- Ibolya utólag tudta meg, hogy a nyugdíja mellett a gyod teljes összegére jogosult lenne, ha néhány hónappal később ment volna nyugdíjba.
- A kormányhivatali ügyintéző erről nem tájékoztatta, így elesett a támogatástól, ami nagy segítség lett volna.
- Az unokájáról gondoskodó nagymama tudja, hogy ezen már nem lehet változtatni, de segítségünkkel az ombudsmanhoz fordult, hogy mások ne kerüljenek ilyen helyzetbe.
- Az alapvető jogok biztosa azonban nem lát kivetnivalót abban, hogy az állami szervek nem adnak teljes körű tájékoztatást.
- Mi tájékoztatót készítettünk, hogy a hasonló helyzetben lévő emberek élhessenek a jogaikkal és lehetőségeikkel.
Vajon a súlyosan fogyatékos unokáját gondozó nagymamától kell elvárnunk, hogy a szociális ellátások minden feltételével és lehetőségével tisztában legyen, vagy a kormányhivataloktól és azok ügyintézőitől, hogy tájékoztatást adjanak ezekről?
Ibolya 2011 óta gondoskodik unokájáról, aki kisagyhiánnyal született, és 24 órás ápolásra szorul. A nagymama emiatt más munkát nem is tud végezni, de mivel 2011 óta főállásban gondozza unokáját, a gyermekek otthongondozási díjának (gyod) teljes összegére jogosult volt.
2023-ban Ibolya felhívást kapott a Vas Vármegyei Kormányhivataltól, hogy 65. életévének betöltése miatt el kell indítani az öregségi nyugdíjazását. Ez meg is történt, ám később megtudta, hogy ha néhány hónappal később indították volna el a nyugdíjazást, akkor elérte volna a tízéves gyod-jogosultsági időt, aminek leteltével a nyugdíja mellé igényelhette volna a gyod teljes összegét.
Mivel a kormányhivatali ügyintéző erről a lehetőségről nem tájékoztatta, a nagymama jelentős támogatástól esett el: 216 ezer forintos nyugdíja mellé csupán a gyod különbözetét, 73 ezer forintot kapja, ez az összeg pedig alig fedezi a megélhetésüket és az unoka gondozását, fejlesztését, gyógyszereit.
Ha az ügyintéző megfelelően és teljeskörűen tájékoztatta volna a lehetőségeiről, akkor lehetővé vált volna Ibolya számára, hogy éljen a jogaival, és a számára legkedvezőbb döntést hozza. Tisztában van azzal, hogy a nyugdíjazását már nem lehet visszacsinálni, de szeretné, hogy legalább mások megkapják a szükséges tájékoztatást hasonló helyzetben. Ezért segítségünkkel az alapvető jogok biztosához fordult azt kérve, hogy vizsgálja ki az esetet és fontolja meg, hogy ajánlást ad ki a hatóságok számára, illetve jogszabály-módosítást kezdeményez.
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény (Ákr.) alapelvei kötelezik ugyan a hatóságot arra, hogy teljes körű tájékoztatást adjon, de ehhez nem társul konkrét iránymutatás. Így sokan lehetnek, akik az információhiány miatt sokkal rosszabb helyzetbe kerültek, mint amire lehetőségük volt.
Nem várható el egy állampolgártól, hogy ugyanolyan mély tudással rendelkezzen a szociális ellátásokról és azok feltételeiről, mint a hatóság, vagy annak ügyintézője. Ha nem kap megfelelő támogatást a döntéseihez, azzal a szociális biztonsága sérül.
Az alapvető jogok biztosának hivatala mindössze arról tájékoztatta a nagymamát, hogy az eljárás nem sértett jogszabályt, és nincs előírva a közigazgatási szerveknek, hogy az ügyfelet tájékoztatni kell minden, őt esetlegesen érintő lehetőségről. De ezt eddig is tudtuk, és épp azért fordultunk – hiába – az ombudsmanhoz, hogy kezdeményezze az átfogó tájékoztatás kereteinek megteremtését.
Mintha az állam és szervei egyáltalán nem is lennének érdekeltek abban, hogy az állampolgárok tisztában legyenek azzal, hogy milyen ellátásra jogosultak. Nemrég a WMN cikkében is beszéltünk arról, hogy egyre gyakrabban találkozunk olyan esetekkel, amikor más ügyekre nem jellemző módon, eljárási hibákra hivatkozva utasítanak vissza, szüntetnek meg, vagy fizettetnek vissza gyod-támogatásokat.
Itt is felidézünk néhány esetet: tavaly szeptemberben például egy súlyosan beteg kislányát otthon ápoló ügyfelünket szólították fel, hogy fizessen vissza több mint hárommillió forintnyi gyod-ot arra hivatkozva, hogy egy költözés után nem jelentette be a kormányhivatalban lakcímének megváltozását. Pedig ezt megtette, de elképzelése sem volt arról, hogy ugyanabban a kormányhivatalban egy másik ügyintézőnek is jeleznie kellett volna a címváltozást. A hivatal mindenféle utánajárás nélkül rosszhiszeműséget állapított meg, pedig ügyfelünk ugyanúgy gondozta lányát az új lakhelyükön, mint addig. Az édesanyának jogi segítséget nyújtottunk, és pert nyert a kormányhivatal ellen.
Egy másik ügyfelünktől szintén kapásból rosszhiszeműséget feltételezve vették el a támogatást. A súlyosan fogyatékos kisfiát nevelő édesanya azért nem tudta időben benyújtani az éves felülvizsgálathoz szükséges iratokat, mert az egészségügy leterheltsége miatt a határidőn belül nem kaptak időpontot orvoshoz. A kormányhivatal meg sem próbálta kideríteni, hogy mi a késlekedés oka, hanem egyből súlyos döntést hozott, ami nem arányos és nem is méltányos. Ebben az ügyben már bíróságra sem kellett mennünk, a hivatal elismerte, hogy védhetetlenül rossz döntést hozott.
Hosszú évekig tartó küzdelem eredménye volt, hogy felemelték a gyod méltánytalanul alacsony összegét. A hatalom már nem tudta tovább halogatni, hogy érdemi segítséget adjon azoknak, akik minden idejüket az ápolásra szoruló hozzátartozójuk gondozásának szentelik. A szociális kiadások a magyar költségvetésből ugyan minimális részt tesznek ki, de a szociális büdzsén belül a gyod jelentős tétel. Úgy tűnik, mintha megpróbálnák az ellátásból kigolyózni, akit csak lehet.
Pedig a gyod nem kegy, hanem ellenszolgáltatás azért a munkáért, amit az állam nem tud elvégezni. Ezért is fontos, hogy az ellátásra jogosultak megkapjanak minden információt a tájékozott döntéshez, hogy tisztában legyenek azzal, hogy mikor milyen ellátással járnának legjobban.
Bár az állam ezt láthatóan képtelen megadni, mi tovább dolgozunk annak érdekében, hogy elérjük ezt, és addig is saját eszközeinkkel igyekszünk pótolni ezt a tájékoztatást: tudástárunkban megtalálod, hogy kinek jár, hogyan igényelhető a gyod, és hogyan vehető igénybe különböző élethelyzetekben. Ha nem találod meg a keresett információt, jogsegélyszolgálatunkat is felkeresheted.