Egy gondoskodó testvér kijárta: minden érintett családnak jár az otthonápolás anyagi elismerése
- Édesanyjuk halála után Balázs vállalta, hogy tovább gondoskodik öccséről, aki folyamatos ellátásra szorul.
- Ehhez szerette volna igénybe venni a gyod-ot, azonban adminisztratív okokra hivatkozva elutasították.
- Balázs nem hagyta annyiban a dolgot, bíróságon támadta meg a jogsértő kormányhivatali határozatot, és sikerrel járt.
- Ez egyúttal minden érintett család sikere: megerősítést nyert, hogy a gyod a gondoskodás elismerése, amiből nem lehet a gondoskodó hozzátartozókat adminisztratív előírásokkal kizárni.
Amikor Bán Tamás 1982-ben világra jött, az orvos súlyos hibát vétett, veszélybe sodorva a baba és édesanyja életét. A kisfiúnál oxigénhiányos állapot lépett fel és más maradandó károsodás is érte. Édesanyja rengeteg gyógytornával elérte, hogy Tamás képes menni, akár szaladni is, így szerencsére nem kell egész nap feküdnie – az eredménynek az orvosok is csodájára jártak. Ám a mai napig folyamatos gondoskodásra szorul: beszélni nem tud, etetni, pelenkázni, öltöztetni kell.
Tamás édesanyja tavaly elhunyt. Bátyja, az 51 éves Balázs vállalta, hogy tovább gondoskodik róla: érzelmi kérdés volt számára, hogy nem adja intézetbe. Balázs félti Tamást az ottani körülményektől, nem tudná elviselni, hogy az öccse ismeretlen emberek közé kerül, ahol csak hétvégén látogathatja. Balázs már korábban is részt vett Tamás gondozásában, alaposan megismerte öccse igényeit, gesztusait, jelzéseit. Így meg tudja oldani a feladatot, igaz, nincs könnyű dolga, hiszen hosszabb időre csak akkor tud elmenni otthonról, ha van kire bízni testvérét.
Aki vállalja, hogy otthon gondoskodik ápolásra szoruló hozzátartozójáról, az erre teszi fel az életét, a gondoskodás mellett arra sem marad ideje, hogy munkát vállaljon a megélhetésért.
Ezért volt fontos lépés, amikor a gyod (gyermekek otthongondozási díja) olyan – egyébként máig az egyetlen – szociális támogatássá vált, aminek az összege megélhetés szempontjából alacsony ugyan, de mégiscsak számottevő: a bruttó minimálbér 10 százalékos nyugdíjjárulékkal csökkentve, ami 2026-ban 290 ezer forintot tesz ki.
Balázs elkezdett utánanézni annak, hogyan igényelhetné a gyod-ot, és a TASZ jogsegélyszolgálatától is tanácsot kért, mert az interneten egymásnak ellentmondó információkba ütközött arról, hogy testvérként megkaphatja-e ezt a juttatást. A mi álláspontunk szerint igen: a vonatkozó kormányrendelet értelmében más hozzátartozó is adhat be gyod iránti kérelmet, ha a szülő már nem folytathatja a gondoskodást.
Balázs kérelmét azonban a kormányhivatal azzal az indokkal utasította el, hogy édesanyjuk nem igényelte a gyod-ot, ezért ő sem jogosult rá. Balázs elmondta: ennek az volt az egyszerű oka, hogy édesanyjuk nyugdíja magasabb összegű volt, mint a gyod, és mivel dönteni kellett, hogy melyik juttatást választja, értelemszerűen a nyugdíjra tartott igényt.
Szerintünk azonban alaptörvényellenes a kormányhivatal értelmezése, ami attól teszi függővé a testvér jogosultságát, hogy a szülő korábban igénybe vette-e a gyod-ot.
Több hasonló jogellenes elutasítással is találkoztunk már a kormányhivatalok részéről: volt olyan eset, amikor arra hivatkoztak, hogy a testvér csak akkor kaphatná meg a gyod-ot, ha a szülő halálát követő három hónapon belül igényelte volna. Ebben az ügyben elértük, hogy az Alkotmánybíróság olyan döntést hozzon, ami leszögezi: a gondoskodás értéke nem attól függ, hogy a gondoskodó hozzátartozó szülő-e vagy testvér, így nem lehet köztük adminisztratív előírásokkal különbséget tenni.
A TASZ ügyvédje, Dr. Kollarics Flóra segítségével Balázs bírósághoz fordult. A perben azt a kérdést kellett eldönteni, hogy az öccséről gondoskodó Balázs jogosultsága valóban pusztán attól függ-e, hogy elhunyt édesanyjuk igényelte-e a juttatást. A Veszprémi Törvényszék az Alkotmánybíróság korábbi döntéseire és az Alaptörvényre hivatkozva megállapította, hogy nem így van: a gyod „szociális ellátás, amely a fogyatékos vagy tartósan beteg ápolt személy állapotához kapcsolódik, és a jogszabály céljának megfelelően támogatja a saját háztartásban történő hozzátartozó általi gondozást. A felperes a jogszabály céljainak és feltételeinek maradéktalanul megfelel.” A bíróság megsemmisítette a jogsértő határozatot és új eljárás lefolytatására kötelezte a kormányhivatalt.
Balázs szerint a hivatalnak már semmilyen további érdeke nem fűződhet ahhoz, hogy elutasítsák a kérelmét, az ítélet alátámasztja, hogy alkotmányos és emberiességi szempontok alapján is jár neki a gyod.
Köszönöm a TASZ-nak, hogy az ügy mellé álltak, és biztattak engem is, hogy ne hagyjuk annyiban, járjunk a végére, meg lehet oldani
– mondta Balázs. Az eredmény minden érintett család győzelme: egyértelművé teszi, hogy a gyod célja a gondoskodás elismerése és támogatása, és ez jár azoknak is, akik elhunyt szüleik helyett saját háztartásukban gondoskodnak önellátásra képtelen testvérükről.
A TASZ jogsegélyszolgálatát vezető Szabó Attila korábbi cikkében több esetet is felsorolt, amikor a hivatalok adminisztratív okokra hivatkozva próbáltak kizárni otthoni ápolást végző hozzátartozókat a juttatásból. Erre aligha létezik más magyarázat, mint hogy ezen próbáltak spórolni. Pedig az állami szerveknek azért kellene dolgozniuk, hogy akiknek jár egy adott szociális juttatás, az meg is kapja azt, ne pedig hátráltassák ezt mindenféle mulasztásokra hivatkozva. Az új kormány megalakulása után a Szociális és Családügyi Minisztériumot is megkerestük a gyod-igénylések körül – és az ebben az ügyben is – felmerülő értelmezési bizonytalanságok megoldásával kapcsolatban, javaslatainkra azonban még nem kaptunk választ.