Miután Orbán Viktor tavaly októberben a Kossuth Rádióban bejelentette, hogy a magyar kormány nem engedélyezi a palesztinpárti tüntetéseket, a rendőrség sorra tiltotta meg az ilyen gyűléseket.
Az sem számított, ha a szervezők mindent megtettek annak érdekében, hogy a tervezett tüntetésük békés legyen, és elítéljék a Hamász terrorcselekményeit, sőt kifejezetten a békéért álltak volna ki.
A Kúria után most az Alkotmánybíróság is elfogadta azt, hogy a rendőrség egy feltételezett, kis valószínűségű veszély miatt akadályozta az egyik bejelentőt a gyülekezési joga gyakorlásában.
Ennek pedig a gázai konfliktustól függetlenül súlyos következményei vannak.
Akár arról van szó, hogy Orbán Viktor politikai akarata már az Alkotmánybíróságon is úgy megy át, mint kés a vajon, akár arról, hogy a gázai helyzet kapcsán jelenleg is zajló heves viták miatt az AB visszarettent attól, hogy állást foglaljon ebben a kérdésben, a végeredmény ugyanaz:
az AB feladta azt a saját maga által kialakított és mindeddig fenntartott alapelvet, hogy a véleménynyilvánítás szabadságát a vélemény tartalmától függetlenül alkotmányos védelem illeti.Ügyfelünk, Káldos János palesztinok és zsidók közös részvételével szeretett volna béketüntetést tartani a Germanus Gyula parkban még tavaly novemberben. A tüntetés magyar, angol, arab és héber nyelven követelte volna a konfliktus békés rendezését, és a rendőrséggel előzetesen ismertetett szónoklatok kifejezetten elítélték volna a Hamász október 7-i terrorcselekményét.
Miután a rendőrség megtiltotta a gázai helyzet kapcsán tervezett béketüntetés megtartását, és ezt a Kúria is helybenhagyta, az Alkotmánybíróság (AB) már meg sem vizsgálta a tilalmat, hanem érdemi vizsgálat nélkül visszautasította a szervező alkotmányjogi panaszát.
Az AB szerint a kúriai döntés elégséges figyelemmel volt a gyülekezési jogra, ezért nem merült fel alaptörvény-ellenesség kételye. A rendőrség azt feltételezte, hogy a béketüntetés alkalmat adhat az erőszakra, és elfogadta bizonyítékként azt, hogy más országokban voltak olyan tüntetések, amelyek erőszakossá váltak. Ezt az érvelést a Kúria is meggyőzőnek találta, szerintünk viszont nem lehet ez alapján megtiltani egy tüntetést.
Ugyanis, ahogy a panaszbeadványunkban is hangsúlyoztuk,
- a béketüntetés szervezője minden tőle elvárhatót megtett azért, hogy biztosítsa a tüntetés békés jellegét,
a gyűlés résztvevőinek vagy a potenciális ellentüntetőknek az esetleges erőszakos magatartásával kapcsolatban a rendőrségnek van biztosítási kötelezettsége, amit a bíróság nem kért számon.
Ennek ellenére az AB azt állítja, hogy fel sem vetődött alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés.
A palesztinbarát tüntetések tiltásával valószínűleg sokan egyetértenek, de fontos látni ennek a döntésnek az alapvető és hosszútávú káros hatásait.
Mindenekelőtt azt, hogy a véleménynyilvánításhoz és a gyülekezéshez való jog is olyan szabadságjogok, melyek azt szolgálják, hogy a kisebbségben lévő vagy a kormány hivatalos álláspontjától eltérő véleményeket is ki lehessen mondani. A népszerű álláspontok hangoztatásának értelemszerűen nincs szüksége kiemelt védelemre.
Másrészt, ha véleményének a tartalma alapján, mondvacsinált veszélyekre hivatkozva el lehet valakit hallgattatni ma, akkor holnap bárki mást is el lehet hallgattatni ugyanilyen alapon. Harmadrészt, az AB döntésére hivatkozva a jövőben a rendőrség gyakorlatilag lerázhatja magáról azt az alkotmányos feladatát, hogy a gyűléseket biztosítania kell és meg kell védenie a résztvevőket az esetleges provokátoroktól.
Szomorú, hogy az Alkotmánybíróság már nem érzékeny az alkotmányos jogok sérelmére, de nem meglepő a dolog. A kormányzathoz lojális bírókkal feltöltött AB-tól aligha várható, hogy szembeforduljon a kormányzati politikával.
A bíróság elfoglalása éppen azt a célt szolgálta, hogy az ilyen helyzetekben Orbán Viktor akarata ne fusson zátonyra az alkotmányos követelményeken.
A béketüntetés jogsértő megtiltása miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságához is fordultunk, így a jelenlegi válság kitörése óta először fog dönteni a strasbourgi emberi jogi bíróság arról, hogy a gázai konfliktussal kapcsolatos tüntetéseket lehet-e előzetesen korlátozni.
Bízunk benne, hogy az emberi jogi bíróság nem fog elugrani a feladat elől, és bátran kiáll az olyan álláspontok kinyilvánításának a szabadsága mellett is, amelyek az egész világon vitatottak.
Hegyi Szabolcs, a TASZ jogásza
Állj ki te is a véleménynyilvánítás szabadsága mellett, és segíts az adód 1 százalékával, hogy jövőre is képviselhessük azokat, akiket el akarnak hallgattatni!
