emberi_jogok
A Karsai ügyében született strasbourgi döntés csupán annyit jelent, hogy az eutanázia tilalma nem jogellenes
A magyar emberek továbbra sem kérhetnek segítséget az életük befejezésehez, ha azt saját megítélésük szerint nem tudják méltóságukat megőrizve folytatni. Szinte minden országban, ahol az eutanázia legális, a társadalmi igény késztette a döntéshozókat az életvégi döntések kiterjesztésére, ezért fontos, hogy a társadalmi párbeszéd Magyarországon is elkezdődött, az embereket megmozgatta a méltó halál gondolata.
A szabadságot nem a döntéshozóktól kapjuk, nekünk kell megküzdeni érte
Döntő többségben olyan erők fognak ülni a magyar parlamentben, akik egyértelműen bizonyították: szembemennek a demokratikus alapértékekkel, fittyet hánynak az emberek egyenlő méltóságára. Ne tegyük meg azt a szívességet nekik, hogy elfordulunk a közélettől.
Miért fontosak neked is az emberi jogok?
December 10-e az emberi jogok világnapja. Ezen a napon fogadta el Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát az ENSZ közgyűlése 1948-ban. Azóta eltelt ugyan hetven év, de a nyilatkozat cikkei semmit nem vesztettek aktualitásukból. Lehet, hogy te sem tudsz róla, hogy az életedre milyen nagy hatást gyakorolnak az emberi jogok, ezért kiemelünk néhány cikket, hogy megmutassuk a jelentőségüket. Emellett arra is rámutatunk, hogy mi mit teszünk az érvényesülésükért.
Varázslattal a mumusok ellen!
Aki olvasta gyerekként vagy szülőként a Harry Pottert, vagy látta a filmeket, pontosan tudja, mi a mumus, és hogyan kell ellene fellépni: a Commikulus varázsigével. A mumus egy olyan lény, ami mindig azzá változik, amitől a vele szemben álló a legjobban fél. Ha valaki a helyébe lép, a mumus átváltozik, mindenkivel szemben a számára legfélelmetesebb formát veszi fel. A hatalmát a varázsige azzal töri meg, hogy a félelmetes lényt leleplezi, egy vicces szituációba helyezi át, ettől pedig a mumus már nem is olyan félelmetes. Azoknak, akik más meséken nőttek fel: ugyanerről szól az is, amiben elhangzik, hogy a király meztelen.
Nem élhetnek bezárva!
Senki ne éljen egykori ódon kastélyokba zárva, ahol még azt sem döntheti el, hogy mikor húz pizsamát. Ezeknek az intézeteknek a teljes felszámolását tűzte ki célul egy 22 milliárdos pályázat. Végre. Fogyatékossággal élő emberek és támogatóik kitartó küzdelme kellett hozzá.
Meglepetések az emberi jogi konferenciákon is érhetik az embert
Egy emberi jogi konferencia reggelén a regisztrációnál a következő beszélgetés zajlott le a házigazda Károli Gáspár Egyetem jogi karának egy hallgatója és köztem, amikor kereste a nevemet a konferencia résztvevőinek listáján, és megkérdezte, hogy honnan jöttem:Társaság a Szabadságjogokért.Szóval sajtó? — kérdezett vissza.Társaság a Szabadságjogokért — mondtam erre.Szóval sajtó.
Ahmed és Charlie vagyok
A Charlie Hebdo szerkesztőségében történt mészárlás, a rendőrök meggyilkolása és a túszok kivégzése minden emberi mérce szerint aljas és elfogadhatatlan. Nincsen de. A düh hevében úgy döntetni, hogy feladjuk a nyugati típusú demokráciák meghatározó értékeit nem önvédelem, hanem önpusztítás.
Baj van az új Ptk-val. 3. rész: Titokban tarthatóak a közpénzköltések
A TASZ cikksorozatban mutatja be, hogy az új Polgári törvénykönyvben milyen emberi jogi problémák vannak. A Ptk. a mindennapi élet legfontosabb jogi kérdéseit szabályozza, a szerződésektől az öröklésen át a tulajdonjogig. A 368 oldalas törvényjavaslat végleges szövegét január 31-én ismerhettük meg. A zárószavazásig két hét sem telt el, így nemcsak a civileknek, hanem még az országgyűlési képviselőknek sem volt elég idejük, hogy érdemben foglalkozzanak vele. A végeredményt még az eredeti törvény koncepciójának kidolgozója is kritizálta, míg sok szakmai, érdekképviseleti és civil szervezet hiányolta a megfelelő egyeztetést. A kormány a szavazás előtti napon is nagy mennyiségű és jelentős módosító javaslatot terjesztett elő. Megpróbáljuk követni a követhetetlent, és feltárni az emberi jogi problémákat az elfogadott törvényben.
Baj van az új Ptk-val. 2. rész: Kozmetikázzák a fogyatékos állampolgárok jogfosztását
A TASZ cikksorozatban mutatja be mutatja be, hogy az új Polgári törvénykönyvben milyen emberi jogi problémák vannak. A Ptk. a mindennapi élet legfontosabb jogi kérdéseit szabályozza, a szerződésektől az öröklésen át a tulajdonjogig. A 368 oldalas törvényjavaslat végleges szövegét január 31-én ismerhettük meg. A zárószavazásig két hét sem telt el, így nem csak a civileknek, hanem még az országgyűlési képviselőknek sem volt elég idejük, hogy érdemben foglalkozzanak vele. A végeredményt még az eredeti törvény koncepciójának kidolgozója is kritizálta, míg sok szakmai, érdekképviseleti és civil szervezet hiányolta a megfelelő egyeztetést. A kormány a szavazás előtti napon is nagy mennyiségű és jelentős módosító javaslatot terjesztett elő. Megpróbáljuk követni a követhetetlent, és feltárni az emberi jogi problémákat az elfogadott törvényben. Korábbi írásunkban a családi jog alapjogsértő vonatkozásait tárgyaltuk. Ebben a részben a gondnoksági rendszer elmaradt reformjával foglalkozunk.
Baj van az új Ptk-val. 1. rész: a családok fele diszkriminálva
A TASZ cikksorozatban mutatja be mutatja be, hogy az új Polgári törvénykönyvben milyen emberi jogi problémák vannak. A Ptk. a mindennapi élet legfontosabb jogi kérdéseit szabályozza, a szerződésektől az öröklésen át a tulajdonjogig. A 368 oldalas törvényjavaslat végleges szövegét január 31-én ismerhettük meg. A zárószavazásig két hét sem telt el, így nem csak a civileknek, hanem még az országgyűlési képviselőknek sem volt elég idejük, hogy érdemben foglalkozzanak vele. A végeredményt még az eredeti törvény koncepciójának kidolgozója is kritizálta, míg sok szakmai, érdekképviseleti és civil szervezet hiányolta a megfelelő egyeztetést. A kormány a szavazás előtti napon is nagy mennyiségű és jelentős módosító javaslatot terjesztett elő. Megpróbáljuk követni a követhetetlent, és feltárni az emberi jogi problémákat a törvényben.Az első részben a családi jog alapjogsértő vonatkozásait tárgyaljuk.
Az alaptörvény a legkisszerűbb közös többszörös
A legégetőbb emberi jogi probléma a cigányság helyzete, hívta fel a figyelmet újra Dénes Balázs TASZ-elnök. Ezúttal a Republikon Intézet konferenciáján beszélt az emberi jogok magyarországi helyzetéről. Kiemelkedően súlyosnak ítélte az intézményesült diszkriminációt: akár a rendőrség, vagy az önkormányzatok gyakorlatában mindennapossá váltak a jogtiprások. Közben az apátia eluralkodott a társadalmon, riasztó, hogy mennyi minden mellett megyünk el szó nélkül, elfelejtettük, mi az a szolidaritás és mi az a tolerancia. A média teljesen torz képet mutat a közügyekről, és egyre erősödik a bűnbakképzés, ezzel párhuzamosan pedig egy náci szellemiségű fasiszta párt növeli a támogatottságát. Több mint 20 évvel a rendszerváltás után – folytatta a sort Dénes Balázs – még mindig ott tartunk, hogy a vallásszabadság megvalósulása legalábbis kérdéses. Arra sem számított senki, hogy újra el kell magyarázni az államhatalmi ágak szétválasztását, és hogy a miniszterelnök és az igazságügy-miniszter versengenek egymással, ki gyakoroljon nyomást a Kúria elnökére.
63 éve csak beszélünk róla
Az ENSZ Közgyűlése 1948. december 10-én fogadta el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, két évvel később pedig úgy döntöttek, ez a nap lesz az emberi jogok világnapja. A bevezetést és a 30 cikket átfutva semmi meglepővel nem találkozunk, 63 évvel a megalkotás után szeretnénk mindezt természetesnek kezelni. Pedig még Ruandáig vagy Azerbajdzsánig se kell elmennünk azért, hogy szembesüljünk, hány területen is sérülnek emberi jogaink: elég szétnéznünk Magyarországon, a középkor felé tartunk.
Vizsga utáni beszámoló
A magyar kormány ma idén másodszor számol be emberi jogi teljesítményéről az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa előtt. A beszámolót követően a tagállamok szavaznak, hogy a Magyarországról szóló jelentést elfogadják-e. Az esemény az ún. egyetemes időszakos felülvizsgálatnak (Universal Periodic Review, röviden UPR) a része. Miben más ez a többi ENSZ mechanizmushoz képest, és eltér-e kormány magatartása az eddig megszokottól?
Számoljuk együtt a drogháború költségeit!
Éppen 50 éve, 1961-ben írták alá az ENSZ tagállamai az első egységes nemzetközi kábítószer-egyezményt, amely (bizonyos) drogokat, így például a kannabiszt, a kokaint vagy a heroint tiltólistára helyezett, míg másokat (dohány, alkohol) nem. Az 1961-es egyezmény tehát kultúrsoviniszta és nem tudományos alapon született (kizárólag a harmadik világ népei által tradicionálisan használt drogokat tiltotta be, míg a nyugati világ által használt szereket, bár jóval tetemesebb társadalmi károkat okoznak, kihagyta). Nem elég, hogy a globális drogtilalom nem érte el célját - nem tudta jelentősen csökkenteni a drogokhoz való hozzáférést a világon - számos nemkívánt következménnyel járt együtt.
Szociális gondoskodás vagy koncentrációs tábor?
Miközben Európában egyre népszerűbbekké válnak az olyan politikai elképzelések, amelyek a különféle kisebbségek kirekesztését és megbélyegzését szolgálják, Ázsiában már nagy hagyományai vannak annak, hogyan tüntessék el a nemkívánatos elemeket az utcáról. Kambodzsa nagyvárosaiban például a katonai rendőrség rendszeres razziák során gyűjti össze a drogfogyasztókat, az utcai szexmunkásokat, hajléktalanokat és az utcagyerekeket, majd olyan “szociális” vagy “rehabilitációs” központokba zárja őket, ahol minden bírósági eljárás nélkül hosszú évekig tarthatják őket fogva. Az ilyen központok papíron az együttélésre képtelen egyének szociális rehabilitációját szolgálják, a valóságban azonban koncentrációs táborok, ahol a rabokat embertelen körülmények között, fizetés nélkül dolgoztatják. A kezelés nevében, de valójában bármiféle kezelés nélkül.A becslések szerint Kambodzsában, Kínában, Laoszban, Vietnámban és Thaiföldön mintegy 400 ezer ember raboskodik hasonló helyeken, a fellebbezés vagy bármilyen jogorvoslat lehetőségének teljes hiányában. A TASZ rövid filmje ezekről a táborokról szól, és arról a küzdelemről, amelyet más szervezetekkel együtt a nemzetközi politikai fórumokon vívunk ezeknek a táboroknak a bezárásáért.