáért és a jövőjéért, az sok felnőttnek is példát adhat abból, mit jelent elkötelezettnek lenni a közügyek iránt.
Az, hogy egy tüntetésre elengedi-e kiskorú gyerekét, vagy ha engedély nélkül megy el, akkor felelősségre vonja-e, jogilag a szülő döntése. Ebbe az államnak, a rendőrségnek nincs és nem is lehet beleszólása. Ugyanakkor a rendőrségnek, a helyszín parancsnokának nagyon is van felelőssége abban, hogy a tüntetés biztonságos legyen, és tekintetbe vegye, ha a tüntetők között fiatalok is vannak. Az arányosság követelménye azt is jelenti, hogy egy diáktüntetést máshogy kell kezelni, mint egy felnőtt résztvevőkből álló demonstrációt. Mivel a könnygáz nem válogat, válogatnia a rendőrségnek kell!
Ha az oktatás ügyéről van szó, nem radikális eszközökre van szükség, hanem tárgyalásra és szakmai egyeztetésre!
A diákok és az oktatás ügyéért küzdő más csoportok (pedagógusok, szülők, oktatási szakértők és más civilek) évek óta kérik a döntéshozókat, hogy hallgassák meg őket. A mostani tiltakozáshullám több mint egy éve kezdődött. 2022. október 23-án hozták nyilvánosságra az érintettek szakmai javaslatait összegző 9 pontot, amelynek az első pontja épp ez: érdemi és nyilvános párbeszédet az oktatás megújításáról! Ennek ellenére a kormány semmilyen formában nem adott lehetőséget a valós párbeszédre. Pintér Sándor 2022 decemberében ugyan összehívott iskolaigazgatókat és pedagógusokat, ám a résztvevők elmondása szerint valójában inkább eligazítást tartott, mint hogy meghallgatta volna őket. Az esemény előtt egyébként a diákok is szerettek volna átadni egy levelet a belügyminiszternek, de ő nem vette át ezt, és azóta sem adott lehetőséget a diákoknak, hogy elmondják javaslataikat. Sőt, 2023 tavaszán, több mint egy évvel a tiltakozások kezdete után, a pedagógusok munkajogi státuszának megváltoztatásáról, jogaik korlátozásáról érkeztek hírek a státusztörvény kapcsán.
Amikor a hatalom nem áll szóba a polgárokkal az őket érintő legalapvetőbb kérdésekben, akkor más eszközökkel kell hallatniuk a hangjukat. Ha ezeket is ignorálja a hatalom, akkor egyre hangosabbak és mérgesebbek lesznek a résztvevők. A hatalom felelőssége, hogy meghallgassa a polgárokat, különben nincs más választásuk, mint kiabálni.
Hegyi Szabolcs
Május 19-ére ismét tüntetést hirdettek meg a diákok. A tiltakozáson ezúttal is jelen lesznek jogi megfigyelőink és forródrótunk is élni fog a +36307223356-os számon!