szegénység
Családja szegénysége miatt szakították el szüleitől az újszülött kisfiút
Lakhatási és anyagi nehézségeik miatt tagadta meg a hatóság egy családtól, hogy hazavihessék a kórházból újszülött kisfiukat. A szegénységből fakadó hiányosságokat a bíróság is a szülők egyéni felelőtlenségeként és alkalmatlanságaként értékelte. Pedig a gyerekek szegénység miatti kiemelése törvénysértő, a hatóságoknak büntetés helyett szociális támogatást kellene nyújtaniuk.
Nem kényelem, hanem élet-halál kérdése a célzott oltási kampány
Még most sem kapta meg mindenki az oltást, akinek erre szüksége lenne, és valós tájékoztatás, hiteles információk hiányában, a teljesen felesleges regisztrációs kötelezettség mellett lehetetlen számukra vakcinához jutni.
Az újszülött csecsemőt is elszakították mélyszegénységben élő anyja mellkasáról
A Kúria is megerősítette, hogy egy borsodi zsákfalu gyermekjóléti szolgálata nem végezte el a feladatát. A gyámhatóság pedig nem ellenőrizte a gyermekjóléti szolgálatot, és féléves késéssel hozott döntést. Ezzel súlyosan megsértették mélyszegénységben élő roma családok alapjogait.
Az ivóvíz elzárása is a kirekesztés egy formája
Te is jobban odafigyelsz arra, hogy a járványhelyzet kezdete óta jó alaposan, többször moss kezet naponta? Nem csoda, hiszen folyamatosan ezt halljuk március óta a hatóságoktól. Azzal azonban nem foglalkoztak a veszélyhelyzetben sem, hogy a kistelepüléseken, mélyszegénységben élő emberek sokszor el vannak zárva még a víztől is. A hazai intézményes kirekesztés egy különösen súlyos példája, amikor még a tiszta víztől is megfosztják a szegénységben élő családokat.
Könnybe lábadt a szemük, amikor kijöttünk Miskolcon a tárgyalóteremből
Egyszerre van jelen a hála és elégtétel érzése, valamint az ítélethirdetés által felidézett sok fájdalom és megaláztatás.
Miért fontosak neked is az emberi jogok?
December 10-e az emberi jogok világnapja. Ezen a napon fogadta el Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát az ENSZ közgyűlése 1948-ban. Azóta eltelt ugyan hetven év, de a nyilatkozat cikkei semmit nem vesztettek aktualitásukból. Lehet, hogy te sem tudsz róla, hogy az életedre milyen nagy hatást gyakorolnak az emberi jogok, ezért kiemelünk néhány cikket, hogy megmutassuk a jelentőségüket. Emellett arra is rámutatunk, hogy mi mit teszünk az érvényesülésükért.
A három legnagyobb baj az új nemzeti konzultációval
A nemzeti konzultáció műfajáról már többen megírták, hogy álságos konzultációnak nevezni. Valójában irányított kérdésekre, mostanra „igen vagy nem”-re egyszerűsített válaszlehetőségeket kínál, így teljesen alkalmatlan a polgárok véleményének felmérésére. A módszertani problémák mellett azért is álságos a konzultáció, mert ebben az esetben is van olyan a kérdések között, amiről már döntött a kormány. A nemzeti konzultációk valójában kampányeszközök: mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy a kormány kedvenc témáit, a bevándorlást és „Brüsszel”-t vették elsőként sorra. A legújabb nemzeti konzultáció nevében a családok védelméről szól, de valójában ugyanarra a sémára épül, mint a korábbiak. Sorra vettük, hogy mi a három legnagyobb probléma vele.
“Azt gondoltam, örökké így lehet. Míg élek, galambászkodom.”
Nagy István évek óta Miskolc egyik számozott utcájában él. Otthonát fiával és sógorával építették még közösen és most 80 tenyész- és versenygalambjával osztozik rajta. Mivel 2014-ben az önkormányzat mindenféle szakmai tervezés, előkészítés és hatástanulmány nélkül nekikezdett a telep felszámolásának és az ottélők kitelepítésének, István otthona is veszélybe került.
Lehajtott fejjel az orvosnál- 2. rész
A magyar egészségügy nehéz helyzetben van. Az öregedő társadalom egyre nagyobb terhet ró az egyre elégtelenebb egészségfinanszírozásra. A pénzhiányból viszont még nem feltétlenül következik a hátrányos megkülönböztetés. Miért okoz óriási károkat a diszkrimináció, és hogy lehetne ezt igazságosan csinálni?
25 kilométert gyalogolni a legközelebbi ügyeletre - 1.rész
Köztudott, hogy Magyarországon hatalmas különbségek vannak az egészségügyi mutatókban aszerint, hogy ki hol lakik. Míg például Budapest második kerületében a születéskor várható élettartam megegyezik Ausztriáéval, addig Borsodban a férfiak várható élettartama a kambodzsai és az azerbajdzsáni férfiakéval azonos. Egy rózsadombi nő átlagosan 13 évvel él tovább, mint egy borsodi férfi. Ha pedig csak a férfiakat nézzük, akkor több mint 7 évvel él tovább valaki, ha a második kerületbe születik, mintha Borsodba. Blogsorozatunk első részében ezen aránytalanságok okainak jártunk utána.
A szintifű meghódította Mátraverebélyt
„Holland” – ez az utcai neve a kannabisznak Mátraverebélyen. A helyi fiatalok elég ritkán férnek hozzá. A leginkább ugyanis a „biofűnek” nevezett drogot szívják, aminek annyi köze van a bio-hoz és a fűhöz, mint a szőlőt sosem látott tablettás bornak a Nyakas irsai olivérhez. Ázsiai laboratóriumokban előállított szintetikus drogokat áztatnak be különféle gyógynövényekbe, és ezt árulják „biofűként”. A helyesebb elnevezés inkább szintifű. A szintifüvek eddig elsősorban a nagyvárosi fiatalok körében terjedtek. Bár átfogó kutatás nem létezik erről, de egyre több beszámolót hallunk helyi pedagógusoktól arról, hogy néhány éve már egyre szélesebb körben elérhetőek a falusi fiatalok körében is. A TASZ Drogriporter filmes csapata Mátraverebélyen forgatott, hogy utánajárjon ennek a jelenségnek.
Elszakítva II.
Azt hinnénk, nem lehet vitatni a tényt, hogy a gyermekek legalapvetőbb szükséglete szüleik, testvéreik körében felnőni. Amióta gyermeklélektan létezik, a kisgyermekek egészséges pszichéjének fejlődésében központi szerepet kap az édesanyával kialakított korai kötődés minősége. Vannak gyerekek, akik laptopon játszanak kicsi koruktól kezdve, és vannak olyanok is, akik – drága játékok híján - testvéreikkel fogócskáznak az udvaron. Annyi bizonyos, hogy utóbbiakat sem szereti kevésbé a családjuk, mint tehetősebb kortársaikat.A kép forrása: abcug.hu
A szegénység mint tényállás
Sokan vagyunk akik nem szeretünk vagy nincs időnk rendet rakni, takarítani. Ilyenkor gyakran csak elrakjuk a szekrény mélyére a rendetlenséget okozó tárgyakat, a koszt pedig besöpörjük oda, ahol nem látszik. Aztán szép lassan a szekrényt már nem lehet becsukni, a szőnyeg alatt púposodó porban pedig orra bukunk. De egy darabig működik ez a trükk, egészen komfortosan érezhetjük magunkat a koszos és rendetlen lakásunkban. Ugyanezt teszi a politika és a döntéshozók a hajléktalan és szegény emberekkel. Megpróbálja eltünteti a leginkább szembetűnő jelenségeket: az aluljáróban alvó, a kukában turkáló, a megállóban kalapozó embereket.
A nyomor pusztít, mint a szennyes árvíz
Spiró György regényében, a Feleségversenyben a jövő Magyarországa több értelemben is végleg kettészakad: politikailag, szociálisan és kulturálisan. Leszakadnak a szegények, kiszakadnak a romák és az egész ország elszakad Európától és annak értékrendjétől. Bár a regény sok szempontból egy olyan negatív utópiát vázol fel, amelynek a megvalósulására ebben a formában hál’Istennek nem sok esély van, a széttöredezettség csírái már itt vannak velünk, és sehol sem látszik ez ennyire nyilvánvalóan, mint amikor ellátogatunk egy romák által (is) lakott borsodi faluba, ahol a szegregáció nem valami homályos, absztrakt terminus, hanem szemmel látható és kézzel fogható valóság.