Társaság a Szabadságjogokért összes cikke

Vissza a jövőbe
2020. február 10.
2020. január 31.
2020. január 21.

A kormány sem állhat a jog felett

A magyar kormány az elmúlt napokban nyíltan helyezkedett szembe jogerős bírósági ítéletekkel, az emberek igazságérzetére hivatkozva. De beszélhetünk-e igazságosságról, ha a hatalom bármikor kinyilváníthatja, hogy a neki nem tetsző ítéleteket nem teljesíti? Van-e még értelme a jogok érvényesítésének? A mi válaszunk: nem hódolhatunk be.

2020. január 15.

Túl sokat akar tudni rólad a Snapchat

Nemrég egy Snapchat-felhasználó azzal keresett meg bennünket, hogy az alkalmazás hozzáférést kér a helyadataihoz egyes filterek használatáért cserébe, pedig semmi szükség nem lenne rá. Ez nem egyedi eset: más techcégek is előszeretettel kérnek olyan személyes adatokat, amelyeknek a szolgáltatáshoz nincs közük, de ez a gyakorlat jogsértő. Mit tehetsz ez ellen?

2020. január 10.

Tegyék nyilvánossá, hogyan kell regisztrálni Orbán sajtótájékoztatóira!

Elképesztő ködösítéssel igyekszik a kormány összezavarni a közvéleményt azután, hogy több szerkesztőséget – köztük az egyik legolvasottabb online portál, a 24.hu stábját – nem engedtek be a csütörtöki „Orbáninfóra”. Miközben már az is rendhagyó alkalomnak számít, hogy a miniszterelnök - egy évben egyszer - egyáltalán kiáll a kormánytól független sajtó munkatársai elé, teljesen önkényesen dől el, hogy ki élhet ezzel a lehetőséggel és ki nem.

2020. január 9.
2019. december 6.

Ha nem vigyázunk arra, amit a rendszerváltással nyertünk, nagyon hamar elveszíthetjük

Első meghatározó élményem a szabadságról az, amikor 1989 december 19-én többedmagammal ottragadtunk a marosvásárhelyi korcsolyapályán. Edzésünk volt; és már kint a jégen, csúszás közben is hallani lehetett, ahogy az utcákon vonuló tömeg egyre hangosabban követelte Ceausescu diktátor menesztését. Tizenévesek voltunk, és annak ellenére, hogy már akkor egyedül közlekedtünk, önállóan és magabiztosan mozogtunk abban a zárt világban, amiben felnőttünk, tanácstalanok voltunk, hazamehetünk-e. Az edző nem mert hazaengedni, a tévéből és helyi rádióból érkező hírek még a résztvevőkkel szembeni megtorlásról szóltak. Ültünk a hideg öltözőben, és vártunk. 

2019. november 13.

Öt hely, ahova nem mehetnének be a képviselők

Súlyosan korlátozná a kormánypárti többség az országgyűlési képviselők jogait egy friss törvénymódosító javaslattal. Az új szabályok alapján akár 60 napra is ki lehetne tiltani képviselőket az Országgyűlés épületéből és intézményeiből, de drasztikus mértékű bírságokat is kilátásba helyez az új tervezet a “renitens” képviselők számára.

2019. november 10.
2019. november 6.

Kiderülhet végre, mekkora tömegeket érinthetnek a visszaélésszerű lakcímbejelentések

Sokak meggyőződése, hogy a 2018-as választási győzelmet, de legalábbis a kétharmadot a fiktívlakcímek létesítésének köszönheti a Fidesz. Bár Kispalád például hét év alatt a két és félszereséreduzzadt, és még jó néhány további esetet feltárt a sajtó az elmúlt években, valójában senkinekfogalma sincs arról, hány embernek létesítettek lakcímet választási visszaélési céllal. Pontos számot sosem fogunk tudni, de a Fővárosi Ítélőtábla friss ítélete óriási lépést jelent a tisztánlátás felé. A Belügyminisztérium illetékes államtitkárságát ugyanis most már jogerős ítélet kötelezi arra, hogy kiadja a TASZ és a PC által igényelt adatokat. Nézzük, miről is van szó!

2019. október 22.

Ezek voltak a legextrémebb jogsértések az önkormányzati választásokon

A szavazást a helyszínen felügyelő polgármesterjelölt, kartondobozból készült “szavazófülke” Budapesten, az utcán megkergetett vidéki képviselőjelöltek, elégetett szavazólapok, és a szavazatvásárlás különböző kreatív formái - összeszedtük a legextrémebb jogsértéseket, amikkel választási forródrótunkat felhívták az önkormányzati választások kapcsán. 

2019. október 18.
2019. október 16.

Bújócskáznak a szülőkkel, akik felmentetnék gyereküket a kötelező óvodáztatás alól

Óvodába járni akár egy nagy és vidám kaland is lehetne, az állam azonban feltétlenül ragaszkodik hozzá, hogy inkább kényszer legyen. Tetézi a bajt, ha még azokat a szabályokat sem tartják be, amik a szülők maradék szabadságát biztosítják. Van például olyan település, ahol a jegyző egyszerűen nem hoz döntést a szülők kérelméről, akik szeretnék gyermeküket felmentetni az óvodába járás alól. Mit lehet ilyenkor tenni? 

2019. október 11.
2019. október 2.
2019. szeptember 22.

Az Elios után civilek hozták vissza a fényt Gyálra

A Tiborcz-cég beruházása után sötétbe borultak a Pest megyei város utcái, a rossz járdák pedig még egy lapáttal rátettek a balesetveszélyre. Az ott élők közül voltak, akik úgy érezték, hogy tenniük kell, és egy beszélgetés után kiderült, hogy nincsenek egyedül – ebből pedig olyan közösség alakult ki, ami tényező lett a város életében. Vlogsorozatot indítottunk, hogy te is megtudd, mit tehetsz azért, hogy mindannyian jobb városokban és falvakban élhessünk.

2019. augusztus 27.
2019. augusztus 8.

Én nem adom intézetbe az anyámat!

Emlékszem, hogy belépek az ajtón, és egyből megcsap a jellegzetes szag, ami évig belengte a házunkat. A kórházakéhoz hasonló, elvegyülve a saját otthonunk megszokott illatával. Sűrű, állott levegő, betegségre emlékeztet. Valószínűleg az a szobavécé okozta, ami egy idő után már a nappalink közepén állt, miután nagymamám már sem a mosdóig, sem a hálószobáig nem tudott elmenni. Ebben az időszakban lettem egyetemista, ezért elköltöztem otthonról, és csak hétvégén jártam haza. Így már nem kellett részt vennem a napi gondozási feladatokban, de pont ezért rettegtem, hogy mit találok majd otthont, ha hazamegyek. Minden hétvégén kötelességtudóan hazamentem, és minden hétvégén görcs volt a gyomromban. De ez semmi ahhoz képest, amit édesanyámnak át kellett élnie, miközben látta, és egyszerűen nem akarta elhinni, hogy napról napra, a szeme előtt épül le a saját anyja.

2019. június 24.
2019. június 20.
2019. június 15.

Az elterelés ára: ne hagyd, hogy veled fizettessék ki az elterelést!

Az elterelés lényege, hogy a jellemzően nehéz anyagi helyzetben lévő droghasználók segítséggel felhagyhatnak a fogyasztással, és így elkerülhetővé válnak a kábítószer birtoklása miatt megindítható további büntetőeljárások.  Ezt a segítséget teszi idézőjelbe az az új törvényi szabály, amely szerint az ügyészség a sikeres elterelés végén akár a teljes bűnügyi költség megfizetésére kötelezheti a gyanúsítottat. Olvasd el tájékoztatónkat a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről!

2019. május 25.
2019. május 6.
2019. március 29.
2019. március 28.
2019. március 27.
2019. március 25.
2019. március 22.

Pénzt nem kaptak, de felléptek a kórházak a kórházi fertőzésekkel szemben

Átlátható egészségügyért folytatott küzdelmünk kiemelt célja, hogy végre mindenki tisztán láthasson az egészségügy válságát talán legvilágosabban mutató probléma, a kórházi fertőzések ügyében. Múlt nyáron az EMMI végre bejelentette, hogy érdemben tenni kíván a fertőzések elkerüléséért, mi pedig most utánajártunk, hogy valóban történt-e előrelépés: körkérdést küldtünk a kórházaknak, írtunk a tisztifőorvosnak és önkénteseinket is megkértük, hogy járják be a kórházakat és osszák meg velünk a tapasztalataikat. Az eredmény: bár találkoztunk furcsaságokkal, és jellemző a pénzhiány, a kórházak áldozatos fellépése bizakodásra ad okot.

2019. március 14.
2019. március 4.

Sokkal több az érzékeny adat, mint azt elsőre gondolnánk

Egy Pest megyei településen meghalt egy kétéves kisfiú. Az általános iskola igazgatónője  egy nyílt Facebook-csoportban meg szerette volna nyugtatni a kedélyeket, de közben a hozzátartozók érzékeny egészségügyi adatait is nyilvánosságra hozta. Az értesüléseiről ráadásul később kiderült, hogy nem is feltétlenül igazak, legalábbis erre utal egy hozzánk érkezett levél. Az igazgatónőt nem vezérelte rossz szándék, és neveket sem említett, de a körülmények alapján könnyen rá lehetett ismerni  az érintettekre. Az eset rámutat arra, hogy sokan nincsenek tisztában azzal, hogy milyen adatokat lehet terjeszteni és mi az, aminek a közzététele már jogsértő.

2019. február 27.

TASZ25: A Független Jogvédő Szolgálat és a magyar jogvédelem alapjai

2019-ben ünnepljük 25. születésnapunkat. Ennek alkalmából felelevenítjük a kezdeteket, illetve az elmúlt évek meghatározó pereit, fordulópontjait, eseményeit. A visszatekintés fontos eleme a múlthoz való visszanyúlás, a szervezet létrejöttét megelőző események felidézése. Jelen esetben a Független Jogvédő Szolgálat egy 1988-as felhívásának szövege, melyet ha végig olvasunk, egyértelmű képet kapunk arról, milyen nehézségekkel küzdöttek még a ‘80-as évek végén is az állampolgárok.

2019. február 19.
2019. február 17.

Nem tilthatják meg, hogy nyilatkozz egy tüntetésen

A Becsület napja a magyarországi szélsőjobboldal egyik legnagyobb éves rendezvénye, ahová rendszerint több európai országból is érkeznek résztvevők. Az idei rendezvényről szóló felhívásban a szervezők kikötötték, hogy a sajtó képviselőivel csak a szervezők kommunikálhatnak, az eseményről készült tudósításokból pedig az is kiderült, hogy a mindenki számára nyilvános rendezvényen az újságírók csak a szervezők által kijelölt területen dolgozhattak. A konkrét események, de legfőképpen az új gyülekezési törvény kapcsán ezért érdemesnek tartjuk megvizsgálni a gyűlés nyilvánosságának fogalmát és annak gyakorlati alkalmazását.

2019. január 30.

Meg tudod védeni magad!

A fogyatékossággal élő emberek jogait gyakran korlátozzák. A jog az, ami jár neked.A jogok korlátozása azt jelenti, hogy nem használhatod a jogaidat. Ilyenkor nem kapod meg, ami jár neked.Például, hogy te dönts az életedről.Ilyenkor sérülnek a jogaid.

2019. január 29.

Közpénzen vett hűség- Mi szükség van így a közszolgálati médiára?

A közszolgálati, azaz közpénzből fenntartott és valamiféle közösségi ellenőrzés alatt álló televíziók, rádiók és internetes szolgáltatások fenntartását alapvetően két feladat ellátása indokolja. Egyfelől szükség van olyan közös terekre, ahol az adott közösséget érintő fontos ügyek bemutathatók és kibeszélhetők, méghozzá a vitában szemben álló felek kölcsönös megértése alapján és a közös megoldáskeresés érdekében. Másfelől a közszolgálati médiától várhatja az adott közösség, hogy elérhetővé tegye azokat a kulturális értékeket, amelyek kiindulópontok lehetnek az adott közösség önazonosságának felmutatásához, megerősítéséhez, folyamatos újragondolásához.

2019. január 25.

Így kért börtönt etikus hacker védencünkre az ügyész

Hiányos vádirattal, fenyegetőzéssel, az ügyészség feltűnő szakmai hozzá nem értése mellett zajlik annak az etikus hackernek a büntetőpere, aki felhasználók százezreit veszélyeztető hibát tárt fel a Magyar Telekom informatikai rendszerében. A biztonsági résen keresztül akár az összes felhasználó személyes adatait megszerezhették volna. A fiatal informatikus jelezte a hibát az illetékeseknek, akik először az alkalmazásáról tárgyaltak vele, majd inkább feljelentették.

TASZ vs. propaganda: így küzdünk az álhírgyár ellen

Mindig is feladatunknak tekintettük, hogy jogsértés esetén megvédjük az újságírókat és azokat az állampolgárokat, akik véleményüket nyilvánosan felvállalják. Összegyűjtöttük, hogy a két pillérre épülő propaganda rendszerrel (melyről ebben a bejegyzésben írtunk részletesen) szemben mi jogvédőként mit tudunk tenni. Egyrészt jogi eljárásokat indítunk a szándékosan valótlanságot közlő és terjesztő propaganda médiumokkal szemben, másrészt támogatjuk a független médiumok munkáját: kutatást végzünk, az újságírók számára jogi képviseletet és védelmet nyújtunk polgári és büntetőjogi eljárásokban. 

2019. január 23.

Hogyan működik és miért ilyen hatékony a propaganda?

A propaganda egyidős a politikai nyilvánosság megszületésével, hiszen a mindenkori hatalom érdeke, hogy a számára fontos üzenetek minél szélesebb körben jussanak el az emberekhez. Propaganda alatt a hatalom által meghatározott valós és/vagy valótlan információk, üzenetek terjesztését értjük, melynek elsődleges célja az emberek manipulálása, megfélemlítése.

2019. január 22.

Így (nem) működik az állami jogsegélynyújtó szolgálat Magyarországon

Évekig zaklatta Editet a szomszédja, mire úgy döntött, hogy elég volt, muszáj az igazságszolgáltatáshoz fordulnia. Mivel az idős és beteg asszonynak nem volt pénze ügyvédre, az ingyenes jogi segítségnyújtó szolgálatot szerette volna igénybe venni. Több, mint hetven ügyvédet keresett meg, és hónapokig tartó procedúrát jelentett, mire végül hajlandó volt valaki vállalni a képviseletét. Edit kitartása talán meghozza az eredményét a bíróságon is, de eddigi kálváriája sokat elmond arról, hogy mennyire nehezen elérhető a jogi segítségnyújtó szolgálat, amelyet az állam elvileg a rászorulóknak biztosít. 

2019. január 15.
2018. december 20.
2018. december 7.
2018. november 22.
2018. november 15.
2018. november 13.

El akarták venni az önkormányzati képviselő tiszteletdíját, de a kedvét a munkától nem tudták

Kesznyéten községben Kiss Gyulának, a helyi képviselő-testület tagjának felfüggesztették a tiszteletdíja kifizetését egy első ránézésre személyre szabottnak tűnő új önkormányzati rendelettel, de ügyfelünk meg volt róla győződve, hogy ez jogszerűtlenül történt. Azt sem lehet kizárni, hogy az önkormányzat így próbálta “jobb belátásra” bírni a képviselőt, akinek véleménye sokszor eltért a többségétől. Végül ügyfelünknek lett igaza, és közösen elértük, hogy visszakapja az elmaradt tiszteletdíjat.

2018. november 7.

A három legnagyobb baj az új nemzeti konzultációval

A nemzeti konzultáció műfajáról már többen megírták, hogy álságos konzultációnak nevezni. Valójában irányított kérdésekre, mostanra „igen vagy nem”-re egyszerűsített válaszlehetőségeket kínál, így teljesen alkalmatlan a polgárok véleményének felmérésére. A módszertani problémák mellett azért is álságos a konzultáció, mert ebben az esetben is van olyan a kérdések között, amiről már döntött a kormány. A nemzeti konzultációk valójában kampányeszközök: mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy a kormány kedvenc témáit, a bevándorlást és „Brüsszel”-t vették elsőként sorra. A legújabb nemzeti konzultáció nevében a családok védelméről szól, de valójában ugyanarra a sémára épül, mint a korábbiak. Sorra vettük, hogy mi a három legnagyobb probléma vele.

Tovább a múltba