egészségügy

ÁNTSZ nekrológ

A kórházi fertőzések megszüntetése az ÁNTSZ szerint nem az egész társadalom érdekét szolgáló ügy, ezért nem foglalkoznak vele

Válaszolt az ÁNTSZ az első bejelentéseinkre, amelyeket a kórházi fertőzések miatt indított kampányunkban továbbítottunk neki. Érdemi válasz nincs, vizsgálat nuku, de a téves jogi levezetés ezúttal sem maradhatott el.

Beszéljük meg a kórházi fertőzések ügyét!

Az ÁNTSZ közleménye szerint nyitott kapukat döngetünk, hiszen eddig is minden panaszt kivizsgáltak. Csakhogya a kórházi fertőzések visszaszorításáért indított kampányunk nem az egyedi panaszok kivizsgálásáról szól, hanem a rendszer működési hiányosságairól. Az ÁNTSZ-nek kell biztosítania az egészségügy jogszerű és szakszerű működését. Szerintünk bőven lenne még dolguk. Vitára hívjuk őket, beszéljük meg, kinek milyen tennivalója van a kórházi fertőzések elleni küzdelemben!

6 ok, amiért nincs értelme kórházi fertőzés miatt perelni

Az előző posztban Bence esetén keresztül végigvettük, a betegjogi panasz miért alkalmatlan a kórházi fertőzéses esetek kivizsgálására. Röviden: azért, mert nem egy független szerv, hanem a kórház maga vizsgálja ki őket. Nade ott a bíróság mint független, igazságszolgáltató szerv. Érdemes-e odavinni a kórházi fertőzéses ügyeket? Hát – nem nagyon.

Végre! Most megmutatjuk, milyen jogi eszközökkel tudsz fellépni a kórházi fertőzésekkel szemben

 A héten induló kampányunkban arra biztatunk mindenkit, hogy küldje el saját, kórházi fertőzésekről szóló történetét, hogy ezek alapján szólíthassuk fel az ÁNTSZ-t ellenőrzések lefolytatására. De miért nem nyújtunk be panaszt, perelünk, jelentünk fel? Elmagyarázzuk.

"Lelkileg még ma sem hevertem ki"

Hogyan tesz tönkre egy embert a kórházi fertőzés? Péter mindig sportolt, aktív életet élt. Pár éve az epéjével került kórházba, azóta 5 műtéten és egy fertőző osztályon van túl. Élete munkás évtizedét még szerette volna tevékenyen tölteni, még voltak tervei. Ezeket mára feladta.

Mire számíthatsz az egészségügyben, ha HIV-vel élsz?

1988. óta minden december elsején az egész világon megemlékezünk a HIV-fertőzöttekről és az AIDS-ben meghaltakról. Hanem a HIV-fertőzöttek az év többi 364 napján is HIV-vel élnek. Hatalmasat változott az elmúlt 15 évben az, ahogy a HIV-fertőzöttek élnek, illetve az is, hogy mi a HIV-fertőzés jelentősége egy-egy ember életében vagy a társadalom szempontjából. Különösen igaz ez a kombinációs HIV-terápia bevezetése óta, ami hatékonyan és hosszú távon, és csak nagyon csekély mellékhatások mellett képes ellenőrzés alatt tartani a szervezetben élő vírust. Ami azonban nem, vagy csak nagyon lassan változik, az a HIV-fertőzéssel kapcsolatos és a HIV-vel élőket sújtó stigma és diszkrimináció.

Jelentés a kórházi fertőzésekről: továbbra sem jelent semmit

Egyhónapos csúszással nyilvánosságra hozták a kórházi fertőzésekről szóló jelentést. Az ÁNTSZ ünnepel, pedig erre nem lenne semmi oka. Megmutatjuk, mi hiányzik a jelentéséből, és mit mulaszt el megtenni az ÁNTSZ.

Vak bizalom helyett tudatos bizalmat

Blogsorozatunk első és második részében azt néztük meg, hogy milyen tájékoztatást kapnak jelenleg a szülők a kötelező védőoltással kapcsolatban. Ebben a részben amellett érvelünk, hogy miért fontos a tájékoztatás. Adatainkat egyrészt a TASZ számára 2016 májusában végzett reprezentatív kutatásból, másrészt egy közel 3000 válaszadó által kitöltött nem–reprezentatív online kutatásból merítjük. A poszt főbb tanulságai:A jó tájékoztatás következménye a tudatos együttműködés.A fiatalabb korosztály elvárja az ilyen orvos-beteg viszonyt.A tájékoztatási hiányosságok bizalmatlanságot szülhetnek.A tájékoztatási hiányosságok veszélyesek lehetnek.

Nincs, vagy nem elég jó tájékoztatás

Blogsorozatunk előző részében azzal foglalkoztunk, hogy a kötelező védőoltással kapcsolatos tájékoztatás hiányosságai milyen negatív következményekkel járhatnak. Ebben a részben megnézzük, hogy milyen tájékoztatást kapnak jelenleg a szülők. Adatainkat egyrészt a TASZ számára 2016 májusában végzett reprezentatív kutatásból, másrészt egy közel 3000 válaszadó által kitöltött nem–reprezentatív online kutatásból merítjük.Online kutatásunkból az derül ki, hogy a megkérdezettek negyede egyáltalán nem kapott tájékoztatást.Sokszor nem telik el elegendő idő a tájékoztatás és az oltás között, nincs idő feldolgozni, kérdezni.Nagyon gyakran nem személyre szabott a tájékoztatás.Sok esetben nem teljeskörű a tájékoztatás, a szövődményekről, az elmaradás kockázatáról, az ellenjavallatokról nem tájékoztatnak.Nincs jó online tájékoztató, pedig sokan tájékozódnak az internetről.

Tájékoztass - ne a félelem vezéreljen!

A kötelező védőoltás témáját hatalmas indulatok övezik. Egy hangos kisebbség vehemensen ellenzi a kötelező védőoltásokat. Mások rögtön felháborodásuknak adnak hangot, ha bárki bármilyen szempontból kritizálja a jelenlegi oltási rendszert.Blogsorozatunkban utánajárunk, hogy mennyire és hogyan tájékoztatják a betegeket ma Magyarországon a védoltásokkal kapcsolatban és megindokoljuk, hogy szerintünk miért fontos a tájékoztatás. Adatainkat egyrészt a TASZ számára 2016 májusában végzett reprezentatív kutatásból, másrészt a TASZ által szintén 2016 májusában végzett közel 3000 válaszadó által kitöltött nem–reprezentatív online kutatásból merítjük.A sorozat első részében azzal foglalkozunk, hogy miért veszélyes a tájékoztatás elmaradása, vagy a nem megfelelő tájékoztatás.A tájékoztatás hiánya bizalomvesztéshez, az pedig  az oltásoktól való elforduláshoz vezethet.Esetleg olyan gyermek is megkapja az oltást, akiknek nem kellene, mert nincsen oltható állapotban, de ez nem derül ki.Sokszor nem derül fény a szövődményekre, illetve nem jelentik azokat megfelelően, ezért az oltóanyagok monitorozása is hiányos. 

Lehajtott fejjel az orvosnál- 2. rész

A magyar egészségügy nehéz helyzetben van. Az öregedő társadalom egyre nagyobb terhet ró az egyre elégtelenebb egészségfinanszírozásra. A pénzhiányból viszont még nem feltétlenül következik a hátrányos megkülönböztetés. Miért okoz óriási károkat a diszkrimináció, és hogy lehetne ezt igazságosan csinálni?

25 kilométert gyalogolni a legközelebbi ügyeletre - 1.rész

Köztudott, hogy Magyarországon hatalmas különbségek vannak az egészségügyi mutatókban aszerint, hogy ki hol lakik. Míg például Budapest második kerületében a születéskor várható élettartam megegyezik Ausztriáéval, addig Borsodban a férfiak várható élettartama a kambodzsai és az azerbajdzsáni férfiakéval azonos. Egy rózsadombi nő átlagosan 13 évvel él tovább, mint egy borsodi férfi. Ha pedig csak a férfiakat nézzük, akkor több mint 7 évvel él tovább valaki, ha a második kerületbe születik, mintha Borsodba. Blogsorozatunk első részében ezen aránytalanságok okainak jártunk utána.

Kórházi ágy alatt kuporogva – szülőként kórházban

"Fiamat egy körülbelül 10 négyzetméteres kórterembe helyezték el, amiben 4 gyerekágy volt és mindegyik foglalt, anyának tehát nem nagyon maradt hely, csak a széken. Kedvesem megoldása az volt, hogy egy laticelt tett a gyerekágy alá és ott aludt összekuporodva. Egy-két anya követte is a példáját.

Dedósnak néz az ÁNTSZ, ezért titkolózik

Miért titkolja az ÁNTSZ a kórházi fertőzések számát? A nekünk küldött levélben másra hivatkozik, mint a nyilvánosság előtt – de egyik érve felháborítóbb, mint a másik. Döntés-előkészítő adatok és műfélelem az adatok félreértelmezésétől: rendet vágunk az álszent érvek között és megnézzük, ugyanezt a kérdést hogy kezelték kilenc éve (spoiler: pont ugyanígy). 

Pereljük az ÁNTSZ-t a kórházi fertőzések nyilvánosságáért

Tegye fel a kezét, aki meglepődött, hogy az ÁNTSZ elutasította azt az adatigénylésünket, amit a kórházi fertőzések számának kiderítése érdekében nyújtottunk be. Bár az ÁNTSZ hangsúlyozta, hogy a számok mindenki számára elérhetők, most lepattintottak minket, szerintük a számok ún. „döntés-előkészítő adatok”. Szerintünk meg az ÁNTSZ jogszabálysértően titkolózik, úgyhogy bepereljük. 

Józan babák, stigmatizált anyák

Az egészségügyi rendszerben úgy dobálják kézről-kézre a várandós droghasználókat, mint a forró krumplit, amit az előítéletek mellett az ellátási protokollok hiánya okoz. Ezekre a megoldandó kihívásokra hívta fel a figyelmet a Józan Babák Klub „Gyermekvállalás és droghasználat” című szimpóziuma.

Kedvük lenne, csak esélyük nincs- Spermakrízis Magyarországon

Anna egy hároméves kislány édesanyja. Tavaly úgy döntött: szeretne még egy gyereket, kislányának egy testvért, tervei szerint édestestvért. Anna kislánya három éve külföldi spermadonor segítségével született. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal viszont most azt mondja, hogy tilos Magyarországon külföldi spermát felhasználni. 

Kórházi fertőzések: özönlenek a történetek a családi tragédiákról

Munkatársunk a múlt héten az Egyenes Beszéd vendégeként beszélt a kórházi fertőzésekről. Azt is elmondta: lehetőség van a jogérvényesítésére, így a TASZ ügyfeleket keres. Az elmúlt napokban özönlöttek a történetek a családi tragédiákról. Munkatársunk személyes beszámolójából viszont kiderül: a családtagok többsége csak egyvalamit szeretne.

15 nap sem elég az ÁNTSZ-nek a szerinte amúgy nyilvános adatok előkerítésére

Az ÁNTSZ azt mondja: mindenki számára hozzáférhető, hány kórházi fertőzés történt 2014-ben. Szerintünk meg nem, ezért kértük, küldjék el a számokat. Azokat a számokat tehát, amik szerintük nyilvánosak. Erre most még 15 napot kértek, hogy összeszedjék őket. De hogy lehet ez?

Teszünk a kórházi fertőzésekről szóló adatok nyilvánosságáért

Az utóbbi napokban arról vitáztak az 1001 orvos hálapénz nélkül kezdeményezés tagjai és az ÁNTSZ, hogy vannak e megfelelő és hozzáférhető adatok a nozokómiális fertőzésekkel kapcsolatban. Kinek van vajon igaza és mi a baj az adatokkal?

Az egészségügyisek segélykiáltása a betegek jogaiért is szól

Karácsony előtt 64, majd januárban már 781 orvos küldött kemény kérdéseket az egészségügyi kormányzatnak. A tavalyi év egyik legmeghatározóbb aktivistája volt Sándor Mária, aki az ápolók béremeléséért, munkájuk megbecsüléséért küzd. Kiemelt érdeklődésünk nem véletlen a témában: a TASZ alapítása óta foglalkozik az emberi jogok érvényesülésével az egészségügyben és évek óta hangoztatjuk, hogy az egészségügyben dolgozók nagy részének kiszolgáltatottsága súlyosan sérti a betegek jogait is.

Ágyban, párnák közt, egyedül

Egy idős férfi kezdődő bélelzáródással az onkológiára került, ahol azonnal meg kellett műteni. A fiát tájékoztatták a nem túl kedvező kilátásokról, miszerint legjobb esetben is csak hónapjai vannak hátra. A műtétet követően nem sokkal romlani kezdett a beteg állapota és az ápoló jelezte a családnak, hogy búcsúzzanak el tőle. A kórházi dolgozók azonban nem biztosították ezt a lehetőséget.

Általános egészségügyi tájékoztató a Magyarországon tartózkodó menekültek és segítőik részére

  Az alábbi kisokosunkban általános egészségügyi tájékoztatást nyújtunk a menekülteknek és segítőiknek arról, hogy magyarországi tartózkodásuk idején státuszuk szerint milyen ellátásra jogosultak. A sürgős ellátásokhoz akkor is joga van mindenkinek, ha még nem nyújtott be menekültkénti elismerésre kérelmet, és mindenkinek joga van ahhoz is, hogy elmondják neki érthetően mi fog történni vele, milyen választási lehetőségei vannak. Az írás végén letölthető formában is elérhetőek az információk, természetesen amint érkeznek hozzánk fordítások a szövegről, azokat is elérhetővé tesszük. 

Anya, akkor is meg fogok gyógyulni

Bálint hat és fél éves volt, amikor agydaganatot diagnosztizáltak nála. A kezelőorvosa 3 hónapot jósolt számára, és két hónap is eltelt a kemoterápiás kezelés megkezdésétől mire a szülők kezébe nyomta a szakmai protokollt, tessék ebből tájékozódni. Három hónapból aztán 3 év lett. Bálint rácáfolt az orvosokra, de a szülőket senki sem tudta felkészíteni az elkövetkezendő időszak kiszolgáltatottságára.

Fekete - a szabad szólás színe

A fekete ruhába öltözött ápolók a szólásszabadságukat gyakorolják, így az ilyen öltözet megtiltása elfogadhatatlan.Szombaton benyújtotta a felmondását Sándor Mária, az egyik budapesti kórház ápolója. Sándor szombaton feketében ment dolgozni, így tiltakozott az egészségügyben dolgozók, és különösen az ápolók katasztrofális munkakörülményei és bérezése miatt. A kórházban megtiltották neki, hogy fekete ruhával fejezze ki az elégedetlenségét, ezért döntött úgy, hogy távozik. Azzal, hogy az ápoló fekete ruhát húzott, nonverbális eszközökkel, szavak nélkül fejezte ki a véleményét egy fontos közügyről. A munkáltatója megsértette a szólásszabadságát, amikor megtiltotta számára a tiltakozásul felvett fekete ruha viselését.

„Anyuka kérem, menjenek haza”

Egyre nehezebben, zihálva veszem a levegőt. Félek, egyedül vagyok, nem értem mi történik körülöttem. Kétszer is megrúgom az ügyeletes nővért, pedig neki is levendulaillata van, mint anyukámnak. Próbál csitítani, kedveském csak egy éjszaka, mondja, mindjárt visszajönnek a szüleid, nyugodj meg. Aztán csattan az ajtó és magamra maradok a sötétben. Sírva alszom el és a mai napig görcsbe rándul a gyomrom, amikor erre visszaemlékezem.

A kötelező védőoltás, az abortum és a lelkiismereti szabadság

Az alapvető jogok biztosa kiállt a lelkiismereti-és vallásszabadság mellett és jogszabálymódosítást kért a védőoltási rendszerrel kapcsolatban, de a rendszer kötelező voltának helyességét nem kérdőjelezte meg.

Egy szemlélet, ami forradalmasítja az egészségügyet?

Európai uniós szinten egyre többet foglalkoznak a személyre szabott orvoslással, amelynek célja, hogy az egészségügyben dolgozók az egyéneket és ne betegségeket kezeljenek, a személyt teljes egészében bevonják a folyamatba, ezzel is növelve az együttműködését és felelősségvállalását. Ezzel mindenki jól jár: a kezelések sokkal jobb gyógyulási esélyt, kevesebb mellékhatást ígérhetnek és az egészségügyi rendszerek pedig rengeteg kiadást megspórolhatnak, melyek a fölösleges és eredménytelen ellátások kapcsán jelentkeznek.

Kinek terhes a várandósgondozás?

A nőket, az orvosokat és a szülésznőket is érinti a legújabb változtatás a terhesgondozás rendszerében: elvileg az anya választhatja meg, hogy ki kísérje figyelemmel őt a babavárás során, a gyakorlat azonban valami egészen más irányt mutat.

Miért gáz, ha kihívja a kórház a rendőrt?

Egy 16 éves fiúra ráhívta a kórház a rendőrséget, miután drogfogyasztás miatt rosszul lett. Levélben kérjük az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt, hogy utasítsa a kórházakat: ne értesítsék a rendőrséget a betegek kábítószer-fogyasztásáról, ez ugyanis jogsértő és káros gyakorlat. 

Mi a közös a szemészben és a nőgyógyászban?

Nem egy vicc kezdődik így, hanem a kormány az Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatási Tér megvalósításába kezdett, amelynek célja a gyógykezelés és a finanszírozási rendszer hatékonyabbá tétele. Kétségtelen, hogy mindkettő legitim indok, de vizsgáljuk meg, hogy mit áldozunk fel ezek érdekében.

HIV-tesztre megy egész Európa - 2. rész: az egészségügyi rendszer felelőssége

A HIV in Europe szervezésében európai HIV- Teszt Hetet tartanak novemberben. Miért fontos, hogy tudjuk a HIV-státuszunk? Kinek a felelőssége a szűrés? És mi, magyarok miért nem járunk szűrésre? Két részes blogsorozatban járunk utána. Az első rész itt olvasható.Amikor az orvos ajánlja fel a szűréstAz önkéntes egyéni HIV-teszt mellett az egészségügyben is felajánlhatják nekünk a tesztet. Ha egy orvos, vagy gondozó felajánlja a lehetőségét, vegyük komolyan. Számos olyan megbetegedés vagy fertőzés van, amelyek akár a HIV jelenlétére is utalhatnak. A HiE egyik projektjeként létrehozta azoknak a megbetegedéseknek, illetve állapotoknak a listáját, amelyek esetén az orvosnak fel kellene ajánlania a HIV-szűrést.Az előrehaladott AIDS megbetegedés mellett a primer vagy más néven akut HIV-fertőzésnek is vannak tünetei, amelyek sajnos nem tipikusak, könnyen összekeverhetőek más fertőzések tüneteivel. A magas láz, izom és ízületfájdalmak, esetleges hasmenés vagy bőrkiütések 2-3 héttel a HIV-fertőzés után jelentkezhetnek. Az orvosnak nem könnyű ezeket megkülönböztetnie például egy influenza tüneteitől, viszont ha megfelelő bizalmi kapcsolat van az orvosunkkal, akivel akár a szexuális életünkről is tudunk beszélni, könnyen kizárhatjuk, hogy HIV-ről vagy esetleg más szexuális úton terjedő fertőzésről van-e szó, vagy valóban az influenzajárvány „áldozatai” lettünk.Az egészségügyi ellátórendszer felelőssége tehát, hogy az orvosok és ápolók tisztában legyenek és felismerjék mind az akut HIV-fertőzés tüneteit, mind az immunhiányos állapot jelenlétére utaló megbetegedéseket és felajánlják a beteg részére a tesztet.Miért nem járunk szűrésre?Korábban már sokszor írtam arról, hogy Magyarországon nagyon kevés HIV-szűrést végeznek. Az évi kb. 80 ezer szűréssel nem csak az Európai Unióban, de egész Európában a sereghajtók között vagyunk.Fontos, hogy tudd a HIV-státuszod! A minél korábban diagnosztizált és kezelt betegeknek hasonló a várható élettartamuk, mint egy adott országban a születéskor várható élettartam.Annak, hogy miért nem megyünk el szűrésre, számos oka lehet:1. Nincs elég információnk. Információ hiányában pedig nem tudunk felelős döntést hozni és például elmenni HIV-tesztre. Fontos, hogy minél többet tudjunk a HIV-ről, annak terjedési módjairól és ennek tudatában felelős döntést hozhassunk.2. Van elég információnk, de nem érezzük magunkat veszélyeztetettnek. Sokan még mindig azt gondolják, hogy a HIV csak bizonyos csoportokat fertőzhet meg. A melegek, szexmunkások, illetve injektáló szerhasználók a HIV-járvány szempontjából valóban sérülékeny csoportnak számítanak, de fontos megérteni, hogy nem a csoporthoz való tartozás, hanem a kockázatos viselkedés jelenti a veszélyt a HIV-fertőzés szempontjából. Védekezés nélküli szexuális kapcsolat esetén a vírust nem érdekli, hogy a résztvevőknek milyen a szexuális orientációjuk. Egy heteroszexuális, védekezés nélküli szexuális kapcsolat ugyanolyan veszélyekkel járhat. Ezt igazolja az is, hogy globálisan a HIV főként heteroszexuális úton terjed, a fertőzöttek több mint a fele nő.3. Félünk az esetleges pozitív eredménytől. Az „inkább nem akarok tudni róla” stratégia a HIV szempontjából különösen veszélyes lehet. A fertőzés évekig, de akár évtizedekig is tünetmentes lehet, közben fokozatosan leépül az immunrendszer, a nem kezelt HIV pedig potenciális fertőzésforrást jelent az összes partnerünk számára. A diagnosztizált fertőzöttek jelentik a legnagyobb fertőzésforrást. Európai adatok szerint, bár arányuk 30 százalék körüli, tőlük ered az új fertőzések több mint 80 százaléka. 4. Félünk a pozitív eredmény okozta kiközösítéstől. Bár a HIV mára orvosi szempontból valóban egy jól kezelhető állapottá vált, az egyén életét még nagyon meg tudja nehezíteni. A HIV-hez társuló előítéletek és stigma miatt nehéz, szinte lehetetlen felvállalni a pozitív-státuszt. Elutasításhoz, megvetéshez, sok esetben társadalmi ellehetetlenüléshez is vezethet egy HIV-diagnózis. Az előítéletek ellen viszont lehet és kell is küzdeni. Felvilágosító kampányokra van szükség, amelyek elérhetővé teszik mindenki számára a HIV-vel kapcsolatos tudást, eloszlatva tévhiteket, ezzel csökkentve a stigmát, elősegítve a HIV-vel élők előbújását.5. Voltunk már szűrésen és borzalmas élmény volt. Sajnos sok esetben halljuk azt, hogy a szűrés egy rémálom volt. Ilyenkor nem a tűszúrásra és vérvételre panaszkodnak sokan, hanem a gondozó, illetve orvos hozzáállására, a hosszú, gyakran hetekig tartó várakozásra, mire kézhez kaphatták a leletet. Az ilyen helyzetek valóban rontanak a tesztelési kedven. Az egészségügy feladata, hogy olyan biztonságos és bizalmas légkört teremtsen az orvos illetve a tanácsadó, ami elősegíti, hogy szívesen visszamenjünk a szűrőállomásra és bizalommal beszéljünk olyan kényes témákról, mint a szexualitásunk vagy az esetleges szerhasználat.Láthatjuk tehát, hogy még mindig számos problémával, akadállyal szembesülhet az, aki szeretné megtudni a HIV-státuszát. Az európai HIV-Teszt Hét azonban jó lehetőség, hogy minél többen elmenjünk a szűrésre. A december 1-jei AIDS világnap ezzel nem csak a megemlékezés és figyelemfelhívás eszköze lehet, de azt is elérhetjük, hogy javuljon azoknak az aránya, akik tisztában vannak a HIV-státuszukkal.A stigma öl, nem a HIV! Fontos, hogy ismerd a HIV-státuszod! November 26-án, 16-18 óra között ingyenes és anonim szűréssel egybekötött tanácsadást szervezünk az Anonim AIDS Tanácsadó Szolgálatnál (1113 Budapest, Karolina út 35/b).Bagyinszky Ferenc - HIV/AIDS programvezető - TASZfoto: compfight.com

Ebben is a sereghajtók között vagyunk

A világon jelenleg több mint 34 millióan élnek HIV-vel, közülük a kezelésre szorulók alig fele jut csak gyógyszerhez, derül ki a UNAIDS, az ENSZ HIV elleni harccal foglalkozó szervezetének adataiból. A legrosszabb helyzetben lévő régiók között ott van Kelet-Európa és Közép-Ázsia, ahol a gyógyszeres kezelésre szoruló HIV-vel élőknek mindössze 23 százaléka jut kezeléshez.Bár az 1996 óta használt kombinációs antiretrovirális terápiának köszönhetően az HIV-fertőzés ma már nem kell, hogy halálos, AIDS okozta megbetegedéssel végződjön, és a hatékony terápiában részesülő HIV-vel élők amellett, hogy a nem HIV-vel élőkhöz hasonló életminőséget élhetnek meg, a drasztikusan lecsökkentett vírusszámnak köszönhetően nem is fertőzőek; globális szinten mégis óriási problémák vannak ezekhez a gyógyszerekhez való hozzáféréssel.

Halál a májra

Hazánkban egyes becslések szerint 100.000 ember fertőzött hepatitis C vírussal, más vélemények alapján ez a szám 200.000-re is rúghat. Pontos eredményt azért nem tudunk, mert a vírus sokáig nem okoz tüneteket, ám végső stádiumában májzsugorhoz és májrákhoz vezethet.

„Hoztam is, meg nem is”

 Az egészségügyben a panaszjog kifejezetten jól érvényesül: azoknak, akik úgy érzik, hogy megsértették jogaikat, van lehetőségük jogorvoslatot keresni, derül ki egy 20 európai országra kiterjedő kutatásból. Az adatok azonban a 2010. tavasz és ősz közötti helyzetet rögzítik, azóta pedig számos változás történt.

Itt ketyeg az időzített bomba

Amikor az AIDS-ről beszélünk, mindenki azonnal Afrikára gondol, miközben az európai országok statisztikái lényegesen rosszabb képet mutatnak: ma azok közül, akiknek szükségük lenne rá, kevesebben jutnak a megfelelő gyógyszerekhez, mint Afrikában. A helyzet Oroszországban a legrosszabb, csak minden ötödik HIV-vel elő jut kezeléshez, ráadásul a kezelés folyamatossága sem biztosított, ami a hatékonyság alapfeltétele.

Kell-e kötelező védőoltás? És fel lehet tenni ezt a kérdést?

Az Egészségügyi Tudományos Tanács súlyos fogalmi zavarral küzd. Két okból fontos ezt a zavart eloszlatni. Egyrészt a Tanács a magyar kormányzat része, egész pontosan a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának tudományos háttérintézménye, ami nem lebecsülendő dolog, ezért is finanszírozzuk a működését közpénzből. Másrészt az a fogalmi zavar, ami a Tanács elnökét, legutóbbi levele tanúsága szerint, meghökkentő lépésekre készteti, a szólás és a tudomány szabadságával áll kapcsolatban. A jogok pedig még kevésbé lebecsülendő dolgok.

Zarándoklatra kényszerülnek a HIV-vel élők

A HIV-vel élők csaknem fele nem Budapesten él, azonban az ellátásuk csak Budapesten megoldott: kontrollra, illetve a gyógyszerek felírására és kiváltására kizárólag a fővárosban van lehetőség. A TASZ 2008 óta folyamatosan próbálja elérni, hogy a budapesti HIV-ambulancia mellett hozzanak létre vidéki központokat, ahol ugyanolyan színvonalon, de a lakóhelyükhöz közelebb juthatnak ellátáshoz. Hol tart most a decentralizáció folyamata?

A halál méltóságáról

Az alábbi írás apropója az Uzsoki kórházban kipattant botrány, de nem a konkrét esetről szól. A méltóságteljes halál megválasztásának joga időről időre napirendre kerül minden demokratikus országban. A TASZ alapítása óta kiemelten kezeli az élet végén hozott döntések kérdését, az önrendelkezési jog minél szélesebb elismerése mellett érvel.

"Az MDMA segített a lányomnak méltósággal meghalni"

Az Ecstasy-ra a legtöbb ember úgy tekint, mint “diszkódrogra” – elektronikus zenére és vibráló fényekre ugrabugráló fiatalok képét társítja hozzá. Kevesen tudják, hogy az Ecstasy tabletták fő hatóanyagára, az MDMA-ra már akkor is ígéretes gyógyszerként tekintettek a pszichiáterek, mielőtt az betört volna az elektronikus tánczenei kultúrába. Bár a drogot már 1912-ben felfedezték, az MDMA hatásmechanizmusának első igazi felfedezője Alexander Shulgin volt, aki 1976-ban szintetizálta és saját magán tesztelte a szert, ami hamarosan a pszichoterapeuták figyelmét is felkeltette. Lenyűgözték őket ugyanis az MDMA kommunikációs és empátiás készségekre gyakorolt hatásai. Az addig bezárkózó és szűkszavú páciensek megnyíltak és beszélni kezdtek a problémáikról, ez pedig óriási előrelépést jelentett a pszichoterápiás folyamatban.

A megszűnő Egészségbiztosítási Felügyeletről

A múlt héten Szócska Miklós, egészségügyi államtitkár bejelentette, hogy megszüntetik az Egészségbiztosítási Felügyeletet 2010 szeptemberétől. A felügyelet a betegjogok érvényesülése szempontjából igen fontos feladatokat lát el.Az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) tevékenységének egy jelentős részét az egyedi panaszok kivizsgálása jelenti. Az EBF-hez fordulhat minden biztosított az egészségügyi szolgáltatás igénybevétel során keletkezett panaszával. A panasztétel illetékmentes, s a felügyelet rögzített határidőn belül kivizsgálja a panaszt, majd a meghozott határozatát anonimizálva nyilvánosságra hozza a honlapján. Az EBF jogosítványa e körben többek között a jogsértő magatartástól való eltiltásra, a kötelezettség teljesítésére való felhívásra terjedhet ki, illetve bírságolási joga is van. Ez a panasztételi eljárás azért garanciális a betegjogok érvényesülése szempontjából, mert olcsón és viszonylag gyorsan, az adott egészségügyi szolgáltatótól teljesen független, valódi jogosítványokkal felruházott testület jár el, s vizsgálja ki az egyedi kérelmeket.

A H1N1 hisztéria következő állomása