„Semmelweis hazájában” – nyilvánosság és titkolózás a kórházi fertőzések körül

Aki régebb óta követi a TASZ munkáját, emlékezhet, hogy néhány éve milyen sokat foglalkoztunk a kórházi fertőzések témájával. Átfogó kampányunkban igyekeztünk mindent megtenni, ami csak befért a tevékenységeink körébe, és reméltük, hogy partnerek segítségével mélyreható változásokat tudunk elérni. Most a Direkt36 hatalmas áttörést ért el azzal, hogy elvégezték a korábban általunk kiperelt adatok elemzését, a témát pedig cikksorozatban és ma megjelent dokumentumfilmjükben tárják fel, amiben mi is megszólalunk.

2016-ban egy egyszerű adatigényléssel indult a történet, ami most a Direkt36 epikus hosszúságú és lenyűgözően részletes cikksorozatában, valamint bő másfél órás dokumentumfilmjében csúcsosodott ki. Ekkor derült ki, hogy az állam egyetlen igazán érdemi tevékenysége a kórházi fertőzések problémájának kezelésére a titkolózás: noha külön jogszabály is kötelezi arra, hogy nyilvánossá tegye, hogyan állnak a magyar kórházak a fertőzésekkel, képesek voltak a Kúriáig vinni az adatigénylésünk miatt indított pert, csak hogy megakadályozhassák az információk nyilvánosságra kerülését.

Mi motiválhatta ezt a hatalmas erőfeszítést az adatok napvilágra kerülése ellen? Hamar kiderült, hogy minden jogászinak és szakmainak álcázott érv mögött a kórházak siralmas állapota és az egészségügyi vezetés tétlensége áll. A cikksorozat kíméletlen precizitással tárja fel mindazt, amit mi már évekkel ezelőtt megtapasztalhattunk: hogy az állam minden lehetséges ponton a legrosszabb stratégiát követi. A kórházakat nem teszi érdekeltté sem a valós helyzet feltárásában, sem a fertőzési helyzet javításában. Nem ösztönzi azt sem, hogy koncepcionális, átfogó stratégiák mentén lehessen visszaszorítani a fertőzéseket, nem áldoz a jó gyakorlatok meghonosítására, a szakemberek képzésére, az infrastruktúra javítására. Így aztán nem csoda, hogy a folyamatosan pénzszűkében lévő kórházak inkább a már kialakult betegségek sokkal költségesebb kezelésére, semmint a számszerűen is olcsóbb megelőzésre fordítják a pénzt.

Az adatok nyilvánossága érdekében indított pert 2019-ben végül jogerősen is megnyertük: az állam abszurd ellenérveit nem fogadta el a Kúria. Az adatokat ugyanakkor használhatatlan formában kaptuk meg. Ahogy a Direkt36 írja: „a pdf-fájlok összesen 6189 oldalon, több tízezer sorban tartalmazták a fertőzések adatait, csak éppen teljesen értelmezhetetlen módon”. Az általuk letisztázott és Ferenci Tamás, az ország egyik legelismertebb biostatisztikusa által elemzett adatbázis végül csaknem 26.000 sort tartalmazott. Ez alapján sikerült végre értelmezhető, kórházakra lebontott adatokat nyerni a kórházi fertőzésekről.

A vonatkozó jogszabály szerint az előző évi kórházi fertőzésekről szóló jelentést minden év november 1-jéig kell közzétenni. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a mi erőfeszítseinknek is köszönhető, hogy sok év után először a 2022-es évről szóló jelentést határidőben közzétették. Maga a jelentés is hatalmasat változott 7 év alatt: a korábban laikusoknak olvashatatlan szakmai szöveg mára jóval közérthetőbb, az adatok értelmezését pedig táblázatok, grafikonok is segítik. Igaz, az adatok teljességéhez továbbra sem lehet hozzáférni: a Direkt36 a 2021-es adatokra vonatkozóan megismételte ugyanazt az adatigénylést, ami a mi jogerősen megnyert perünkhöz vezetett – a Müller Cecília vezette NNGYK pedig ugyanúgy megtagadta az adatok kiadását, mintha már nem bukták volna el a pereskedést velünk ugyanezen az alapon minden bírósági fokon. Persze a Direkt36 sem hagyta annyiban – az adatok nyilvánossága érdekében indított perben mi képviseljük őket.

Az is igaz, hogy a friss jelentést átnézve látható, hogy a fertőzéses helyzet drámaian romlik – 2013-hoz képest bő másfélszer annyi lett a fertőzések abszolút száma, miközben az ápolási napok száma majdnem megfeleződött.

2015 októberében tűz ütött ki egy bukaresti szórakozóhelyen – a tragédiában 27-en haltak meg a helyszínen és 37-en a kórházban. 2019-ben drámai dokumentumfilm tárta fel, hogy a mindent átszövő korrupció, a hatóságok alkalmatlansága és a hígított fertőtlenítőszerek miatt haltak meg ennyire sokan a kórházban. Az események hatására lemondott a román kormány.

Arra nyilvánvalóan illúzió várni, hogy a magyar kormány magától észbe kap – épp ezért ideje lenne, hogy a civilek mellett az egészségügyi szakma is felsorakozzon azok mellé, akik tarthatatlannak tartják, hogy a helyzet évek óta romlik, és hogy rendre egy kisvárosnyi magyar embertelen szenvedések közepette kerül nyomorúságos egészségi állapotba és hal meg a szőnyeg alá söpört kórházi fertőzések miatt. De a Direkt36 tényfeltáró munkája újabb esélyt jelent a szembenézésre és a változásra.

Nézzétek meg a frissen megjelent tényfeltáró dokumentumfilmjüket itt:

Asbóth Márton