Hogyan tud a hatóság embere a jogot felhasználva, azzal visszaélve zaklatni valakit? A szabálysértési bírságolás erre kiváló eszköz. Főleg, ha az érintett hátrányos helyzetű, így jogérvényesítési képessége alacsony. Videónk főszereplője egy kis Borsod megyei településen él, ahol 3 éve rászállt a helyi rendőr. A közbenjárásunknak és az illetékes rendőrkapitánynak köszönhetően Csabi rendőr már nem bírságolja alaptalanul, zaklató módon ügyfelünket.
„A lakosság szolgálatában” végzett megfigyelő tevékenység leple alatt etnikai, nemzeti hovatartozás alapján félemlítenek meg gyerekeket, zaklatnak felnőtteket egyenruhások Magyarbánhegyesen. Az elhangzottak alapján úgy tűnik, mintha a rendőrség nem védené meg a helybélieket.
A november 22-én, Hatvanban történtekkel kapcsolatban a TASZ az igazság minél teljesebb feltárására és a rendőri bántalmazások sértettjei jogainak érvényesítésére törekszik. Úgy gondoljuk, sem a rendőrség írásos közleménye, sem kiadott videófelvételük nem tartalmazza az események összességét. November 26-án videós stábunkkal a helyszínre utaztunk, hogy érintettek és szemtanúk beszámolóiból próbáljuk rekonstruálni a csütörtök délutánt.
Nem szép dolog letépni egy védett virágot, szemetelni a közterületen, tilosban parkolni vagy engedély nélkül horgászni, tüzelőt gyűjteni az erdőben. A bilincselés, motozás, szolgálati kutyák bevetése azonban eltúlzott reakció a kormány részéről. A Pintér Sándor által bevezetni kívánt módosításokkal növekedhet a hatalmi visszaélések száma.
A Fidesz és a Jobbik csatározása fémjelezte a Gyöngyöspata-bizottság keddi, négy óra hosszúra nyúlt ülését, a két párt képviselői közti vita részleteibe azonban szándékosan nem megyünk bele. Összességében az ülés arról szólt, hogy a kormányt milyen rosszul érintette a tavaszi gyöngyöspatai események nemzetközi visszhangja, különösen úgy, hogy épp az EU-elnökségünk idejére esett, illetve hogy vajon mi volt a szerepe Richald Fieldnek, kivel, mikor, miről és miért egyeztetett. Legalább félóránként elhangzott az is, hogy a történtekért nagyban a médiát terheli a felelősség.A bizottság előtt megjelent Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár, aki szerint nem is kérdéses, hogy Gyöngyöspatán provokáció történt, melynek voltak jó- és rosszhiszemű résztvevői. „A titkosszolgálatoknak lesz itt még feladatuk” – vélekedett, ezt azonban Harangozó Tamás, a bizottság szocialista alelnöke azonnal lecsapta, hiányolta ugyanis, hogy az államtitkár nem tájékozódott a bizottság első ülésén elhangzottakról.
Valószínűleg egyre kevesebben emlékeznek azokra a kora nyári napokra, amikor a kínai miniszterelnök látogatást tett Budapesten a két ország gazdasági kapcsolatainak szorosabbra fűzése érdekében. A gazdasági kérdésekben a TASZ-nál nem dolgunk állást foglalni, viszont a látogatás körüli tüntetések rendőrségi kezelése mindenféleképpen felkeltette aggódó érdeklődésünket.Hírek és helyszíni beszámolók szerint egyrészt a bevándorlási hivatal több tibeti származású polgárt pont aznap tartott fontosnak behívni. Másrészt az autoriter kínai politika ellen tiltakozni kívánó (pro-Tibet, pro-demokrácia, pro-Falun Dafa) tüntetők valahogy mindig a rendőrségbe botlottak, amint nem vörös zászló volt a kezükben, aminek igazoltatás, fenyegetés és erőszakoskodás lett a vége. Ha pedig nem a rendőrség, akkor egyszer csak Kína-szimpatizáns tüntetők vették körül őket például, beterítve őket hatalmas népköztársasági zászlójukkal. Mindehhez ha hozzávesszük, hogy a szép számmal megjelenő Kínát éltető tüntetőket a hírek szerint semmilyen hasonló inzultus sem ért, akkor számos, a magyar államra nézve kínos kérdés vetődik fel.
Szerdán tartja első érdemi ülését az Országgyűlés gyöngyöspatai események vizsgálatára létrehozott eseti bizottsága, melyet a kétharmados kormánypárti többséggel működő parlament június 7-én közzétett határozatával állított fel. A TASZ a bizottság munkájának kezdetére időzítve teszi közzé a gyöngyöspatai eseményekről szóló árnyékjelentését (pdf) és dokumentumfilmjét.Olvassa el az árnyékjelentés rövid összefoglalóját (pdf)!A TASZ a történtek tényszerű dokumentálását azért tartja indokoltnak, mert annak ellenére, hogy a határozat címe és preambuluma alapján a bizottság rendeltetése az egyenruhás bűnözés hátterének feltárása és felszámolásának elősegítése, a határozatban meghatározott kilenc bizottsági feladatból öt (!) a romák Vöröskereszt általi “utaztatásának” és Richard Field szerepének firtatására vonatkozik. A határozat az ötvenes évek koncepciós pereinek irataira emlékeztető módon prejudikál, amikor többek között kimondja: “A bizottság feladata annak megállapítása, hogy ki és miért állította valótlanul azt a Vöröskereszt által hosszú ideje szervezett akcióról, hogy a gyöngyöspatai romák helyszínről történő evakuálása zajlik, mi volt ezen pánikkeltés oka és célja”.
Sajtóhírek szerint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomhoz köthető szigetes tüntetést a rendőrség tegnap betiltotta annak nyomán, hogy a tüntetők az időpontot augusztus 1-ről, augusztus 9-re akarták módosítani. (A TASZ-nak nincs hivatalosan tudomása a tiltó határozat tartalmáról azon túl, ami a sajtóban megjelent. Így véleményünket is csak ezekre a hírekre tudjuk alapozni.)
Bizonyára sokan emlékeznek még A Drót (The Wire) című HBO sorozatra, ami lebilincselő és kivételes valósághűséggel mutatta be a baltimore-i kis- és nagystílű drogkereskedők, drogfogyasztók és az őket üldöző drogellenes zsaruk hétköznapjait. A rendező, David Simon a “drogellenes háború” frontvonaláról kiindulva szép fokozatosan felfejtette és bemutatta az amerikai közoktatás, bűnüldözés és média működési zavarainak azon gócpontjait, amelyek folyamatosan újratermelik a külvárosok kényszerpályás csődtömegeit. A sorozat egyik sztárját, a szexi leszbikus rendőrnőt, Kima Greggs-et alakító Sonja Sohnt a TASZ filmes csapatának sikerült meginterjúvolnia a texasi Austinban, ahol az amerikai országos ártalomcsökkentő konferencián vettünk részt. Hogyan tudod bekapcsolni a magyar feliratot? 1. Indítsd el a videót 2. Kattints rá a háromszögre, majd a cc-re 2. A felnyíló menüsorból válaszd ki a magyar feliratot, kattints rá. Sonja életét bevallottan átformálta a filmsorozat. Néhány éve ReWired for Change (Változásra újradrótozva) néven megalapította saját szervezetét, amelynek célja, hogy segítséget nyújtson az erőszakos bűnözés hálójába került drogkereskedő gyerekek és fiatalok számára. A szervezet nem hétköznapi megközelítéssel próbál hatást gyakorolni a célcsoportra: a tévésorozatot használja oktatási eszköznek, hogy ezen keresztül a fiatalok “rácsodálkozzanak” a saját életükre, megtanulják kívülről szemlélni és ezáltal átgondolni a saját döntéseiket, majd megismerni az őket körülvevő világ működését. Ennek a módszernek az előnye az, hogy a “drogellenes háborúval” ellentétben nem erkölcsileg romlott emberek megbüntetésében és az ezen keresztül megmutatkozó elrettentésben látja a problémák megoldásának kulcsát.
Kedden éjjel a munkatársaimtól kaptam a hírt: Gyöngyöspatán áll a bál, tömegverekedés tört ki, súlyos sérültek vannak. Nem mondhatnám, hogy meglepődtem. Hetek, sőt, hónapok óta számítottunk valami hasonlóra. Nem lehet, hogy a magukat polgárőrnek nevező csoportok következmény nélkül szekálják, vegzálják Észak-Magyarország amúgy is nyomorba döntött roma közösségeit: csak idő kérdése, mikor ütnek egyszer oda a megfélemlített, megalázott romák a provokátoroknak, ezzel kompromittálva magukat. Véleményem szerint az egész rendcsináló-játéknak ez volt a valódi célja, nem a közbiztonság javítása. Kíváncsi lennék, egy budapesti Jobbik-aktivista vajon meddig viselné el pofozkodás nélkül, ha folyamatosan szúrós szemű egyenruhások követnék a sarki kisboltba vagy a gyerekét az iskolába, a rendőrök pedig tétlenül szemlélnék az egészet.
Amikor egy népszerű belvárosi szórakozóhelyen kialakult tülekedésben három kislányt agyontaposnak, érthető, ha a közvélemény azonnal felelősök után kiált és az okok kivizsgálását követeli. Az is teljesen érthető, ha a köznek felelős politikusok megpróbálják kielégíteni a közvélemény ezen igényét, vizsgálatot kezdeményeznek a felelősök azonosítására és ellenőrzik a szórakozóhelyek engedélyeit, illetve a biztonsági előírások betartását. Az azonban már a politikai abszurd kategóriájába tartozik, amikor Pintér Sándor belügyminiszter a tragédia által kiváltott hullámokat meglovagolva próbálja beadni a saját diszkórazziás programját a médiának, és senki nem mutat rá, hogy kilóg a politikai lóláb.
2010. május 8. kellemes kis napnak ígérkezett a reggae zene kedvelőinek: ezen az estén került sor a Jango Fever nevű szabadtéri zenei fesztiválra Fót határában, ahol olyan zenekarok szórakoztatták (volna) a nagyérdeműt, mint a Riddim Colony, a Vibekillaz Crew és Lions of Suburbia. Éjjel 11 óra körül, amikor éppen bemelegedett volna a hangulat, megjelent egy tucat járőrautó és teljesen körbezárta a helyszínt.
Képzeljük el, hogy valakit az éjszaka közepén előállít a rendőrség – az előállítás oka itt most közömbös, legyen mondjuk garázdaság, vagy éppen egy szimpla országúti ellenőrzés során felmerült probléma. A gyanúsított viselkedhet tisztelettudóan vagy éppen trágárul a rendőrökkel, lehet nő vagy férfi, fiatal vagy öreg. Mindenesetre a lényeg az, hogy a járőrök arra gyanakszanak, hogy az illető kábítószeres befolyásoltság alatt áll. A rendőrségi törvény szerint ilyen esetben a gyanúsított előállítható és “az egészségügyi szolgálat igénybevételével vér, vizelet és műtétnek nem minősülő módon egyéb minta adására kötelezhető”.
A sajtóból értesülhettünk arról, hogy február végén a rendőrség rajtaütött egy debreceni szórakozóhelyen tartott zártkörű bulin, mivel a rendőrség közleménye szerint lakossági bejelentést kaptak arról, hogy ott “kábítószeres parti” zajlik, ahová “csak előzetes telefonos bejelentés alapján lehetett bejutni”. A helyszínen 46 szórakozó fiatalt állítottak elő, közülük szinte mindegyiknek pozitív lett a vizeletmintája kábítószer-fogyasztásra. A média által csak “drogbuliként” aposztrofált rendezvényről a mentők két embert is kórházba szállítottak – az MTI tudósítása szerint “drogtúladagolás” miatt.
