- Három járványhullám után már nyakunkon a negyedik, a kormány mégis úgy tesz, mintha nem kellene semmitől sem tartanunk: a sikeres járványkezelő szerepében tetszeleg, pedig lakosságarányosan a világon a negyedik legtöbben nálunk haltak meg koronavírusban.
- A járványkezelést átláthatatlan, kapkodó, ellentmondásos, betarthatatlan intézkedések, szegényellenesség és a pártpolitikai érdekek mindenek felett állása jellemezte.
- Okos ország más kárán tanul – de a saját hibáinkból is jobb levonni a tanulságot, mint újra elkövetni őket.
- A TASZ ajánlásai a negyedik hullám kezdetén.
1. A szabályok tartsák tiszteletben a szabadságjogokat és jogállamiságot, legyenek átgondoltak, megismerhetők, betarthatók!
A járványhelyzet kezdetén érthető volt, hogy a kormány nem tudott kiérlelt, jól követhető, minden élethelyzetet lefedő és mindenki számára érthető szabályokat alkotni. Csakhogy azóta már eltelt másfél év, ezalatt bőven kidolgozhatták volna a megfelelő szabályokat – de talán még most sem késő. A kormánynak ezekre a szempontokra kellene odafigyelnie:
Alkosson előre megismerhető, többfokozatú, a helyzetnek megfelelően alkalmazható szabályrendszert. A szabályokat ne akkor dolgozzák ki, amikor a helyzet éppen megköveteli, hanem találják ki előre azt a keretrendszert, amit a különféle helyzetekben alkalmazni lehet. A szabályokat így mindenki megismerheti, felkészülhet rájuk, a kormánynak pedig csak annyi a dolga, hogy az aktuális állapotnak megfelelően hatályba lépteti a szükséges szabályokat. Készítsék fel a jogalkalmazókat is: a hivatalok, a rendőrség, a háziorvosok ne akkor találgassák a szabály értelmét, amikor már alkalmazniuk kellene.
Szokjanak le a „rendkívüli bejelentésekről” és a kvázi-jogszabályokról. A kormány láthatóan megkedvelte, hogy az új szabályokat előbb jelenti be a Facebookon, mint hogy kihirdetné a közlönyben. Más szabályok miniszteri utasítások, körlevelek formájában születtek meg. Ez nemcsak a jogállamiság követelményével ellentétes, de sok zavar forrása is volt, mert a bejelentés és a kihirdetett szabály sokszor nem volt átfedésben, a kvázi-normákat pedig gyakran csak szivárogtatásokból ismerhette a nyilvánosság.
A szabályok legyenek szakmailag alaposak, érthetők és a gyakorlatban is betarthatók. A kormány jogalkotása igen alacsony színvonalon zajlott: a szabályok gyakran érthetetlenek, ellentmondásosak voltak, pontatlan vagy többértelmű kifejezéseket, fordulatokat használtak. Emellett számtalan olyan szabályt alkottak, amit a gyakorlat kezdett ki, azaz lehetetlen volt betartani vagy betartatni őket. A szabályozás legyen hézagmentes, a fogalmak pontosak, az eljárási szabályok egyszerűek és életszerűek. Hiába kötelező például a kontaktkutatás, ha ennek elvégzésére nincs kapacitás, hiába van mentesítési eljárás, ha az hosszabb, mint maga a karantén. Idén a fél ország „munkavégzés céljából” járt külföldre, mert így szabadon utazhatott.
2. Szakmai döntéseket a járványkezelésben!
A kormány eddigi járványkezelését a napi politikai érdekek dominálták. Nemcsak azok a járványügyi szakmai kérdések dőltek el politikai alapon, hogy mikor, milyen lezárások és korlátozó intézkedések legyenek, vagy hogy milyen vakcinát szerezzen be az állam, de még az is, hogy milyen országokba lehessen utazni. A negyedik hullámban a kormánynak a következőkön mindenképp változtatnia kellene:
A szakmai ajánlások figyelembe vétele. Az intézkedések legyenek összhangban a nemzetközi és hazai szakmai ajánlásokkal (pl.: maszkviselés, tesztelés, oltási rend, utazási szabályok); a kormánynak nem tetsző szakmai állásfoglalást megfogalmazókat ne minősítsék politikai ellenfélnek.
Együttműködés. A járvány alatt a kormány úgy hozta meg pénzügyi intézkedéseit, hogy azok az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat fojtogassák és a kormánypártiaknak kedvezzenek. A kormány ne használja a mindenkit érintő járványhelyzetet a politikai ellenfeleivel szembeni hadakozásra, amikor a közösség összefogására van szükség. A negyedik hullám a választási kampány kezdetére esik, amikor a politikai küzdelem még kiélezettebb – itt az ideje, hogy a kormány az ország érdekeit a saját hatalmi érdekei elé helyezze.
A veszéllyel arányos korlátozások. A járvány eddigi másfél éve alatt a kormány – részben politikai motivációból, részben a szakértelem hiánya miatt – hol túl-, hol pedig alulreagálta a járvány veszélyeit, ezzel sokszor több kárt okozva, mint hasznot. Az egészségügy válsághelyzeti működése betegek ezreit vágta el az ellátástól; az általános látogatási tilalom a betegek, ellátottak, fogvatartottak számára hónapokra tette lehetetlenné a kapcsolattartást; az iskolabezárás a szülők és tanárok vállára tette az oktatás megszervezésének felelősségét; a totális gyülekezési tilalom ellehetetlenítette a köztéri véleménynyilvánítást, akkor is, amikor más rendezvényekre már szabadon lehetett menni. Eközben a maszkviselés, a lezárások bevezetése az első hullámban túl szigorú volt, tavaly ősszel viszont heteket késlekedett, hozzájárulva Magyarország szégyenletes vezető pozíciójához a halálozási ráta nemzetközi összevetésében.
3. Hiteles tájékoztatást!
Csak megbízható, hiteles információkkal lehet közbizalmat építeni, és csak erre alapozva lehet az állampolgárok együttműködését kérni. A bizonytalan, napról napra változó, a tudomány számára is kérdéseket hordozó járványhelyzetben a kormány rendelkezik a legtöbb információval. Hozzá fut be az összes adat a megbetegedésekről, a kórházak leterheltségéről, az oltásokról, ők konzultálnak a járványügyi szakemberekkel, és ők hozzák meg a mindannyiunkat érintő, rendkívüli döntéseket. Hogy mit kellene másképp csinálnia a kormánynak a negyedik hullámban?
Sikerpropaganda helyett közérthető, hiteles, megbízható információk. A kormány kommunikáljon egyenesen és nyíltan a járvány adatairól, szüntesse meg a manipulációt a számokkal. Az adatok legyenek elérhetők írásban, ne csak sajtótájékoztatókból lehessen tájékozódni. Legyen átlátható az egészségügy aktuális helyzete.
Nyílt lapokkal az oltásokról. Legyen nyilvános az oltási terv és tegyék közzé valamennyi oltás teljes dokumentációját; mindenkit a számára megfelelő, hatékony oltóanyaggal oltsanak be.
Elérhető közérdekű adatok. A kormány magától, proaktív módon tegye közzé a járványhelyzet legfontosabb adatait. Az adatok legyenek közérthetők, pontosak, könnyen elérhetők. A járványadatok legyenek minél részletesebbek, tegyék őket közzé település, életkor és más fontos tényezők szerinti bontásban.Töröljék el az adatigénylés 90 napos meghosszabbításának lehetőségét: a naprakész járványadatokhoz való hozzáférés mindenkinek alapvető joga.
Az újságíró nem ellenség. A kormány számolja fel azt a gyakorlatot, hogy az ellenzékinek bélyegzett újságírók kérdéseire nem válaszol, az operatív törzs tájékoztatóira engedjék be a sajtót, ne szelektáljanak a kérdések között. Tegyék lehetővé a tudósítást a kórházakból és vonják vissza a közszférában bevezetett nyilatkozatstopot.
4. Segítséget a leginkább kiszolgáltatottaknak!
A járvány a legszegényebb, legkiszolgáltatottabb, legelesettebb társadalmi rétegekben fokozottan éreztette közvetlen és közvetett hatásait. A kormány alig tett eddig valamit, hogy kifejezetten nekik segítsen, ezen pedig haladéktalanul változtatnia kellene. A legfontosabb lépések a következők:
Oltási kampány. Az adatok azt mutatják, hogy a szegényebbek körében jóval alacsonyabb az átoltottság, pedig egészségi szempontból ők vannak a leginkább kitett helyzetben. Célzott tájékoztatással kellene eloszlatni az oltás miatti félelmeiket és a regisztráció eltörlésével, helyszíni oltókampánnyal fizikailag is meg kellene könnyíteni számukra az oltáshoz való hozzáférést.
Elérhető alapszolgáltatások. A korlátozott kapacitással működő egészségügy elsőként az elszigetelt, rossz anyagi helyzetben élő emberek számára válik elérhetetlenné. A digitálissá tett oktatás azokat sújtja leginkább, akiknek nem hogy okoseszközökre, de még áramra sem feltétlenül telik. A járvány miatti többletkiadások a szegények számára a legterhesebbek. A kormánynak célzott intézkedésekkel kellene elérnie, hogy az alapvető szolgáltatások mindenki számára elérhetők legyenek és mindenkinek legalább annyi segítséget kellene nyújtania, ami garantálja az emberi méltóság minimális szintjét.
Segítség az önkormányzatoknak és az érintetteknek. A leghátrányosabb térségekben működő önkormányzatoknak nyújtson célzott támogatást a kormány, hogy ingyenes étkezést, tesztelést, fertőtlenítő és védekező eszközöket, anyagi támogatást biztosíthassanak. A kormány nyújtson foglalkozást elősegítő, álláskeresési, jövedelempótló támogatást a rászorulóknak.
5. A járványt ne használják politikai haszonszerzésre!
A kormány a járványhelyzet idején hajtott végre egy sor olyan rendszerszintű változtatást, amelyek kizárólagos célja hatalmi pozíciójának biztosítása volt. A teljes egyetemi szféra kiszervezése, az Alaptörvény módosítása, az egészségügyi rendszer átszabása, az orvosok státuszának megváltoztatása, a választási rendszer módosítása mind a veszélyhelyzet alatt történt meg, egy olyan időszakban, amikor az általános gyülekezési tilalom bevezetése és az információk korlátozott hozzáférhetősége miatt alig maradt eszköz a tiltakozás kifejezésére. Mindez nem a véletlen műve: a kormány tudatosan élt vissza a járványhelyzettel politikai céljai megvalósítása érdekében, így csökkentve egyébként kockázatos lépéseinek politikai költségét. Az átalakításokkal párhuzamosan zajló, központilag szervezett melegellenes gyűlöletkampánnyal a kormány a társadalmi feszültségeket tudatosan szította, nem törődve lépéseinek a társadalomra gyakorolt hosszútávú hatásaival. A negyedik hullám kezdetén, közvetlenül a választások előtt kétszeresen is indokolt a felszólítás: a kormánynak fel kell hagynia azzal, hogy a járványkezelést ürügyként használja hatalmának további kiterjesztésére.
(Címlapi fotó: TASZ / Pivarnyik Balázs)